Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

3g2 . 1*1. országos ülés május 29. 1876. Elnök: Méltóztatik a t. ház a fizetések, nyugdijak és egyéb illetményekre vezetett végre­hajtások korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, mely most harmadszor felolvastatott, végleg elfo­fogadni? (Elfogadjuk \) A ház ezen törvényjavas­latot a harmadszori felolvasás után végleg elfo­gadta s a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett át fog küldetni a főrendiházhoz. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a philloxera rovar terjedésének meggátlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a pénz­ügyi bizottság jelentését és a beadott törvényja­vaslatot felolvasottnak méltóztatik venni: az áta­lános tárgyalást megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Hegedüs Sándor előadó: A philloxera rovar pusztításai nagy mórveket öltöttek Francziaország­ban, Svájczban, Németországban és fájdalom, hazánk­ban is fellépett. Pusztításai oly mórveket öltöttek, hogy Németország, Svájcz és Ausztria szőleinek egy nagy része már ennek áldozatul esett. E rovar terjedése gyors és pusztítása veszedelmes. 1854-ben még csak egy természettudós: Fiteh amerikai tudós fedezte fel. 1867-ben lépett fel először és Francziaországnak szőllőinek ez időben már egy harmadát ellepte. Pusztítása ellen megpróbálták a tudomány, a chemia és a mezőgazdaság minden eszközeit: azonban e veszedelmes rovar ellen sem a ehemiának megkisérlett valami 200 szere, sem más eszköz, mint a víz alá bocsátása, erős trá­gya ós kátrány gyűrűvel való körülvétel nem hasz­nált; mindez csak palliativ eszköznek bizonyult és igy gyökeres orvosszert nem nyújtott. Ennek következtében a szaktudósok kormányok szakférfiainak enquéte-jei abban állapodtak meg, hogy egyedül biztos eszköz e veszedelem meg­gátlása a meglepett vagy fenyegetett szőlők gyö­keres kiirtása. így járt el az osztrák kormány, midőn 1875-ben ápril 3-án egy törvényt hozott ez ügyben. így jártak el Bonn környékén, igy jártak el Svájczban és csak ezen eszköz biztositja a ezél elérését. Hazánkban 1868-ban már jelezve lőn e rovar, azonban a tulajdonkópeni pusztítás csak a múlt évi októberben lőn constatálva Pancsova vidékén mintegy 66D holdon. A földmivelési minister két enquétet tartott, több szaktudóst megkérdezett ugy Ausztriában mint hazánkban és ezek közös megállapodása nyomán arra az eredményre jutott, hogy ez ügyben törvényjavaslatra van szükség, mely e rovar által meglepett szőlőknek kiirtatá­sára fölhatalmazza és arra a szükséges segéd­eszközöket megadja. A ^Cr^ny a törvényjavaslatot a háznak beterjesztette és a pénzügyi bizottság tárgyalta. A pénzügyi bizottság helyesli mindazon nézeteket, melyek a kormányt e gyökeres rendszabályok meghozatalára birták, ennek következtében van szerencsém a törvényjavaslatot a t. háznak elfo­gadásra ajánlani és miután a bizottság a tör­vényjavaslatban több lényeges módositványt tett: kérem kegyeskedjék a bizottság uj szövegezését a tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Méltóztatik a t. ház a philloxera rovar terjedésének meggátlásáról szóló törvény­javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni? (Elfogadjuk.) A t. ház ezen törvényjavas­latot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a tör­vényjavaslat czimét és az 1—6. §§-kaí, melyek változatlanul elfogadtatnak?) Elnök: A 6. §. is elfogadtatván, ezen tör­vényjavaslat részleteiben is le van tárgyalva; harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirend­jére tűzetik ki. Következik a napirendnek további tárgya, a pénzügyi bizottságnak jelentése, a nemzetközi métermérték-hivatal felállítására és fentartására 1876-ik évre szükséges póthitelről szóló törvény­javaslat tárgyában. Méltóztatnak a törvényjavaslatot felolvasott­nak tekinteni, az átalános vitatkozást megnyitom. Mindenekelőtt az előadót illeti a szólás joga, Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Midőn 1876-iki törvényczikk által hazánk is csatlakozott azon 16 állam szerződéséhez, a melyek egyesültek a nemzetközi méter-mérték hivatal felállítására: akkor egyszersmind magára vállalta azon köte­lezettséget is, hogy ezen hivatal költségeihez hoz­zájárul. Azon javaslat, mely előttünk fekszik, ezen költségnek reánk eső részét, illetőleg annak utal­ványozására a minísteriumnak felhatalmazását tartalmazza. Ezen költségek kétfélék, s az 1876-ki VIII. törvénykzikk 9. §-a, illetőleg az ehhez mellékelt szabályzat 20. §-a értelmében rovattak ki a né­pesség aránya szerint; még pedig az államok 3 osztályba soroztainak. Hárommal sokszoroztatik azon államok lakosságának száma, a melyekben a méter-mérték kötelezőleg van életbe léptetve, kettővel azon államok lakosságának száma, a me­lyekben facultative van életke léptetve, egyszer vétetik pedig azon államokban, a melyekben a meter-mérték még életbe léptetve nincs. A méter-mérték hivatal felállítására szükséges költségek kétfélek. Először az egyszer minden­korra való kiadások, a melyek a proto-typek elő­állítására és a hivatal berendezésére vonatkoznak, másodszor a folyó kiadások. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen két rendbeli kiadásnak mint

Next

/
Thumbnails
Contents