Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116

116. országos Ülés márczius 24. 1816. 51 helyeztessék, utalok a mint különben már Trauschenfels képviselőtársam tett, azon tagadhatatlan tényre, hogy a román elem a Királyföldön miveltebb, vagyonosabb és szabadabban fejlődhetik, mint az erdélyi megyék bármelyikében. Es igy természetes, hogy szászok és románok egj-aránt idegenkednek a Királyföldi törvényhatóságoknak a megyék közti felosztásától, mutatja azt világosan a tisztelt előadó ur választókerületéből, Brassó törvényhatósága"'részéről a szászok és románok egyhangú szavazataival határozatba ment előterjesztése az országgyűléshez ezen törvényjavaslat elfogadása ellen. A szebben kikerekített területeken a megyei elemek felülkerekedése következtében és az eddigi közigazgatási módozatok mellőzése folytán a közigazgatás nem jobb, hanem rosszab lesz az eddiginél. Ha azonban nagy részben a haza sorsát jelenleg intéző államférfiú egy kedvencz eszméjéhez való ragaszkodásának, vagy a közigazgatási bizottságot az ország minden részére kiterjeszteni akaró < vágynak tulajdonítandó az előttünk fekvő törvényjavaslat : annak be nem vallott sőt tagadott titkos czélja, vagy ha a ministerelnök ur tegnapi nyilatkozata szerint egyáltaljában nem czélja: legalább elkerülhetetlen következményileg egyrészt a német elemnek, másrészt a polgári elemnek Magyarországban meggyöngitése. A sajtó utján és minden más lehető módon megtörtént ugyan, a mi csak megtörténhetett, hogy az erdélyi szászoktól a többi magyarországi német elem elidegenítessék, magyar-ellenességgel és állam-ellenességgel vádolták a szászokat, midőn azok nem tettek egyebet, minthogy nemzetiségükhöz és törvényes létalapjaikhoz szilárdan ragaszkodtak. Es találkoztak is számos hivők, de a németajkú honpolgárok élesebben látó része, igen jól érzi, hogy ezen törvényjavaslat egész Magyarország német eleméremért csapás, a mit pedig ez ugyancsak nem érdemelt meg. Mert. a német elem Magyarországon hazafias érzelmű, államhű, nem gravitál kifelé és a magyarság irányában mindig rokonszenvvel viseltetett, npen a német elem a legtermészetesebb szövetségese a magyarnak. Nem szükséges arra hivatkoznom, mennyit köszönhet Magyarország fejlődése a német elemnek, mily mélyen nierit hazánk politikai nemzete a szellemi erők ezen forrásából. Hisz csak a tisztelt ház capacitásainak eredetileg magyar, vagy magyarositoít, vagy meg nem magyarosított, neveinek során végig kell tekinteni, csak a nyilvános élet külömbféle pályái hazánk tudományát és művészetét kell szemügyre venni, hogy ennek igazsága bebizonyittassék. De minden más októl eltekintve tisztán politikai okokból a német elemet nem gyengíteni, hanem erősíteni kellene Magyarországnak ugy északi, mint déli, mint délkeleti részeiben. Az ellenkező eljárás, mint az a kormány és törvényhozás több intézkedéseiben mutatkozott és mutatkozik ezen törvénnyjavaslatban is: valóban igen rövidlátó politika, mely magát súlyosan meg fogja bőszülni, ós alig emelendi intézőinek államférfiúi reputatióját. Azt fogják mondani, hogy nagy külömbség van a szorosabb értelemben vett magyarországi német és az erdélyi szász között, a mely utóbbi az erdélyi magyarsággal szemben igen gyakran ellentétes állást foglalt el. Én tisztelt ház, ezen distinctiót nem fogadhatom el; mert ezen ellentét nem volt egyéb mint a szabad polgárságnak és a szabad, allodiallis parasztságnak a védelme a nemesség, a feudalismus túlkapásai ellen. Szerencséje volt egész Erdélynek, hogy a szász nemzet, mint ilyen, politikailag oly erősen szervezve volt, hogy az ellene irányult támadásoknak ellenállhatott, ós szerencséje lett volna egész Magyarországnak, ha ennek városai is ugyanazon politikai önállósággal birtak volna; ha az ország sorsa intézésében ugyan azon részük lett volna, mint a szászoknak Erdély történetében. Akkor Magyarországnak volna erősebb polgári középosztálya, melynek elégtelen kifejlődése egyik oka hazánknak anyagi és más téren való sajnos hátramaradásnak. A megyei rendszer fejlesztése ellentétben áll a polgári elem erősbülésével, mely szerintem elengedhettem feltétele hazánk felvirágzásának. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat arra irányul, hogy a megyei intézménybe beolvaszsza a Királyföldnek eddig másféle közigazgatásnak örvendő törvényhatóságait, tehát a polgári elem meggyöngitése t ezélozza vagy legalább fogja eredményezni, mely meggyöngitést meg fogja érezni nem csak a szász-nemzet, hanem érezni fogja egész Magyarország városi polgársága, ha majd egy és ugyanazon közigazgatási szempontokból részesülni fog, különösen a kisebb városok törvényhatósági önállásának tervezett megszorítása után a közigazgatási bizottság intézményének áldásaiban. Hogy mit jelent a megyei szervezetbe való egybeolvadás: megmutatta Trauschenfels képviselő társam egy erdélyi példában. Tessék azonban megkérdezni a szepességieket, a kiknek egyszer létezett nniversitása megsemmisíttetett: mi volt ennek következménye! A szepességi szászokat főleg az mentette meg a magyar hazának, hogy el voltak zálogosítva Lengyelországnak. A Királyföld eddigi különleges melynek megszüntetése a belügyminister urnák annyira szivén fekszik: nem engedte volna meg a közigazgatási bizottág intézményének behozatalát. A Királyföld viszonyai megközelítik azon állapotot, melyre, ellentétben az országnak nagy megyékre való felosztásával a valódi önkormányzat barátai a közigazgatást fektetni óhajtják, t. i. a községi autonómiára s illetőleg kisebb területek autonómiájára. És a ki ezen elvet vallja, nem fog annyira intézni, a szabálytalan, nem czirkalom 6*