Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

396 141 országos ülés május 29. 1876 tetett a törvényszék. Van-e itt elv, van-e itt rátió ? Azt hiszem szügségtelen a felelet. A másik szempont, melyet a megyei területek rendezésénél követnünk kell, az: hogy kis területű megyék ne létezzenek; hogy mindazon megyék, melyek nagyon kicsi területtel birnak, másokhoz csatoltassanak. Vannak nevezetesen hazánkban oly várme­gyék, a melyeknek területe nem üti meg a 20 négyszög mértföldet: Torna megye csak 10, Esztergom és ITgoesa megyék csak 19 és Turocz csak 20 négyszög mértföld. Ezeket megkell szüntetni épen a megyei élet fejlődhetésének, megkell szüntetni a jól értel­mezett közigazgatás érdekében. És mit tesz e szempontból a törvényjavaslat? Azt teszi, hogy mig egyrészről életbe léptet 213 négyszög mértföldü területű vármegyét, addig élet­beléptet 28 négyszög mértföld területű vármegyét is. Ebben nincs semmi rátió, semmi elv. En azt hiszem, — anélkül hogy barátja vol-" nók a czirkalom politikának, megkell állapodnunk egy bizonyos minimumon: a melyen alul törvény­hatóság ne létezhessék. Ilyen minimum például 50 négyszög mórtiöld. Ezen felül figyelembe lehet venni a területi, forgalmi, kereskedelmi, nemzetiségi és átalában véve minden magasabb állami szempontból figye­lembe veendő viszonyokat ós ugy állapítani meg a megyék területét. Ez iránt ugy látom, a jelen törvényjavaslat még csak érzékkel sem bír. A harmadik szempont, melyet föí kell említenem, a continuitás szempontja. A törvényjavaslat indoko­lása azt mondja, hogy ezt követte kizárólag; mert azt még a törvényjavaslat indokolása is elismeri, hogy a házi adó kérdésére nem lehet mindenütt tekintettel lenni, például Pogaras megyénél. Azonban ugy látom t. ház. hogy még a continuitásra sem volt a töryényjavaslat kellő tekintettel. Nem volt például Hajdú megyénél, melynek területe 3 darab­ból áll. Tehát ez egyetlen szempontra sem volt kellő tekintettel. Felhozták már, hogy e törvényjavaslat min­den indokolás nélkül dobatik a törvényhozás elé; ez irányban tehát bővebben ki nem terjeszkedem. Felhozom még csupán azt, hogy a többször ven­tillált 5-ik §-ban olyan rendelkezés is foglalta­tik, mely még föl nem említtetett, de a mely szerintem, a lehető legsérelmesebb a parlamen­talismusra nézve. Az nevezetesen, hogy a tör­vényjavaslat oly hatalommal szándékozik fel­ruházni a ministert, hogy az maga állapítsa meg véglegesen a kérdéses törvényhatóságok területét, ugy, hogy ahhoz a törvényhozás utólag hozzá se szólhasson. Idáig nem ment a kormány még akkor, mikor a törvényszékek területeiben csinált tabula rasát. Még a múlt évi 36. törvényczikkben csak az van kimondva, hogy a kormány felruháztatik ugyan a törvényszékek uj beosztásának jogával ; de oly módon, hogy jóváhagyás és utólagos be­czikkelyezés végett a törvényhozás elé terjessze. Most e szakaszban erről szó sincs; hanem az van mondva, hogy a kormány az általa megállapított határokat bejelenti beczikkelyezés végett. Ez tehát azt teszi, hogy akár tetszik a törvóuyhozásnak, akár nem, akár találja jónak, akár nem,, kénytelen: be lesz ezikkelyezni. Ez a parlamentalismusnak, tettleg súlyosabb megsértése, kijátszása. En tehát a jelzett okokból e törvényjavaslatot el nem fogad­ván, indokolt elleninditványomat van szerencsém benyújtani. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Hegyessy Márton indítványát.) Indítvány a „némely törvényhatóságok terü­letének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló törvényjavaslatra vonatko­zólag. Tekintettel egyrészről azon tagadhatlanul égető szükségre, hogy az egész országban észlelhető azon területi rendetlenségeknek, melyek szerint az állam­élet egyes functióinak területei igen sok esetben különböznek az állami élet többi functióinak terüle­teitől s vannak megyék, melyeknek területei a 20 négyszög mértföldet s lakosaiknak száma a 25— 50,000-et sem ütik meg; mig ellenben némely megye területe a 200 négyszög mértföld s lakosai száma az 500,000 felé jár, vagy ezen számot meg is haladja és egyes megyék területe több épen 18 darabból áll. a törvényhozás által mielőbb leendő megszüntetése s ehhez képest egy az egész országra kiterjesztett s minden legkisebb részle­teiben kimerítőleg indokolt oly területi rendezés, melynél a törvényhozás kiváló figyelemre méltatta a területegység eszméjét s ha azt, hogy az állami élet minden functióinak, például a közigazgatási szolgabiróságnak, a járásbíróságnak, az adóhiva­talnak, a hadkiegészítési kerületnek s a választó­kerületnek területei egybeessenek egyelőre a jövő­nek hagyja is föl megvalósítása végett; de azt, hogy a megyék területe a törvényszékével addig is, mig az igazságszolgáltatás életfogytiglan a szi­gorú qualificatió melletti választással a dolgok logikájánál fogva visszaadatik a megyének: ugyan­azonos legyen ; továbbá azt, hogy a legkisebb megye is legalább 50 négyszög mórtföld területű s 100,000 főnyi lakossága legyen, mit a megyék életképessége föltétlenül megkíván, valamint a területi continuitást az illető vidékek fekvési, for­galmi, kereskedelmi s általában az állami lót tekin­tetéből figyelembe veendő minden viszonyainak kellő méltatásával egyes helyek vagy egyes csa­ládok, illetve egyének, jogosulatlan pártfogolása, egy szóval teljes részrehajlás nélkül, az állami czélok s elvi szempontok igényeihez mérten min­den esetre létesítse, ugy a fejlődött közigazgatás

Next

/
Thumbnails
Contents