Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-139
368 1Sí »- országos ülés május 26.1876. irniok, mert a pesti bankárok kifizették nekik a couponokat, tudván, hogy azokat összegyűjtve, ha a soeiete generáléhoz kiküldik: az azokat beváltja és ők pénzüket megkapják. Tehát kétszeres provisiot fizettünk, a melytől felmentettünk az által, hogy a eouponok azon pénznemben fizettettek itt is, mint Parisban. Ezeket voltam szerencsés a dolog felderítésére a magam részéről megjegyezni; nem gondolván szükségesnek azt, hogy egyéb részletekre kiterjeszkedjem, annál is inkább, mert, mint mondom, a t. ház azon felfogásban volt három izben és ezen három izbeni felfogása következtében megadta a felmentést azon kölcsönöknél, melyek ép oly eredménynyel negotiáltattak és emittáltattak, mint ez. (Helyeslés) Simonyi János: T. ház! Csak néhány észrevételt kivánok tenni az előttem szólott t. pénzügyminister ur beszédére. Megvallom, daczára annak, hogy három izben is előterjesztette az indokokat, most sem látom magam meggyőzve arra nézve, hogy mi ^kötelezve lennénk ezen kamatokat aranyban fizetni;' nem látom pedig azért, mert a mint Irányi Dániel t. képviselőtársam felolvasta, a kötvények szövegében is világosan benfoglaltatik, hogy azok az 1872. évi XXXII. törvényczikk alapján adattak ki; ezen törvényczikk pedig világosan intézkedik ugy a kölcsön névértékére, mint a kamatok ezüstbeni fizetésére nézve. De nem látom magukat azért sem kötelezve erre-; mert ámbár a kötvényekben font sterlingekről van is szó: minden kötvényben megvan azon meghatározás is, hogy egy font sterling 25 osztr. é. ezüst írttal egyenlőnek veendő. En azt hiszem, t. képviselőház, hogy a minister ur sem volt mindenkor ezen nézetben, mert igen jól emlékezem arra, hogy midőn az 1876-ik évi költségvetést beterjesztette: akkor ezen kölcsön tekintetében csakis ezüst beszerzési költségekről szólt s az arany valutát a kamatokra nézve a pénzügyminister csak is később a pénzügyi bizottság kebelében javasolta, ugy hogy a költségvetés épen az arany valutának behozatala által mintegy másfél millióval emeltetett. Egyébiránt a pénzügyminister ur azt hangsúlyozza, miszerint nem lehetett volna a kölcsönt másképen megkötni; mert senki sem vállalkozott volna annak megkötésére, ha az nem arany értékben köttetik meg; de ezt t. ház, igazolásul felhozni nem lehet, mert ebből csak az folyik, hogy az akkori pénzügyministernek olykópen kellett volna beterjeszteni a törvényjavaslatot, hogy a kölcsön utáni kamatok arany valuta szerint fizettessenek. Egyébiránt főleg azon megjegyzésére akarok reflectálni a minister urnák, hogy ez már superált kérdés és a ház abban már többször határozván, ez által egyúttal sanctionálta az eddigi eljárást. Bocsánatot kérek, de ez nem igy áll. Igaz, hogy többször előfordult már ezen kérdés és valószínű, hogy még gyakrabban fel fog merülni, épen azért, mert csak egyszerű határozatok által kívántatik az megoldatni. Tagadhatlan, hogy ugy az 54 milliós, mint a 30 milliós kölcsönökre nézve a törvény világosan és félremagyarázhatlanul olykóp intézkedik, hogy az azok után járó kamat ezüstben fizetendő. Ha Önök uraim ennek ellenkezőjét s illetőleg az arany valuta behozatalát kívánják : ám határozza el ezt a ház bölcsessége szerint; azonban a törvénynek ezen intézkedését másképen, mint törvény által megváltoztatni nem lehet. En azt hiszem, hogy ezen kérdéssel igenis szakitnunk kell, már csak azért is, hogy ne legyünk kénytelenek azt újból meg újból felhozni; de nézetem szerint ez csak egy ellenkező törvény alkotása folytán lehető. En tehát arra kérem a t. minister urat, hogy méltóztassék egy törvényjavaslatot beterjeszteni ezen intézkedés megváltoztatására nézve és ha ennek folytán a kérdés meg fog oldatni: mi azt többször előhozni nem fogjuk. Addig azonban, mig ez nem történik : mindig kötelességünk leend a törvény megtartása érdekében felszóllalni s jelen esetben én ez okból a kivánt, felmentéshez sem járulhatok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Csak arra akarok egy megjegyzést tenni, a mit a t. képviselő mondott, hogy ezen kölcsön ezüstben lett megkötve és igy ezen kölcsönnek kamatait is nem aranyban, de ezüstben kell .fizetni. Engedelmet kérek, a t. képviselő ur emlékezete őt e tekintetben tévedésbe vezette, mert ez a dolog nem ugy áll. En megmondottam akkor is, midőn a kölcsön megkötéséről és annak kamatairól szó volt, hogy az arany valutát miért nem vettem fel a költségvetésbe? Nem azért, mert nem tartottam szügségesnek és mert nézetem azóta megváltozott; hanem egyszerűen azért, mert a zárszámadásokból, miket akkor még nem ismertem, — mert a költségvetést június és júliusban kell csinálni, a zárszámadás pedig csak septemberben készül: — meggyőződtem, hogy eddig is nem az arany valuta vétetett fel. A költségvetéssel sokkal több munka jár, sem hogy arra lehessen figyelemmel lenni, a mi minden esztendőben változatlan. Az államadósági járulók nem esik változás alá egy évben sem. Ezt tehát felvettem a költségvetésbe a többi évek normája szerint, mert sokkal több dolgom volt azon részletekkel, a melyeket átalakítani, teremteni, kidolgozni kellett. A hiba ott van, hogy az előbbi években kis ágió lett felvéve. De miért ? Nem azért, mert az akkori pénzügyminister abban a nézetben lett volna, hogy aranyban nem kell fizetni; hanem azért: mert az ezüst és az arany ágió közt nem volt oly nagy külömbség s az ezüst ágió maga kifejezte azon árfolyam árkülöm-
