Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

398 141- országos'ülés május 29. 1876. Azon képviselő urnák, a ki azt mondja, hogy nem tekintettem az országot tabula rasának: tökéletes igazsága van ; csakhogy én legalább ezt hibának nem tartom ; mert tabula rasára épiteni a forradalom dolga; az alkotmányos fejlődésnek pedig az addigi történelmi fejlemények alapjára kell épitni és^esak azt javitni, a minek javításra, eorrectióra okvetetlenül szüksége van. (Elénk hehjesa középen.) De nincs igaza azon képviselő urnák, a ki azzal vádol, hogy tabula rasának tekintettem az országot, ámbár ha emlékem nem csal, ezen vád mellett azután ő maga ismét felhozza hibáztatásul, hogy némely kisebb törvényhatóságokat meghagytam érintetlenül. {Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ha nem ő tette, tette más ugyanazon oldalról. De hát hol van azon tabula rása ? Ő hivatkozott főleg Heves- és Pestmegyékre s a jászkún kerületre, mert itt a minister azt tekintette, hogy tabula rása van; a hol tehát csinálhat és csinált is, a mit akar, mivel különben semmi indoka annak, hogy ott valami történjék nincsen. Ha valaki nem ismeri el közigazgatási szempontból a területi folytonosság szükséges voltát: akkor mondhatja, hogy nincsen semmi indok; de ha a területi folytonosság szükséges voltát elismeri : akkor azt, hogy a szóban levő területen szükséges volt intézkedni, megtagadnia nem lehet. De vajon hát igy javasolja-e a belügy minister itt is az intézkedést, hogy tabula rasának tekinti ezen vidéket ? Én nem gondolom, hogy a javaslat ezt mutatná ; mert mit tesz ezen javaslat ? Megakarja hagyni a szükséges, a terület helyes beosztása által igényelt változtatások mellett Heves megyét, tehát nem törli el. Az újonnan alakitandó megyénél össze akarja alakítani a régi Jászkunság két factorának együtt tartásával és még a históriai névnek is fentartásával, tehát nem csinál tabula rasát. A Jászkunság harmadik részét a Kis-Kunságot ós Pestmegyét ismét nem tekinti tabula rasának nem igy megy neki a rendezésnek, — és lehet, kik a radicalis gyógyszereket szeretik, ezért hibáztatni fogják, — nem megy neki a rendezésnek ugy, hogy ezen területet, melynek nagysága nekem már ma is szememre vettetett, ugy a KisKunságot, mint Pestmegyét ketté vágja; hanem azt mondja, mivel geographiai fekvésénél fogva lehetetlen, hogy akár az egyik, akár a másik külön megmeradhasson: azért képezzék együtt az egységesen Pest-Kiskun törvényhatóságot. Hogy tehát itt tabula rasáról mennyire lehet szó, nem tudom ; hanem van igenis itt is szó a történelmi fejleményeknek a lehetőség határai között teljes figyelembe vételéről. (Helyeslés a középen.) Azt mondják, hogy nem vezette a ministeriumpt semminemű elv ezen javaslat készitésésénél. Én már más alkalommal, más törvényjavaslattal szemben is beismertem s ezt beismerem mindig teljes készséggel, hogy a felfogástól függ: vajon hibámnak tekintessék-e avagy nem? ha ogyátalában akkor, midőn a gyakorlat számára alkottatnak törvények, még pedig törvények alkottatnak oly tárgyakban, melyeknél ez életből fejlődött élő viszonyokkal is van dolgunk, akkor egyetlen egy, bár helyes elvet kitűzni s azt minden consequentiájával keresztül vinni akarni nem tartom helyesnek ; és épen azért, mert ezt tartom ; épen azért javaslatomban a területi igazítás mellett felhozható egy vagy más indok, vagy elv, mint egyedüli vezéreszme kitűzve és a legutolsó consequentiáig keresztül vive nincs; hanem kiindultam, mint indokolásom is mondja, abból, hogy az élet további fejleményeire bízva az ország többi részeiben a netalán ínég szükséges területi javításokat, eszközöltessék most az, a mi okvetetlenül szüséges, még pedig eszközöltessék ugy a közigazgatási igényeknek, mint a történelmi fejleményeknek és az élő érdekeknek eombinatiója folytán, eleget téve a területi continuitásnak, eleget tehát az administratió első igényeinek; de kiméivé, a mennyire lehet, azon többi szempontokat is, melyek figyelembe veendők valának. (j&lénk helyeslés a középev.) De arra hivatkoznak, hogy hiszen nem lesz egyformaság? hogy minő nagy különbség mutatkozik a közigazgatás költségeinek perczentjeire nézve ? Erre legelőször megjegyzem azt, hogy tökéletesen egyforma percentuatiója a közigazgatási költségeknek, nemcsak Magyarországon nem, de sehol a világon nem volt és nem lesz soha. Én azt gondolom, hogy egyformásitás szempontjából csakugyan megelégedhetik mindenki azzal, még a ki legtöbbet kivan is: a mi Francziaországban eléretett. Francziaországban magát az igazDadministratiót az állam vezeti; de igen jól méltóztatnak tudni, hogy az egyes departementeknek van joguk bizonyos czélokra adót kivetni. S Francziaországban is, az ezen iránybani egyformaság valóságos hazájában, azt lehet mondani, hogy majdnem minden departementnek igy kivetett adója különbözik a másikétól. Az egyformaságot, ott, hol az egyes részeknek, valami életet, működési tért akarunk adni: per absolutum el nem érhetjük. A mi pedig itt a mutatkozó különbözetek nagyságát illeti, erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni először is, hogy a mint a kimutatásokban meg is van jelölve, némely újra alakitandó törvényhatóságnál azon tétel, mely a mostani viszonyok szerint ki van mutatva: azért oly magas, mert nem lehetvén elkülöníteni az egyiknek vagy a másiknak központi kiadásait, mindkettőnek vagy több eddigi hatóságnak központi kiadásai benfoglaltatnak az összegben: holott azt tartom, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy teljes mértékben