Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

290 itri országos Ülés jonias 16. 1876 A közmunka- és közlekedésügyi ministernek véleményeztetik kiadatni. Kollár János: T. képviselőház! Engedje meg a t. képviselőház, hogy a jelen kérvényi ügyben úgyis, mint a, Hármas-Körös völgyének lakója, de úgyis, mint épen a kérvényezők képviselője, röviden felszólaljak. Ha ugyanis e kérvényt az ügy jelen stádiumában vesszük bonozkós alá, részemről beismerem, hogy az — mint régebben foganatba vett vízszabályozási kérdés, tisztán a közigazgatási útra tartozik s ha az ügynek más, még pedig törvényes oldala nem lenne: nem is lehetne mást határozni, mint a kérvényi bizottság véleményét elfogadva, a kérvényt kellő felhasználás s hatáskörileg leendő további intézkedés végett a közlekedési minister úrhoz utasítani s átadni. Ámde mint már jelzem, ezen kérvénynek törvényes oldala is van s e miatt a törvényhozásnak kötelessége intézkedni, hogy a magánosok érdeke megóvassék s intézkedése jövőre zsinórmértékül szolgáljon. Hogy e kérdést jól megértsük, lássuk a szarvasi Hármas-Körös szabályozásának rövid történetét. A régi kormány még az 1830-ik években kezdte szabályozni az árvizes Hármas-Köröst, melyben már a Berettyó folyam is egyesült s közmunkával csakhamar kiásatta azon m. e. ezer öl hosszú csatornát, mely a térképen 18. számmal jeleztetik s ezen csatorna létesítésével a folyó kanyarulatainál m. e. 3 mértföldet nyervén s Sz.András alatt is egy kis csatornát létesítvén, mely a térképen 17. számmal jeleztetik, Szarvas városa alatt a vízszabályozási befejezte Több mint 20 évig a körösvölgyi lakosok békében voltak, mert ezen most említett s befejezett szabályozás a vidékre áldásosán hatott. Mig az 1856-ik évben az absolut hatalom mást gondolt s Szarvas ós MezőTur városok között szintén közmunkával megásatta azon 1500 f. öl hosszú sérelmes csatornát, mely a térképen 18 a. számmal jeleztetik. Hogy mily sánczmunka volt ez, csak annak lehet róla fogalma, ki vagy manu propria dolgozott ottan, vagy a terhes munkát zsebével váltotta meg. És hozzájárulván azon körülmény, hogy ezen csatornának főrendeltetése az volt, hogy az Anya-Köröst a községektől elvezesse, azaz: az anya-medret beiszapolás által megsemmisítse és ez által Szarvas város és Sz.-András község életerét elméssé: méltán feljajdultak a most nevezett községek és az 1863 évben ő Felségéhez folyamodtak oltalomért és orvoslásért, minek folytán ő Felsége egy hírneves osztrák birodalmi mérnököt a helyszínére szakértőül rendelvén ki Wechs Gusztáv személyében, ez által constatáltatott az: hogy a HármasKörös szabályozásához nem okvetlenül szükséges a 18 a. számú sérelmes átmetszés s ennek folytán a szabályozás félbeszakittatott. A mint az alkotmányos korszak reánk virradt, Szarvas városa és a szomszédos Szent-András községe az 1867. évben fotyamodott a törvényhozáshoz, kérvén a 18|a. számú csatorna végleges beszüntetését. És sikerrel, mert az akkori közlekedési minister, kinek a kérvény kiadatott, 1867. évi ápril 15-én 1063. számú leiratával, melyet Békésmegye közönségéhez menesztett, következő szavakkal intézkedett: „Szarvas és Szent-András községeknek a képviselőházhoz benyújtott ós annak hozzám áttett folyamodványa következtében a Hármas-Körös l8ja. számú átmetszésének létesítését végkép mellőzendőnek határoztam". Ezen ministeri kegyes határozat azonban, mint igen sok más bölcs intézkedés, a végrehajtásnál szenvedett hajótörést. A viz-szabályozási mérnökök számos nehézségeket gördítettek később elő, ugy, hogy a csatorna elóbbeni, t. i. befejezetlen állapotában maradt és sem be nem töltetett, sem torkolata valamely viz-épitmónynyel el nem láttatott. S csak most e tavaszon jutott ismét eszébe a kormány közegeinek, hogy ezen sérelmes csatornát kimélyítse és kellőleg szélesbittesse, a mi közel félmilliónyi költséget igényel, mi által az államra ujabb terhet ró ; holott van részünk benne már quantum satis. A midőn ezen kormányi rendelet, a most is duzzadozó vizek leapadásával foganatosíttatni fogna: Szarvasnak sajátszerű viszonyaiból fejlett érdeke mélyen sértetik, mert a mint egy részről élő és hajókázható vizétől megfosztatván, megszűnt lenni egyúttal emporialis helye a vidéknek. De másrészről 1845. óta a kis. kir. haszonvételeknek örökadásvétel utján tulajdonos birlalója lévén, minden kárpótlás nélkül elesett a halászati jog s a Körösöni hidvámi jogtól, mint törvényes utón szerzett vagyonától. És ez azon törvényes oldala a szőnyegen levő ügynek, mely az enyirn és tied fölötti viszonyt tartalmazván, a törvényhozás hatáskörébe vág s intézkedni kell is: hogyha a tulajdon szentségét érvényben és tiszteletben tartani akarjuk. T. ház! A regale-jog oly vagyon, oly tulajdon, mint bármely fekvő vagyon s azt egyoldalulag valakitől elvenni, pláne az érdekeltnek meghallgattatása nélkül épen nem lehet. Az urbériség is olyan természetű volt és a törvényhozás kárpótlást nyújtott érette. Szarvas városa az urbériségei megváltásaért ós a regálék megvételeért tetemes összeget fizetett a volt földes-uraságnak, tőkében ós kamatban több mint egy millió pengő ezustforintot fizetvén. Az urbériségért csekély kárpótlásban részesült ugyan ; de ezen nyert kárpótlás a 2°|

a kamat összegét sem üti meg, tőkéje meg végkép oda veszett. — Ha most a közbirtokossági közönségtől az élő viz is elvétetik, még pedig egyoldalulag s egyúttal meg-