Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-116f
78 118. országos ülés márczius 24. 1876. gabonájukat: szeptemberben, octóberben lévén a vetés ideje, vetőmag nélkül fognak maradni. De vetőmag nélKül marad az ország azon nagy része, hol szükséges, hogy korán vessenek, mivel a földnek természeti hidegségénél fogva augusztusban kell vetni: ha azt akarják, hogy a vetések megerősödvén, a zord téli időszakot kiállhassák. Hátrányban lesznek tehát azon gazdák, a kik, hogy a természet mostohaságának eleget tehessenek, elmennek melegebb vidékekre dolgozni és ott megkeresik a vetőmagot és felviszik; de akkor lefoglaltatván az, földjük parlagon fog maradni. En oly törvényt, mely az egyikre könnyebben elviselhető, mint a másikra, a magam részéről nem pártolhatok. Az ország minden polgára megkövetelheti, hngy mindenkire nézve igazságos és egyforma mértékkel mérjenek. Helyesen méltóztatott a pénzügyminister urnák tenni, hogy nem engedte meg, hogy több gabona tartassék vissza, mint a mennyi mulhatlanul szükséges; de ha ezt méltóztatott tenni, viszont ennek megfelelően ugy kell megalkotni a törvényt, hogy az mindenkire egyformán igazságos legyen. Ennélfogva, hogy a törvény rendelkezzék az iránt, hogy a vetőmagja minden birtokosnak, melyre mulhatlanul szüksége van, az eladatás ellon biztosítva legyen, különösen az ország oly vidékein, hol a szántást már augusztusban el kell kezdeni, mert itt ép ugy mint az ország más vidékein a repezét már augusztusban elvetik, ugy sok helyen augusztusban, a búzát, rozsot és más terményeket kell elvetni. Épen azért, hogy az ország minden lakosai egyformán biztosítva legyenek, hogy vetőmagjuk el ne vétethessék: a pénzügyi bizottság és a főrendek módosítása ellenében, egy módosítást vagyok bátor tenni, melyet midőn beterjesztek, kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Paczolay Jő/nos módositványát.) A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 54-ik §-a a főrendiház által javasolt és a pénzügyi bizottság által újból fogalmazott szerkezetében és pedig e szavak után: „Mikor a záloglás az év augusztus havától" ..a jövő év ápril végéig" tétessék. Széll Kálmán pénzügyniinister: T. ház! Midőn a t. képviselőház ezt az 54-ik §-t először tárgyalta és Mocsáry Lajos képviselőtársunk indítványát megtette: már akkor kijelentem a t. ház előtt, hogy azt a magam részéről, ugy a mint téve van, el nem fogadhatom. Én már akkor is azon meggyőződósben voltam, hogy ha felvétetik azon tárgyak közé, a melyekre záloglás nem vethető, a vetőmag is : ez által a végrehajtásra vonatkozólag egy oly akadályozó eljárás fog fölvétetni a törvényjavaslatba, mely 100 eset közül 90-ben teljesen meg fog 6 a, M u.iíwa KCUUU v égre akadályozni minden, a gabonára teendő hajtást. Ez indítványt nem fogadhattam el már akkor sem és most sem vagyok azon helyzetben, hogy hozzájáruljak a vetőmagnak átalában a végrehajtás alól kivonatásába; hanem járulok azon módosításhoz, melyet a főrendiház tett és a pénzügyi bizottság ennek szövegezésén tett, járulok Jiozzá pedig azért: mert előrelátom azon főakadályt, mely a vetőmagnak puszta kivétele következtében a törvényjavaslatban származott, az már némileg eloszlott és most tisztán körülírva látom azon határokat, a melyek közt csakis a vetőmag és a vetőmag czime alatt egyéb nem vétetik ki az execulió alól. Méltóztassék meggondolni, hogy miről van sió? Arról van szó, hogy a földbirtokos azon jövedelméből, mely után fizeti a catastralis adót, évenkint azon jövedelemből egy bizonyos része az exeeutió alól elvonassék, e föld terményeinek egy bizonyos részére ne vezettessék exeeutió, ezt a felfogást — pedig ha a vetőmag átalában kivétetnék : ez a felfogás lépne itt érvénybe: — jogosultnak nem ismerhetem el. A földadó, a föld jövedelmének átlaga után bizonyos °j 0 szerint kiszámított adója és nem egy, nem más jó vagy rósz évnek alapján, hanem sok évek átlaga alapján szokott kiszámittatni. Már most azon évben, a midőn a földbirtokosnak nem termett semmije, a midőn őt elemi csapás éri: ezen törvényjavaslat egyik szakasza értelmében adóleengedésnek van helye. Akkor, mikor a földbirtokost oly elemi csapás éri, mely adóleengedési czimet nem képez: akkor halasztás engedtetik. Micsoda esetről lehet tehát még szó ? oly esetről, a midőn az adóhátralékos nem fizeti meg hátralékát. Ezen esetben pedig a vetőmagnak ürügye alatt megengedni azt, hogy a gabonának töménytelen menynyisége az exeeutió alól kivonassák : annyit tesz, mint a földbirtokos termésének nagy részét az exeeutió alól kivonni. Én azt hiszem, hogy az, a ki e kedvezmény tágításába annyira megy, hogy itt mindent felvesz : az nem cselekszik az adózónak érdekében. Mert ha anynyi mindenfélét veszünk ki — pedig ha a Paczolay képviselő ur módositványa elfogadtatik, akkor túlmegyünk a határon és a vetőmag czime alatt a gabonának igen nagy részét kiveszszük az exeeutió alól: — azon helyzetbe hozzuk az adózót, hogy birtokára kell az exeeutiót rávezetni. Már most mi jobb? Jobb-e az, hogy az ingatlan birtokot kell exeeutió alá venni, vagy jobb-e az, ha kürülhatároljuk a dolgot és csak a legszükségesebb határok közé szorítjuk a vetőmag fogalmát? Nem lehet, hogy ürügy adassék a vetőmag czime alatt minden gabonának a zálogolás alól való kivételére. Csak az a felfogás lehet jogosult, hogy a birtokos, akkor, midőn
