Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-116
116 országos ülés márczius 24. 1876. QQ Tisza Kálmán ministerelnök: Azt hiszem, hogy nem kell hoszabban indokolnom, hogy ezen módositványt elfogadhatónak nem tartom. (Helyeslés.) Igaz az, hogy a kormánynak jóváhagyásától feltételeztetik bizonyos végzéseknek, határozatoknak végréhajthatása; de éppen ezért szükséges, hogy meg legyen szabva a határ, melynek korlátai közt a kormány mozogjon. Ha meg van mondva, hogy egyedül közművelődési czélokra fordittathatik: akkor igen természetes, hogy ha másra czéloztatnék a vagyon fordíttatni, a kormány tudni fogja tenndőit. Hiszen ha ez nem ugy tétetnék ki; hanem ugy amint a t. képviselő ur javasolja: akkor a kormányok maguk is néha kísértetbe jöhetnének, egyes esetben megengednék, más esetben nem engednék meg s örökös kellemetlen súrlódások lennének. Kérem, méltóztassék a szöveget megtartani. (Helyedén.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 4. g-t a beadott módositvány ellenében? (El!) A 4. §. elfogadtatott, e szerint a módositvány mellőzve van. Molnár Aladár jegyző: (olvasna az 5., 6., 7. §§-aí, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 8. §-£.) Kozma Parthén: T. ház! (Eláll!) Kénytelen vagyok itt is egy módositványt előterjeszteni s nagyon sajnálom, hogy a királyföldi képviselő urak a részletekhez nem szólnak és nagy részben el is távoztak; mert a mennyire hivatkozni hallottam az igazságra ós igazságszeretetre : meg vagyok győződve, hogy ők maguk is igazságosnak fogják találni iuditványomat. Ezen szakasznál szó van arról, hogy tulajdonkép kiből áll a szász egyetem? A Királyföld lakosságának 20 képviselőjéből. A Királyföld városokra, székekre ós vidékekre levén osztva, a városok adnak 9 képviselőt a székek és vidékek mindöszsze 11-et. Nagyon sajnálom, hogy nem bírunk jelenleg statistikai adatokkal; de ugy tudom, hogy a városok lakosságának száma ugy ál! körülbelül a székek és vidékek lakosságának számához, mint majdnem 1 a 4-hez, vagyis több mint háromszor annyi lakos* van a székek ós vidékekben, mint a városokban; itt pedig a képviseletnél az arány majd nem egyenlő, mert 9 áll 11-el szemben. A t. kormány jobban tudja mint mi. hogy jelenleg is az universitásban mennyi sok panasz van az iránt, hogy a városok absorbeálják a székeket és vidékeket s a kisebbség jelenleg is majd minden határozatnál kénytelen különvéleménynyel élni. Én t. ház, legigazságosabbnak, a minimumnak tartanám, hogy a székek és vidékek legalább kétszer annyi képviselővel járuljanak az egyetem tagjai számához, mint a városok és igy ha a városok képviselőinek számát nem akarjuk kevesbbiteni: essék azokra 9, a székek és vidékekre 18 s álljon az egyetem 27 képviselőből. Talán azon érv fog ez ellen felhozatni, hogy sokba kerül. De hisz ugy se lesz ezután sok teendője az egyetemnek, hogy hónapokon át legyen együtt s a költségekben, ugy sem lesz nagy különbség; a képviselők számaránya pedig igazságos lesz. Ajánlom módositványom elfogadását. ' Gulner Gyula jegyző: (Olvassa Kozma Parthén módosítvauyát.) A 8. g. d) pontjának második sorában „20" helyett tétessék: „27"; a második bekezdés első sorában pedig mindkét helyen tétessék „11" helyett: „18". Elnök: Elfogadja a t. ház a 8. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s igy Kozma képviselő ur módositvány a mellőztetett. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a 9—12, %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 13. §-í.) Wáchter Frigyes előadó: A 13. §-ban styláris tekintetből a következő módosítás ajánltatik : Az elnöknek, ha véleménye szerint a közgyűlés hatáskörén tul lépett stb. (Helyeslés.) Elnök: A 13. §. tehát ezen styláris módositással eifogadtatik. Molnár Aladár jegyző : (Olvass < a 14- 15. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 10. %-t.) Kasper Mihály : Bátor vagyok ezen §-ra nézve a következő módosítást benyújtani. (Olvassa): „Ezen szakasz következő szavai, mely utóbbiakat az egyetemi közgyűlés általános szavazattöbbséggel választja" kihagyatnak. A második alinea pedig következőleg szövegeztetik: „A központi hivatalnak többi hivatalnokai létszámát, továbbá a központi hivatal összes hivatalnokai fizetését, a választás módját és a hivatalnokoskodás tartamát az egyetemi közgyűlés állapítja meg ministeri jóváhagyás mellett. Az egyetemi számvevőségnek azon teendője, hogy a királyföldi városok és községek számadásait megvizsgálja, megszűnik." Ajánlom módositványomat, részint a tulajdon fölötti szabad rendelkezési jognak megóvása czéljából, mert az egyetemi hivatal nem közigazgatási, nem politikai hivatal: hanem egyszerűen vagyonkezelési hivatal lesz ezen törvény értelmében, tehát a hivataloskodás tartamát is csak az egyetem közgyűlése, mint a vagyon tulajdonosa van hivatva és jogosítva megállapítani; de ajánlom másrészt egyenlőségi tekintetből is, nehogy a titkár és pénztárnok csak hat évre, a többi pedig élethoszsziglan választassák meg, a mi mindenesetre csakis anomália lenne. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa Kasper Mihály módosítását.)
