Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-137

320 137. országos ülés május 23 1876. értelmünkké az lett bevéve programmunkba, miként valaki Magyarországban szóval lázitást nem követhet el. „Contra statum publicum erigentes.

li Ebben volt kifejezve az elv s ennek alapján szóval sem haza elleni árulást, sem lázitást nem követhet el senki. Nagyon jól emlékezem ós ne higyje a képviselő ur, hogy Simonyi képviselő ur kismérvű ténynyel nagy jelentőségű értelmezést akar elérni. Nagy jelentőségű volt azon merénylet, a mit az akkori magyar kormány Magyarország egyes egyénei irányában pl. a törvényhatóságok kebelében mondott beszédért Wesselényi ellenében elkezdett ; de még nagyobb jelentőségű az, a mi most kezdeményeztetek. (Derültség:) Akkor egy törvényhatóság kebelében mondott beszédért,., a me

ty gyújtott, a melyben benne volt, hogy a bóketürésnek is meg van a maga határa, a melyen tul a békétlenség okvetlenül kitör és fegyvert köszörül ; ezek voltak Wesselényi szavai, hazaárulásba idézte őt az akkori kormány. Most egy képviselőt törvényhozói működése közben mondott szavaiért önök, mint lázitót ki akarnak adni. Sokkal nagyobb mérvű, sokkal nagyobb jelentőségű tény ez. t. ház. Én azon iskolának vagyok hive, mely a szabad szót tiszteli, a rágalmat, mint rágalmat kívánja megbüntetni. Hiszen maga Szilágyi képviselőtársam igen helyesen hozta fel, hogy e rágalmat, mely elkövettetett : elnézheti-e az ország? még ha követtetett volna is valami, nem lázítás, hanem rágalom. De helyes-e lazításért lázitási perbe adni ki az illető képviselőt, midőn ő maga rágalmat mond. Ezt összevetve, én azon ponton állok, melyen 69-ben és 48. előtt állt a törvényhozás. Daczára az itólőszékeknek, — mert ón éltem azon korban, melyben a megye, az ország termében és azonkívül mondattak ki, nyilatkozatok az ítélőszékek törvénytelen ítéletei ellen, és igy és ezek ellenében is megkívánom óvni a szólásszabadság szent ügyét, még inkább, mikor azt látom, hogy az alsó fokú törvényhatóságoknak nagyobb része, mily kézbe akarja erőszakolni az ügyet a törvényhatóságoknak azon része, mely nem is választatik, hanem kineveztetik. Én biztosítani akarom a kormányt törvényes jogaiban ; de legelső kötelességem, mint képviselőnek az egyént, s még inkább a képviselőt biztosítani. És mert összevetve a körülményeket, itt nem látok mást, mintegy kémkedve kiszámított zaklatást: azért a mentelmi bizottság véleményében nem osztozom. (Helyeslés a szélső baloldalon?) Helffy Ignácz: T. ház! (Szavazzunk ! Eláll.) Méltóztassanak elhinni, nem szívesen veszem igénybe becses idejüket. De ha őseink nem sajnálták az időt, hosszú évtizedeken át küzdeni a szólásszabadságért; én ugy hiszem, nekem kötelességem még néhány perczet igénybe venni, midőn itt nem arról van szó tulajdonkóp: vajon Csatár Zsigmondot kiadjuk vagy sem, hanem, hogy Magyarországon ezen tul legyen-e szólásszabadság ? Igen vagy nem. Szó van itt arról, hogy egy képviselő, ki ellenzéki szempontból beszédet tart a kormányzat ellen: bünvizsgálat alá vétessék-e ? Igen vagy nem. Ez a kérdés s ez kötelességemmé teszi a felszólalást. A mentelmi jog felfüggesztése tekintetében különösen egy dologról emlékezik meg, maga a házszabály azt mondja, meg kell vizsgálni: van-e zaklatás? Tisza László képviselő ur igen helyesen teszi hozzá, hogy csak politikai zaklatásra akarja ezt kiterjeszteni. Igen helyesen. Mi sem kívánunk egyebet. De ha volt valaha eset, midőn a politikai zaklatás kézzelfogható volt: ez az eset az. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Sajnálattal mondom ki. Méltóztassanak összevonni ezen három négy adatot. El lett hallgatva előttünk — és e tekintetben felszólítom az előadó urat, hogy ezt méltóztassék itt az ország szine előtt igazolni, — szántszándékkal lett elhallgatva, hogy a tanúvallomások közt ott van a 7 tanú, (Helyeslés a szélső baloldalon), a ki határozottan tagadta azon egyetlen passust. mely bennünk is megbotránkozást idézett elő, és ugy magát az országgyűlési bizottságot a zaklatás részesévé teszi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De méltóztassanak felvenni azon néhány más körülményt. Kik a tényezők, mint Madarász t. képviselő társam helyesen megjegyzi ? A járásbiró jegyzője, az úgynevezett „királyi jegyző" teszi a feljelentést. És ki a járásbiró ? A szóban levő képviselőnek volt ellenjelöltje, a feljelentést teszi r

a polgármester. (Ugy van! á szélső baloldalon.) Es ki az a polgármester? Osemegi testvére, az azon Osemegi államtitkárnak az igazságügyi ministeriumban, melyre nézve épen rá fogják, hogy épen erről mondotta £ mondatot. Ha itt nincs politikai zaklatás, a kész* szándékos üldözésnek nem jele, de kézzel fogható tanúbizonysága: nem tudom, hogy mit képzelnek az urak zaklatásnak. A mi Szilágyi Dezső képviselő társam egy mondatát illeti, arról nem hallgathatok. 0 nagyon őszintén kimondotta érzelmeit. Nem bánná ő, ha ez esetben máskép szavaznának, mint ő óhajtja ; de ő figyelmezteti a házat egy igen fontos dologra. Ha itt a mentelmi jog felfüggesztése megtagadtatik : ez annyi lesz, mint szabadalomlevél az ellenzéki képviselők számára, hogy bejárhassák az országot ós mondjanak a kormány ellen mindenféle roszat. (Szilágyi Dezső közbeszól: Nem mondtam!) Helffy Ignácz: Ezt méltóztatott mondani. (Felkiáltások a középen: Nem azt! Halljuk \) Tehát az ellenkezőt kívánja, a mi annyit jelent: hogy ha az ellenkező szavaztatik meg, megfogják érteni az ellenzéki képviselők, illetőleg az államügyészek, hogy ha az ily ellenzéki képvi-