Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-140
378 1*0. országos ülés május 27. 1876. E területre és népességre nem szükséges két törvényszéket fenntartani; mert ha azt földrajzi fekvésénél fogva két törvényszék között egyenlően fel is lehetne osztani: akkor egy-egy törvényszék területe 60 7 j 8 mórföld, népessége pedig 156,000 lenne; már pedig a törvényhozás 64-re szállitván le az országban fennmaradandó törvényszékek számát, annyi területre ós népességre egy törvényszék nem volt felállítható: hacsak azt rendkívüli körülmények szükségessé nem teszik; a mi pedig a jelen esetben annál kevésbé forgott fen, miután azon területen egy czólszerüen fekvő központ létezik ; már pedig egy jól fekvésű központ mellett, ha terület és népesség valamivel nagyobb is, ez hátrányul nem szolgál. Tekintettel arra, hogy a somkuti járásbíróság a dézsi törvényszékhez osatoltatott, a telekkönyv pedig jövőre is Nagykárolyban, valamint Nagybányán megmaradt, az egyesitett törvényszéknél a beadványok száma mintegy 54000-re, az ügyforgalom pedig mintegy 27 000-re tehető, sitt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy Domahidy képviselő ur azon állítása, hogy a szatmár-németi ós n.-károlyi törvényszékek ügyforgalma egyenlő: téves ; mert az élőbbem* majdnem kétszer oly nagy, mint az utóbbi. Nem támadhat kétely az iránt, hogy a beadványok és ügyek oly forgalma mellett egy jól szervezett ós vezetett törvényszék, az igazságszolgáltatás kívánalmainak minden tekintetben megfelelhet. Az első folyamodásu bíróságok szervezésekor a kormány kiindulási pontul vette, hogy 220— 230 ezer lélekkel benépesített területre jöjjön egy törvényszók és e kiindulási ponttól csak ott tért el, hol elkerülhetien akadályok tették azt lehetetlenné ; ugyanezen kiindulási pontból indult ki a kormány a múlt évben véghezvitt reductióknál és a tapasztalás bebizonyította, hogy ez hátrányos nem volt. Hogy nem N.-Károlyba, hanem SzathinárNémetibe tétetett a törvényszék, ez a földrajzi helyzetben találja magyaráz Nagy-Károly fekvése arra nézve, hogy központ legyen: annyira előnytelen, hogy az 1871-ki beosztás alkalmával azon törekvés, hogy Szatmármegye lakossága egyformán osztassák fel azon megyének adott három törvényszéke között: Szatmár-Nómetihez 136000 lelket kellett beosztani, míg a nagy-károlyihoz csak 94000 lélek volt beosztható, s mindemellett nem volt kiszámolható, hogy a nagy-károlyi törvényszéknek volt egy jelentéktelen része, mely közelebb éri Szatmárban mint Nagy-Károlyban törvényszékét. De nemcsak fekvésénél, hanem lakóinak és házainak számánál és egyéb forgalmi viszonyainál fogva is Szatmár jelentékenyebb hely, mint N.-Károly s mindezeknél fogva a kormány daczára annak, hogy a hol csak lehetett, igyekezett a törvényszéket a közigazgatás székhelyével egyesíteni. N,-Károlynak a megye szélén való fekvésénél fogva, kivihető ez nem volt. Azon körülmény, hogy a nagy-károlyi börtönök jóval felülmúlják a szatmár-németieket: döntő befolyással nem lehetett, mert a nagy-károlyi börtönök jövőre is igénybe fognak vétetni, másrészről pedig Szatmár-Nérneti városa oly jelentékeny ajánlatot tett a kormánynak, melynélfogva a szatmári törvényszéki épületek átalakítása nem fog az államra nevezetes több-kiadást róni. A mi a személy-szaporitást illeti, erre nézve meg kell jegyeznem, hogy igen tévesek interpelláló Péchy képviselő ur adatai; a nagy-károlyi, szatmár-németi ós nagy-bányai törvényszékeknél eddig 3 elnöki és 17 bírói állomás volt rendszeresítve. — már most egyesitett szatmár-németi törvényszéknél pedig egy elnök és 12 birói állomás töltetett be: megtakarittatott tehát 2 elnöki és miután a somkuti járás is a deézsi törvényszékhez csatoltatott s e miatt deézsi törvényszéknél egy bíróval többet kellett alkalmazni: megtakarhatott 4 birói állomás ; azonfelül, ha figyelembe vétetik az igazgatói és kezelési személyzetben de főleg a dologi kiadásokban előforduló megtakarítás : ezt jelentéktelennek tartani nem lehet. A nagy-károlyi törvényszéknek fenntartása ennélfogva sem szükséges, sem lehetséges nem lévén : a kormánynak nem állhat szándékában a nagy-károlyi törvényszék megszüntetése tárgyában kiadott rendeletét megváltoztatni. Ezek lévén, a miket a két képviselő urak interpellátiójára előadni szükségesnek tartottam, kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. Elnök: Mielőtt a képviselő urak válaszolnának, engedje meg a t. ház, hogy a főrendiháztól érkezett izenet átnyujtathassék, mely most érkezett. Gr. Batthyányi Ferencz a főrendiház jegyzője: Van szerencséin átnyújtani a főrendek által elfogadott következő törvényjavaslatokra vonatkozó főrendi jegyzőkönyvi kivonatokat: 1. az 1873. és 1875-ki közösügyi költségek fedezésére megkivántató póthitelekről; 2. az 1874. évi XXXIII. törvényczikk alapján 1875. évben végbement átalános országgyűlési képviselők választása alkalmával felmerült költségekre szükséges póthitelről, és az 1872. évben végbement átalános választások alkalmából fenmaradt némely költségek fedezéséről ; 3. az 1875. évi XXXHL törvényczikk A) VI. fejezet 9-ik cziménól, továbbá XIX., ós B) VII. fejezetei némely czimei és rovatainál tett tulkiadások elszámolhatásáról;
