Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

284 136. országos ülés május 22. 1876. képviselőháznak azért, hogy őket az eddig vissza­éléseket gyakorolt. — ugy kell mondanom, — városi cliquetől megszabadította. A mi azt illeti, hogy a városok beolvasztása nemzetiségi tekintetből tehetne kárt: erre már többen tettek megjegyzést; de kénytelen vagyok megjegyezni, hogy saját tapasztalatom is megerő­síti Horváth Gyula képviselőtársam azon állítását, hogy például épen azon megyében, melynek eg3 T ik kerületét képviselni szerencsém van, főként a ma­gyarság annak köszönheti suprematiáját, hogy egy tekintélyes, lelkes nagy város Torda megyébe he van olvasztva, mint rendezett tanácsú város. Ezeket előlegesen megjegyezve, áttérek az esetre, a melyért felszólalok. Van Erdélyben az itt fölvett királyi és taxalis városokon kivül egy kiváltságos város: Gfyóres városa, mely körülbelül 200 év óta a fejedelmi diplomák által kiváltságra emelt városokhoz tartozott. Igaz, hogy e város e törvényjavaslat 1. §-ba fel nem vétethetett; mert helyzete részint azáltal tér el e taxalis városokétól, hogy követet az er­délyi országgyűlésre nem küldött; részint azáltal, hogy az erdélyi törvényekbe, mint taxalis hely inartieulálva nem volt. Ezenkívül azonban birt Gyércs a taxalis városok minden előjogával annyira, hogy ha emlékezetem nem csal, pri­vilégiumában benn van az is, hogy mindazon jogokkal ruháztatik fel, melyekkel Debreezen város bír; mindenesetre 1848-ig a megye mellőzésével a főispán utján közvetlen az erdélyi főkormányszék alatt állott. Ezen várost, a lezajlott szabadságharczot követő időkben történteket nem is emlitve, az alkotmányos idő helyreálltával a megye a város folytonos tiltakozása mellett assimilálta, igen erélyes, de nem merném mondani, hogy egy­szersmind épen annyira eszélyes eljárással s a status quo tagadhatlanul az, hogy tényleg nagy községgé van jelenben változtatva. A megyének ezen eljárása a várossal szem­ben alapja lett oly viszálykodásnak, mely, ha a törvényhozás bele nem elegyedik: Isten tudja milyen hosszasan meg fogja ott a helyes adminis­tratiót akadályozni; mert habár a város maga is átlátja, hogy mint kiváltságos város többé fen nem állhat s kiváltságai összegéhez nem is ragasz­kodik : ragaszkodik azon meggyőződéséhez, hogy a megye ezen jogától a törvényhozás közbejötte nélkül meg nem foszthatja. Mindaddig, míg neki e tekintetben elég tétetni nem fog s különösen vagyonára nézve nem helyeztetik közvetlen a mi­nisterium alá: félek nem szűnik meg az eléggé nem sajnálható kellemetlen súrlódás a megye s az egykori kiváltságos város önérzetesebb lakosai közt. sőt ürügyül is felhasználtatik a békétlen ele­mek által a megye folytonos nyugtalanitá sara. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy miután Gyéres város mondott külön jellegénél fogva az 1. §-i névsorba bevehető nem volt; de Gyeresre nézve azonban a jövőben helyesen ugyanazon eljárás követendő, mely a többi eddig kiváltságot élvezett apró erdélyi kerületi városokra nézve kö­vettetik: iktassa be a t. képviselőház Gyéresre nézve a törvénybe a 6. §. után uj §-kónt a követ­kező módositványt: „Jelen törvény mindezen ha­tározatai kiterjesztetnek az eddig kiváltságos Gyé­res városára is.' : Én t. ház ezen indítványom elfogadását mind a helyzetnek, mind a politikai szükségességnek, mind a lehetőségnek megfelelőnek s a megye nyugalmának heha-eállitására majdnem elkerül­hetlennek tartom; de ha netán a t. ház, vagy maga a t. kormány nézetemben nem osztoznék és ezen intézkedést e törvénybe bevehetőnek ugy, a mint én tervezem, nem tartaná: tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék ezen kérdést, különösen a vagyoni kérdést illetőleg tanulmányozva, e vi­szás helyzetnek, ha szükséges egy külön rövid törvényczikk által véget vetni. (Közbeszólás: Admi­nistrativ utón!) Administrativ utón ez felfogásom szerint nem történhetik s a város lakosainak jelen sérelme épen az, hogy a megye administrativ utón törölte el önhatalmilag kiváltságaikat; mert meg­győződésem, hogy a fejedelmek által adott előjo­gokat érvényesen csakis a törvényhozásnak van joga bárkitől elvenni. Ennek joga van közérdek­ben ezt bármikor megtenni és meg vagyok győ­ződve róla, hogy ha ezt a magyar törvényhozás megteszi: magának Gyéres lelkes polgárságának sem lesz ellene a legkissebb kifogása s a megye bókéje is helyre lesz állítva. (Helyeslés.) Orbán Balázs jegyző: (Olvassa Tisza László indítványát) : „tétessék a 6. §. után a következő uj §. (Felkiáltásolc: a 6. %-nál!) Elnök: Azt hiszem a 6. §-nál volna helye ezen indítványt tárgyalni. Tisza László: Az eltörlendő városok név­sora az 1. §-ban van, annnál fogva kénytelen voltam az 1. §-hoz szólani és az 1. §-nál elmon­dani az elmondottakat : de minthogy a többi §§-ok egészen a 0-ikig, mind illenek Gyéres városára is: magát a módosítás eredményét a 6. §. után külön §-ba kérem foglalni. Elnök : Az indítvány a 6. §-nál fog tárgya­lás alá vétetni. (Helyeslés.) Lehoczky Egyed: T. ház ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak indokolására egy megjeg3^zést kívánok tenni és annak kapcsában egy módositványt lesz szerencsém benyújtani. Mi­dőn ezen megjegyzést teszem, utalok az igen t. belügyminister ur által ezen törvényjavaslathoz hozzá csatolt indokolásra, nevezetesen az első pont azon bekezdésére, a mely szól arról, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents