Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-135

185. országos ülés május 20. 1876. 263 azokhoz járulván, a miket Kállay Béni t. képviselőtársam e tárgyalás folyamán elmondott, határozati javaslatát pártolom és a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom- (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a vita előhaladottsága daczára elmondjam nézeteimet ezen szerintem nagyfontosságú tárgy felett, részint azért, hogy a törvényjavaslat mellett adandó szavazatomat indokoljam, részint pedig azért, hogy némelyekre, különösen a most előttem szólott t. képviselő urak némely érveire válaszoljak. (Halljuk!) A törvényjavaslatot átalában elvetni az eddig felszólalt képviselők közöl egyik sem akarja. Leginkább az ellen fordul érvelésök, hogy a határvonal, mely a megszüntetendő ós a meghagyandó törvényhatóságok között húzatott: nem helyes. E tekintetben megengedem, hogy lehetnek eltérő nézetek; lehet, hogy valaki egyik várost ki akarja hagyni a törvényjavaslatból s illetőleg egygyel többet vagy kevesebbet akar abba belevenni: de ez szerintem nem lehet indok a törvényjavaslat átalános elvetésére: mert ezen nézetét kiki érvényesítheti az 1. g. tárgyalásánál, a hol szó van arról, hogy mely városok szüntettessenek meg. mint önálló törvényhatóságok. Sőt meg azon indok is, melyet Steinacker Ödön t. képviselőtársam felhozott, kiszámítván, hogy egyes városokban az adóősszeg hogyan oszlik meg a lélekszám között s egy lélekre hány adó-forint esik: felfogásom szerint nem bizonyíték arra, hogy a törvényjavaslat elvettessék ; hanem legfölebb azt követelné, hogy azon szerinte mintegy hét város, melyekben egyegy lakosra több adó esik, a mint némely meghagyatni szándékolt törvényhatóságban : ne vétessék ki a meghagyandó törvényhatóságok sorából. De az ő okoskodása, melyet e tekintetben felállít, felfogásom szerint nem állja ki a eritikát. 0 ugyanis azt mondja, hogy nagyobb figyelmet érdemelnek azon városok, a hol az egyes adófizetőre nagyobb adómennyiség esik. Ezt feltétlenül mondani felfogásom szerint nem lehet: inert ha valamely városnak összes államadója 80—100,000 frtot tesz : az ily város mindenesetre nagyobb tekintetet érdemel, mint ama város, jelesen Rust ós Zólyom, a mely 1300—3000 lélekkel bir és összes adója 13—14 ezer forint. nem vágó intézeteink körében, ujabb kivételes állapotot teremt ? Ezen viszony, a mely kivételesen a törvényhatóságtól megfosztott királyi városoknak teremtetik: fen fog-e tartatni? vagy pedig csak ! színleges engedmény, melyet rövid évek után á törvényhozás által ezen városoktól szükségkép meg fog vonatni ? íme, ha nagy dolgoknak, elvi kérdéseknek, ha a közigazgatási szervezet reformkérdésében nem jól megfontolt elveknek, az egészet amplectáló, felkaroló nézeteiből indulván ki, az egyes organisatiókat megteremtjük: elkerülhetien, hogy egyik lépés által a másikra kényszerítve, utóbb oly ujabb és ujabb intézményeket leszünk kénytelenek életbe léptetni — csakhogy vissza ne vonjuk és meg ne másítsuk azt, a mit már egyszer tettünk ós a mi meg nem felel, — melyek csak a zavart nevelik. így nagyon könnyen megeshetik, hogy szintén ily kényszerhelyzetbe fogunk jutni a közigazgatási szervezés dolgában, a milyenbe a kereskedelmi szerződós érdekében folytatott alkudozásokban s a bankügyben jutottunk. Megindultunk azon szempontból, hogy a fogyasztási adó fölött saját belátásunk ós érdekünk szerint rendelkezhessünk, hogy csak egy független bank elégítheti ki Magyarországot ; ós ime jelenleg ezen elvnek tökéletes felhagyásával látjuk a kormányt haladni, mely ezeket a meginduláskor fennen hangoztatá. Szerintem az előttünk fekvő törvényjavaslat sem egy helyes közigazgatási szervezetnek megfelelő lépéséül nem tekinthető; sem pedig azon egyes városi törvényhatóságok egyszerű megszüntetésének, a melyek ezen feladatoknak meg nem felelnek. Szerintem az sem organisativ előhaladásnak, sem pedig egyes esetekben felmerülő szükségnek meg nem felelő. Kellőleg tanulmányozva, előkészítve a törvény nincs; mert még azon kényszerhelyzetben is látta magát a közigazgatási bizottság, hogy egy oly kérdést utaljon a ministeri intézkedések körébe, a mely a törvényhozás körébe tartozik; ugyanis azon kérdés, melyik megyei hatóság területébe tartozzék egy megszüntetendő városi hatóság területe: a minister elhatározásától terveztetik függővé tétetni. Azon nézet nem helyes, mely a törvényjavaslatban kifejezést talál, hogy a város a megyei hatóság területén létezett — inert a városi hatóság saját területtel bir; — azon- kérdés pedig nem lóvén tanulmányozva, hogy melyik hatóság körébe lesznek ezen város ügyei czélszerüen intézendők? maga a sarkalatos kérdés a törvényjavaslatban el nem döntetett. Hogyan Ítélhetek én a fölött: vajon egy város ügyei helyesen fognak-e a megyei hatóság által intéztetni ? ha azt sem tudom, szélén vagy közepén fekszik-e ezen hatóságnak ? Én a kérdést sem elvileg, sem gyakorlatilag kellőleg előkészítve nem látom. Különben mini De t ház. helytelen azon okoskodás is, hogy a törvényjavaslat alapeszméje helyes ugyan, de kiindulási pontja nem jó ós azért nem lehet a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, mint ezt Bujanovich Sándor képviselő ur tegnap mondotta, felfogásom szerint állana akkor: ha a törvényjavaslat 1-ső §-a így kezdődnék: Minden város, mely nem bir 12 ezer lélekkel, önálló törvényhatósági joggal megszűnt birni. De hisz ez