Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-146
116 146. országos iilés június 3. 1876. részemről mindezeknél fogva, a kérvényi bizottság véleményét pártolom. Zsedényi Ede: T. ház! Én részemről nem fogadhatom el Simonfay képviselő urnák azon állítását, hogy azon joggal, melylyel egy képviselő saját választói véleményét megtudni törekedvén, azokat egy gyűlésre meghívja, ugyanazon joggal Szoboszló városa általános megszavazás utján kipuhatolja az összes lakosság véleményét, a törvényhozás elé terjesztett valamely tárgy iránt. Ha a t. képviselő ur ily véleményben van: akkor tagadja az 1848. évi V. törvényezikk érvényét, mely a követeknek népképviselet alapján való választásáról szól ; de tagadja a Hajdú kerület rendezéséről szóló 1848. évi XXVI. törvényezikk érvényét is, melyben a Hajdú kerület és az egyes Hajdú városok képviseletét és annak választásmódját az addigi választási képesség alapján állapította meg. Eszerint Simonfay képviselő ur, bár az úgynevezett 48-as párthoz tartozik, épen az 1848. évi törvények ellen nyilatkozott, melyek szerint: „Minden Hajdú városban a helybeli tisztviselők és a képviselőtestület tagjainak választása megtörténvén: a főkapitány kerületi tisztújító széket és ezt megelőzőleg közgyűlést hirdet, mely közgyűlésre a jelen törvény szerint megválasztott városi helybeli képviselőtestület tagjai egyedül meghívandók" ; és ezek mondják ki a Hajdú kerületnek akaratát, tehát nem az összes lakosság általános szavazata dönt; de csak azoké, kik a törvény által meghatározott politikai jogokkal bírtak. Valamely általános szavazat sem a Hajdú kerületben, sem hazánk bármely vidékében gyakorlatban soha sem volt, s a törvény által megadva sincsen. r Pártolom a kérvényi bizottság véleményét. (Altalános helyeslés.) Simonfay János: Szavaim félremagyarázása miatt kívánok felszólalni. Én nem azt mondottam, t. ház. hogy megválasztott képviselő ellen szavazás ne intéztethetnék; sőt ellenkezőleg azt mondottam, hogy ezen eljárásból az folynék, hogy a képviselő sem kérdezhetné meg saját választóit és nem tudhatná meg azok véleményét, ha a törvényhatóság nem tudhatja meg a saját lakosságának véleményét. (Szavazzunk /) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Engedelmet kérek, egy pár igen rövid dolgot kell, hogy elmondjak. Egyik az, hogy midőn ezen rendeletemet kiadtam február havában, nehezen lebeghetett előttem a bécsi alkudozások sorsa, amint ezt a gyanúsítani soha sem szokott Simonyi Ernő képviselő ur mondotta. A másik az, hogy ha egyszer valahol történt is olyan, a mi törvénybe ütközik, nem tudván meg az illető minister, az oly praecedensül, melyből jogot lehetne formálni: sem másutt a világon, sem Magyarországon, nem ismertetik; mert különben utoljára minden bűnök szabadságára is lehetne praecedensekre hivatkozni; mert a legnagyobb bűnök közül is igen sok nem tudatván meg, nem részesül a kellő elbánásban. Hogy bizonyosan azért folyamodott a tanács és intézkedett a minister ; mert tudta, hogy a népszavazás másként fog kiütni, mint a hogy óhajtja : ezen föltevését a gyanúsítani soha sem szokott Simonyi Ernő képviselő urnák nem neheztelem. 0 ugy látszik abból indult ki, hogy az ember mindent csak azért kell, hogy tegyen, hogy közvetlenül vagy közvetve kedvezzen a saját nézetének. De mind Szoboszló városa tanácsának, mind — biztosithatom — nekem más felfogásom van; mert mi azonkívül azt is figyelembe vesszük, hogy mit rendel a törvény ós mit tilt — és ennélfogva mi a kötelességünk. Különben a t. ház hatalmában van a dolog fölött határozni. Nem akarom idejét bővebb fejtegetésekkel igénybe venni; arra az egyre azonban figyelmeztetem azokat, kik azt mondják, hogy az önkormányzati jog csorbítása az, ha meg nem engedtetik a törvényhatóságnak, hogy a hatóság belügyeiben megszavaztassa a népet; hogy gondolják meg, amint a megyei hatóság administrálja a megyét belügyileg: ugy administrálja a kormány az összes ország belügyeit. Ugyan vajon jó lesz-e, a szabadság szempontjából kedvező lesz-e az, ha azon praxis fog elterjedni, hogy a megye megszavaztassa a megyét, a maga belügyeire nézve, az összes ország belügyeire nézve pedig a kormány az egész országot. Ugyan kérem, gondolják meg: hová tennék ily eljárás mellett a kisebbség létezhetését és a szabadságot? (Helyeslés a középen.) Én kérem, méltóztassanak elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Kénytelen vagyok szavaim félremagyarázása miatt felszólalni. Nem azt mondtam, hogy a ministerelnök ur februárban kiadott rendeletéből vonom azon következtetést, hogy a bécsi alkudozásokra gondolt; hanem azon nyilatkozatából, melyet félórával azelőtt tett, midőn azt mondta Mocsáry Lajos t. barátomnak, hogy mi lenne következése például annak és megengedhető volna-e, ha a megyék egy még meg nem hozott törvény iránt a népet megszavaztatni akarnák? Erre mondtam ón, hogy tán a bécsi alkudozások lebegtek szem előtt. Elnök: Fel fognak olvastatni a határozati javaslatok; előbb a kérvényi bizottságé. Beőthy Algernon jegyző : (Olvassa a kérvényi bizottság véleményét.) Elnök : Ennek ellenében Mocsáry Lajos képviselő ur következő határozati javaslatot adott be. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa a határozati javaslatot.)
