Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-147

122 J47. országos ülés június 7. 1876. tekinteteknek befolyást engedni elhatározásunkra, melyek csak helyi érdekek, helyi előszeretet vagy oly emlékek kifolyásai, melyek tanúságul megóvandók; de a baj orvoslására, az államérdekekre kedvezőbb feltételek megteremtésére nem vezetnek. Nekünk nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy a rend, az állami érdek régi támaszait fentartsuk; de politikánk főfeladata az is, hogy uj támaszokul életerős tényezőket teremtsünk. Három ellenvetést hoznak fel Fehérvár mint székhely ellen. Az első az, hogy a város egyszersmind várnak is székhelyét képezi; és ha a katonai hatalom a polgárival nyilt harezba jönne: ez utóbbi könynyen a katonai hatalom közvetlen erőszakának volna kitéve. Én nem tartom t. ház, hogy ez érvelésre, a melynek valószínűségéről vagy valószínűtlen voltáról bővebben szólani nem akarok, súlyt lehet helyezni; mert annak figyelembevétele azt jelentené, hogy a szókhelyek választásánál nem a rendes, de a ritka kivételkép elkerülhető eseményeknek kell döntő súlyt engedni. Ez azt jelentené: hogy mellőzni kell mindazt, a mit á rendes viszonyok összege, mely között a társadalom él, megkíván, feláldozni oly tekintetnek, mely akkor áll elő, midőn egy ország összes állapotai felforgattatnak. Ezt soha egy ország, soha egy törvényhozás sem követte. Különben is, ha ily esemény bekövetkeznék, — remélem azonban, azon szomorú állapot, midőn a katonai és polgári hatalom nyilt harezban áll egymás ellen, sohasem fog előállani, — de ha mondom bekövetkeznék : akkor a megye-székhely igen csekély, semmit nem nyomó tényező volna, akkor az nem fogná az ügyet, az ország érdekeit lényegesen támogatni, hanem az eldöntés más tényezőktől fogna függeni. Nem is helyezett ily szempontra sem a magyar törvényhozás, sem a magyar kormányzat, súlyt: bizonyít] a az általam előhozott szempontokon kívül az is, hogy Magyarországon sem Aradról, sem Temesvárról a székhelyet el nem vetlek ; sem senki veszedelmet nem látott abban, hogy a magyar kormányzat székhelye Budán van. A másik szempont, a melyet felhoznak: bizonyos emlékek, bizonyos érdemek, melyeket elismerem, Enyed városa szerzett; — ezeket nincs is szándélrom kétségbevonni, csak azt kívánom figyelembe vétetni, hogy a szókhelyeket élő ós érző tényezők alapján kell megválasztani, hogyha a tett szolgálatok, az emlékek mindig figyelembe veendők is: de a jövőt, az élet kívánalmait ezeknek feláldozni nem szabad. Á harmadik ellenvetés — ugy látszik — azon hiten alapszik, hogy Gyulafehérvár az állam, a nemzet irányában kevesebb melegséggel, kevesebb áldozatkészséggel viseltetik. Ez téves hit. Ennek megezáfolására nem hivatkozom a város fényes múltjára ; de jelenéből csak két körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, a mely az abban uralkodó szellemet tökéletesen jellemzi. Az egyik az, hogy „a kormányzat kizárólag magyar nyelven foly és kizárólag magyar jellegű; a másik pedig az, hogy összes tanintézeteiben és népiskoláiban, egyetlen egyet kivéve, kizárólag a magyar a tan-nyelv. És végül most t. ház, engedelmet kérek, hogy végül egy tekintetre figyelmeztessem. Én azok közé tartozom, a kiknek bár igen sok okuk volt, mégis a kis városi törvényhatóságok beosztásánál, nem elleneztem a törvényjavaslatot ; nem elleneztem pedig azon szempontból, mert ugy voltam meggyőződve, hogy életerős, egészséges, önkormányzati testületek alakítására ós valóban Önkormányzati élet fejlesztésére ez intézkedés határozottan kedvező tényező leend ; de azon tényt sohasem titkoltam magam előtt, hogy ezen két, magasabb állami érdekből összeolvasztott elemek közt némi — hogy ugy fejezzem ki magam — hidegség uralkodik, talán némi szine a bizalmatlanságnak. Én, a ki már most az öszszes összeolvasztásra nagy súlyt fektetek: kívánom, hogy a megyének ujabb alkatrészei ne tétessenek hátra a régibb alkatrészekkel szemben. Az önkormányzat sikeres fejlődése egy szívélyes viszony megalakulásától függ, csak gátolja annak létrejöttét: ha azt veszik észre, hogy mégis a régibb és ujabb alkatrészek közt folytonosan különbség tétetik; és midőn a szókhelyek megválasztásáról van szó: akkor az ujabb alkatrészek irányában talán nem egészen objectiv okokbói előnytelen intézkedés történik. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy azon indítvány elfogadása által, a melyet a háznak tisztelettel ajánlok, ezen czél nagy mértékben előmozdítva lesz ; hogy egy határozott, az államnak mindig hü támpontul szolgáló életerős város ügye előmozdittatik, a megye természetes érdeke ki lesz elégítve és ez okokból ajánlom a t. háznak a módositványomat. Molnár Aladár jegyző: (olvas.) Az 1. §. 10. pontjában székhelyül „Nagy-Enyed" helyett tétessék „Gryula-Fehórvár." Beadják: Szilágyi Dezső, Wahrmann Mór, Molnár Aladár, Pulszky Ágost, Krajtsik Ferencz, Ohorin Ferencz, Dániel Ernő, Dániel Márton, Szaplonczay Miklós, Ballegh József. Tisza Kálmán ministerelnök és belttgyminister: T. ház! Háromféle módositvány adatott be a törvényjavaslat 1. §-nak 10. pontjához, Mind a háromra nézve igen röviden leszek bátor nézetemet előadni.