Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116f

76 116. országos ülés márezius 24. 1876. annak az adója oly kevés, hogy egypár napi fuvarral egész évi adóját beszerezheti és a takarmány lefoglalása alól kimenekülhet, Ne méltóztassanak tehát ezt ugy tekinteni, mint azon osztály érdekét ; ez sokkal nagyobb érdeke a közép és nagyobb birtokos-osztálynak, mint azon legszegényebb néposztálynak (Helyeslés a középen. Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Akárhogy vesszük különben, mind hiába, ez határozottan igy áll; mert ismétlem, hogy azon ember néhány napi fuvarral kiszerezheti egész évi adóját ós nem szorul a takarmány lofoglaltatására. Egyébiránt nem arról az egy-két esetről van itt a szó, hol a takarmányt most lefoglalni lehet, mert az szót sem érdemel és épen azért nem érdemli azt a nagy védelmet sem; hanem van szó arról, hogy ha a törvény egyszer kimondja, hogy a takarmányt lefoglalni nem szabad: annyian fognak ezen törvényes kimondás alá bújni, hogy ez által fog az államnak megkárosodása bekövetkezni. De még tovább megyek. Lehetetlenség kimondani ugyebár, — hogy semmi viszonyok között ne lehessen házi szereket, sőt a legislegszükségesebben kivül az ágynemüeket és minden ilyeneket lefoglalni V No már kérem: akkor tehát nincs kellő indok annak kimondására, hogy a takarmány nem foglalható le; mert utoljára is, a ki odáig jut, hogy már ágyneműjét is le kellé foglaltatnia, az sokkal szivesebben maga eladja marháját és takarmányát, semhogy e helyett cserébe azt foglaltassa le. (Helyeslés. Helfy Ignácz közbeszól: De ha ez jövedelmi forrás ?) Ha jövedelmi forrás, ismétlem, hogy hatalmában áll azoknak, a kiknek érdekében szólani méltóztatik, hogy egynehány napi munkával megkereshetik és megfizethetik adójukat és igy magukat minden adófoglalástól mentesíthetik. Én főleg csakis azért szólaltam fel, mert ki akartam fejezni, hogy a legnagyobb tévedésen alapszik azt mondani, hogy ez a legszegényebb adófizetők érdekében van; mert határozottan nem azoknak, hanem a közép és nagy-birtokosoknak érdekében van. Ezek számára pedig ilyen kedvezményt létesíteni, én részemről egyfelől nem tartanám igazságosnak ; másfelől nem tartanám érdekükben levőnek, mert ha a törvényeken kivételek utján annyi tömérdek kibúvó ajtót nyitunk az adófizetés alól: akkor azok, kik egyes esetben az alól kibújnak, tízszeresen fizetik meg az által, hogy az állam jövedelmei be nem folyván, ismét és ismét ujabb terhek után lesznek kénytelenek adót fizetni. r Én tehát egyszerűen kérem a magam részéről, hogy nem relé válván azt, a mit Helfy képviselő ur mondott, hogy pro clomo sua ki beszélt; a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék, Elnök : T. ház! Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a pénzügyi bizottságnak az 54. §. 4. pontja c) bekezdésére beterjesztett véleményét, mely a főrendi módosításnak el nem fogadására irányul, elfogadni? A kik a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A pénzügyi bizottság javaslata elfogadtatott és igy a főrendi módosítás mellőzve van. Következik az 54. §. 4. pontjának f) bekezdése, melyre a főrendeknek észrevételük van. A képviselőház szövege fog felolvastatni. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa a képviselőház szövegét). Wáchter Frigyes jegyző: (Olvassa a főrendiház módosítását). Ezután folytattatott a törvényjavaslat részletes tárgyalása, melynek folyama alatt az 54. §. 4. pont f) alatti kivétel: „az állam érdekeinek megóvása szempontjából, hogy a zálogolás alól kiveendő vetőmag mennyisége a törvényben határozottan megállapittassók" — a főrendiház által következő szerkezetben i) sorrendbe felvétel mellett állapíttatott meg. Ordódy Pál előadó: (Olvas:) Az 54. %. -1-ik pontja f) alatti kivétele helyett a főrendiház által i) alatti utolsó kivételkép javaslatba hozott szerkezetet a bizottság elvileg elfogadja; azonban nem tartva eléggé szabatosnak, félremagyarázások elkerülése végett következő módosított szövegben ajánlja megszavazásra: i) a szükséges vetőmag következő megszorítással : ha a zálogolás az év február—ápril időszakában történik; tavaszi vetőmag czimén 1.25 hectoliter; ha a zálogolás az év september—novemberi szakában történik; őszi vetőmag czimén 1.25 hectoliter hagyatik menten minden catastrális hold szántóföld után, melyet a végrehajtást szenvedő tulajdonul bír és házilag mivel vagy mi véltet; és pedig mindkét esetben annyi catastrális hold szántóföldet számítva őszi, illetőleg tavaszi vetés alá, a mennyit a végrehajtást szenvedő évenkint tényleg elvetni szokott. A vető-magnak ily módon kiszámított mennyisége azonban nem lehet nagyobb azon mennyiségnél, mely a végrehajtást szenvedő által a megelőző évben ugyanazon gabona-nemekben tényleg felhasználtatott. E módosítás folytán a g f-re, a h g-re, az i h-m s a régi / i-ve lesz módosítandó. Ajánlom a t. háznak elfogadásra. Paczolay János: T. ház! Egész parlamentalis életemben nem fordult elő egyetlen egy eset sem, hogy felszólaltam volna az iránt, hogy a kormány intézkedései ne a legnagyobb szigorúság-