Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-141
141. országos ülés májas 29. 1876. 387 polgárok érdekeinek védelme és gyarapodása el nem érhető. A közigazgatás különböző ágainak concentratiójában rejlik egy jobb jövő kezessége, mi csak egyforma szervezetű, egymást kiegészitő intézményekre fektetett belkormányzás által érhető el. Igazságszolgáltatásunk egyetemes érdekei szintén halaszthatatlanul követelik a törvényhatóságok központosító irányú kiigazítását és a törvényszéki területek arányos kibővítését. Még csak a takarékosság szempontját kell röviden érintenem, utalva állami kiadásaink sokaságára, valamint a polgárok adózási erejének a lehetőségig köteles kimólósére. Az erdélyi részeket hozom fel például: 19 királyi és mezőváros, 26 vármegye, vidék és szék tehát 2 millió egynehány százezer lélekkel biró országrészben. 45 törvényhatóság, ugyanannyi külön közigazgatási- ós bírósági-, adó- és katonaügyi-, közegészségi- és közoktatási organismussal, tehát 45 külön háztartással, tisztviselői személyzettel és ezek százféle jogigényeivel és szükségeivel. — Ez t. képviselőház oly visszás állapot, mit tovább fentartani valóban államelleni bűn. Ma, midőn cislajthánia oly megdöbbentő hatalommal kezd ránk nehezedni, midőn államerőnk forrásai csaknem kiapadóban vannak, midőn még az elemek is ellenünk harozolni látszanak: ma már az állam és polgárok érdeke e zilált viszonyok gyors megszüntetését követeli. A szőnyegen lévő terület-kiigazitási törvényjavaslat egyike létünk jobbrafordulása eszközeinek, mert kétségtelen, hogy kis törvényhatóságok, sem az önkormányzat költségeit fedezni, sem az administratióhoz kellő szellemi erő-contingenst kiállítani nem képesek. A tisztviselők nagy létszáma az állam inproductiv elemeinek szaporodását okozza. A terhes közigazgatási költségek fogyasztják a nemzeti tőke-vagyont ós a sok hivatalnok ós hatóság a közkormányzat rendszerét bonyolultá, folyamát lassúvá, az állami czélok elérését nehezebbé teszi. Ezen indokoknál fogva t. ház én e törvényjavaslatot, mint a jó közigazgatás atributumát pártolva, átalánosságban elfogadom. Vannak azonban észrevételeim a részleteknél, melyeket állampolitikai tekintetekből magamévá tenni nem tudok. És ezen nézeteimnek a részletes vita rendén előadhatására jogomat fentartom. (Helyeslés a középen.) B. Bánhidy Béla: T. ház! Midőn ezen kérdésben felszólalni bátorkodom, minek előtte áttérnék magára a szőnyegen levő törvényjavaslat megbirálására, szükségesnek tartom kijelenteni azt, hogy én az átalános területi rendezést mind a jó ós olcsó közigazgatás, mind pedig az adó-fizető állami polgárok érdekében szükségesnek, elkerülhetlennek tartom és elvileg helyeslem. Mindazonáltal a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Helyeslések.) A következőkben bővebben indokolni fogom : miért nem. (Halljuk!) Én legelőször is szükségesnek, czélszerünek tartottam volna, hogy a területi rendezést előbb, vagy azzal egyidejűleg az 1870-iki XLH. törvényczikk 11. szakaszában egyszersmind a háziadó kérdése is szőnyegre hozatott volna; azon esetben kellő tájékozást szerezhetett volna magának mindenki aziránt, melyik törvényhatóság fentartbató, melyik törvényhatóság csatolandó egy nagyobb törvényhatósághoz, vagy azzal egyesítendő. Ezt előre bocsájtva. a háziadó kérdésében meg kell jegyeznem azt is, hogy én az előterjesztett törvényjavaslat indokolását igen hiányosnak, a mellékelt adatokat épen elégteleneknek tartom. (Ugy van! a baloldalon.) Azt mondani csupán X. megye, járás, vagy terület csatoltatik „Y" megyéhez; az nem elegendő. Én azt hiszem, hogy szükséges volna az is, hogy megmondassák: miért történik az egyik, miért a másik intézkedés. Én azt hiszem, hogy a hadvezér, vagy bármely fölebbvaló egyszerűen azt mondhatja: én így, vagy ugy akarom, rendelem, meghagyatik. Nem köteles azt indokolni sem, a mit parancsol. De nézetem szerint egy törvényjavaslat egészen más természetű, mint egy hadvezéri parancs, vagy rendelet. S azt is hiszem, hogy tán nem szerénytelenség, a képviselőház, vagy a törvényhozó testület bármely tagja részéről, ha óhajtja tudni a javaslóit intézkedés minden okát, minden indokát. (Helyeslés bal felöl) Megvallom őszintén, hogy ha egyéb tekintetek nem járultak volna abbeli elhatározásomhoz, hogy ezen törvényjavaslatot el ne fogadjam; már magában a hiányos indokolás, tökéletlen felszerelése ezen munkálatnak elég lett volna arra, hogy kötelességemnek tartsam indítványozni, hogy ezen törvényjavaslat bővebb indokolás, részletesebb kidolgozás végett a belügyministerhez visszautasittassék. (Helyeslés a baloldalon.) Áttérve most a javaslatban foglalt intézkedésekre, azon észrevételt kell koczkáztatnom, hogy a kikerekitési tervezetben hiányzik minden rendszer. Ha jól emlékszem, az igen t. belügyminister ur még a múlt évben többször hangsúlyozta, hogy ő ugyan Erdélyben mélyebben akar behatolni a dolgokba, akar nagyobb mérvű kikerekitéseket javaslatba hozni. Magyarországban azonban minden törvényhatóságra nézve tiszteletben akarja tartani a történelmi multat és csupán az egyes be- vagy kiszökellések, az egyes enclavók kiigazitására, illetőleg bekeblezésére fog szorítkozni. 49*
