Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-138

326 138. országos ülés május 24. 1876. következtében határozatot hoz a házszabályok ér­telme iránt. Tudom én, minő nagy hatalmat gyakorol az angol parlament elnöke, hogy ő a házszabályok­nak souverain magyarázója; ily jogot azonban én magamnak adva nem látok, s ha a képviselő ur a házszabályokra méltóztatik hivatkozni s állítani, hogy ezek nem ily jogot adnak: ez állítását he­lyesnek el nem ismerhetem, mert én legalább a házszabályokban ily szakaszt nem olvastam. Jogom nem terjed tovább, s ezt gyakorlom is minden -előforduló egyes esetben, hogy valahány­szor szüksége fenforog: figyelmeztetem a t. házat a ház szabályaira, s nem mondhatom, hogy a mikor figyelmeztetésem alapos volt, siker ne ki­sérte volna. (Tetszés.) Egyébként pedig bocsásson meg a t. képvi­selő ur, teljes igyekezetem oda van irányozva, hogy gyönge tehetségem szerint elnöki állásom kötelességeit becsületesen ós lelkiismeretesen tel­jesítsem ; {Elénk éljenzés.) ez irányban azonban mérvadóul a i. r képviselő ur fölszólalását el nem fogadhatom. {Élénk tetszés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem szán­dékozom a dologhoz szólani: csak egyszerűen és röviden magam iránti kötelességből kell, hogy nyilvánítsam, hogy sem azt, hogy a zárszámadási bizottság jelentése pontonként nem tárgyalható, a mit Simonyi Ernő képviselő ur reám fogott: nem mondtam sem most, sem máskor; sem pedig azt, hogy a szabályokat minden egyes concrét esetben kell magyarázni: soha sem mondtam. Ha pedig a képviselő urnák az a nézete, a mit elmondott, hogy ez bizassék az elnökre, és akkor ne legyen többé szó a dologról: biztosit­hatom, hogy éhez teljes készséggel hozzájárulok; de épen ők nem szokták az elnöki magyarázatot elfogadni, {ügy van ! a középen.) Elnök: Engedje meg a t. ház, hogy az átalános vitába bele bocsátkozzunk, azon fentar­tással, hogy a részletes tárgyalás megkezdése előtt fog meghatároztatni, hogy erre nézve mily utón kivan a ház haladni. Az első szó az előadóé. Mihályi Péter előadó: Mindenekelőtt bá­tor vagyok Madarász képviselő urnák a tárgyalás módjára tett észrevételeire megjegyezni azt, hogy a zárszámadási bizottságnak semmi nehézsége nincs az ellen, hogy a jelentés minél nagyobb részlete­zéssel tárgyaítassók; de méltóztassék egyrészről beismerni azt is, hogy e kérdés eldöntése a kép­viselőház elhatározásától függ. {Felkiáltások a szélslí balon; A házszabályok!) Elnök : Tessék általánosságban szólni. Mihályi Péter előadó: A bizottság részé­ről bátorkodom kiemelni azt, hogy a jelenleg tár­gyalás alatt levő 1873. évi zárszámadásban, a pénztári pót-kezelés meg lett szüntetve; jelesül a ministertanács és a számvevőszék között létrejött megállapodás folytán az 1873-ik évi zárszámadási időszakra a pénztári pótkezelés megszüntettetett, minek következtében jövőre nézve az állami zár­számadás az egy közigazgatási évet megillető állami bevételeket és kiadásokat a maguk teljes­ségében mutatja ki. Az állami számviteli rendszer javítására czélzó ezen intézkedés akkép vitetett keresztül az 1873-ik évi zárszámadásban, hogy az 1874-ik év három első havában az előző 1873-ik évi államháztartás rovására pótlólag teljesített be- és kifizetések a tárgyalás alatt levő 1873-ik évi zárszámadásaiba át nem hozattak. Ezen fontos intézkedés folytán az 1873-ik évi zárszámadás az előző évek zárszámadásaitól elté­rőleg annyiban átmeneti jelleggel bír, hogy az 1874. év 3 első hónapjaiban az 1873. évi rová­teljesített kiadásokat és bevételeket magában nem foglalja. Ezen körülmény indította az állami számve­vőszéket arra, hogy az 1873. évi zárszámadás iránti részletes jelentésében, a zárszámadás tény­leges eredménycinek a költségvetéssel törtónt ösz­szehasonlitásáról szóló kimutatást könnyebb tájé­kozhatása végett olykép rendezte be, miszerint az egyik hasábba felvette és kimutatja azon kiadáso­kat ós bevételeket is, melyek 1873-ik év 3 első havában az előző 1872-ik évi államháztartás ro­vására teljesíttettek, külön hasábban azon évi ke­zelés tényleges eredményeit, amint ezen eredmé­nyek jelentkeztek volna az 1872. évi zárszámadásban: ha a pénztári pótkezelés már egy évvel előbb megszüntettetett volna. Az 1873-ik évi zárszámadás átvizsgálását illetőleg megjegyzem, miszerint a zárszámadási bizottság munkálkodásában híven az előző évek zárszámadásainál követett eljárást tartotta ez úttal is irányadóul, jelesül a bizottság a fősúlyt a zár­számadás eredményeinek politikai és közkormány­zati tekintetekben való megbirálására helyezte, az 1873-ik évi zárszámadás eredményeit összehason­lította az 1873. évi költségvetési törvény eredmé­nyeivel ós az e összehasonlításból eredő különbö­zeteket szigorúan átvizsgálta, a mennyiben ezek kellő igazolást igényelnek. Ezen különbözetekre nézve ugy a tulkiadások, valamint a kevesebb bevételeket illetőleg, a bizott­ság azok igazolásául felhozott indokokat külön­külön minden tételre részletesen, jelentésében a t. képviselőház tudomására juttatja. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a bizottság jelentését az 1873-ik évi állami zárszámadás meg­vizsgálása tárgyában, átalánossagban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. {He­lyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents