Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-135
§56 135. országos ülés május 20. 1876. Itt van még a kimutatás a képviselőház pénztárának 1876. évi ápril havi kiadásairól. Méltóztatik ezt a t. ház felolvasottnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Felolvasottnak elfogadtatik és iránta észrevétel nincs. Következik most azon indítványnak indokolása, a melyet Madarász József képviselő ur adott be több képviselő úrral egyetemben. Méltóztatik talán a t. ház előbb az indítvány ^felolvasását kívánni; vagy felolvasottnak méltóztatik venni ? (Felolvasottnak vesszük!) Ha felolvasottnak méltóztatik venni: akkor Madarász képviselő ur elő fogja terjeszteni indokolását. Madarász József: T. ház! Az indítvány, melyet néhány elvbarátom megbízásából a ház asztalára letettem, tárgyalja a hadsereg nagymérvű és ez időben leszállítását. Most, midőn mindinkább komoly meggyőződéssé válik az, hogy azon óriási hadsereg költsége, mely alatt egész Európa nyög, elviselhetlen Európa államai, népeinek végelszegényitóse tönkretétele nélkül; midőn ma csak arról van szó : vajon tárgyaltassék-e a ház által ezen indítvány vagy sem? tartózkodom annak részletes és hoszszabb indokolásától. Először azért, mert nem hihetem, hogy a képviselőház ily nevezetes ügy tárgyalását se engedje meg; másodszor, mert azt vélem, hogy a jelen nyári szünidő alatt — bár jól tudom — hogy a képviselőház csakis a napi legégetőbb kérdéseket kívánja elintézni; azonban én nem szándékozom kérni a képviselőháztól azt, hogy rögtön tárgyaltassék indítványom, sőt kérésemet oda fogom irányozni. hogy tárgyalását mindenesetre határozza ugyan el a ház; de épen azért, hogy az még inkább megérlelődjék nemcsak a közvéleményben, hanem a kormány és a képviselőház kebelében, — az őszi müködés_lmegkezdésére és akkor is a legsürgősebbnek, a költségvetésnek megvitatása után, midőn a ház leginkább tartja czélszerünck: tüzessók ki tárgyalása napiiendre. E reményről — mondom — még ma sem mondok le, hogy a t. ház tárgyalásra mindenesetre ki fogja tűzni s csakis azon néhány érv ellenében, a mely fölhozathatnék a tárgyalásra nézve, kívánok némi csekély észrevételeket tenni. Felhozathatnék ellenében az , hogy hiszen mindenki szeretné azt, ha a hadsereg, még pedig nagy mérvben leszállittatnék; de a helyzet nem olyan, amely azt most megengedné, nem olyan, amely e nyilatkozatot, most a t. háznak megengedhetővé tenné. Erre nézve kijelentettem már, hogy ón e nyilatkozatot nem most kívánom ; de ha most kérném is erre a képviselőházat, én a t. kormányelnököt kérem: legyen szíves figyelembe venni, hogy 1870. januárban, midőn még mondhatni hazánk pénzügyi és nemzetgazdászati helyzete a maihoz képest igen jó állapotban volt, akkor méltóztatott már kifejezni azt, amit ón most is igen helyesnek tartok, hogy nemcsak Magyarország, de egész Európa államai pénzügyeit gyökeresen rendezni máskép nem lehet: hacsak ezen nagy hadügyi költség meg nem szüntettetik; méltóztatott kifejezni, igen helyesen, amit ón most is helyesnek tartok, hogy miután most — sajnos — a delegátiókra van bizva a hadügyi költségek megszavazása és ezekre a magyar képviselőháznak és magyar kormánynak van ugyan befolyása, de igen csekély: természetes, hogy leghelyesebb önmagoknak az államoknak és a nemzetek képviselőházainak megmutatni azt, hogy nincs meg bennök azon készség, milliókat és milliókat odadobni és mert a szomorú tapasztalás azt bizonyítja, hogy ott azok mindenkor megszavaztatnak, természetes kötelességévé válik a háznak egy oly határozatnak kimondása, mely aztán a ház azon tagjait, kik ama bizottságban működnek, a hadsereg létszáma leszállításának elve következtében a hadi-költségek kiadására nézve korlátozzák. Én tehát ezen okból azon érvet, hogy most nem nyilatkozhatik a képviselőház : olyannak tartom, melynek szükségét, ha 1870-ben mint képviselő a jelen kormány elnöke belátta; nem hihetem, hogy most 1876-ban, midőn hazánk pénzügye százszorta roszabb helyzetben van: ellenében felszólaljon. Hallottam még azt is, hogy a kormány utasítása felesleges volna, mert nem birna semmi gyakorlati értékkel. Eti ezt nem tarthatom t. ház. Ha való az, a mint való, hogy mindenki érzi, hogy az államok pénzügyeinek rendezése csak a hadi-költségek nagymérvű leszállítása által eszközöltethetik : akkor ón azt vélem, hogy a kormány e tekintetbeni utasittatásának csak akkor nem volna gyakorlati értéke, ha, mint (ha jól emlékszem,) a jelen kormányelnök ur 1873-ban az akkori kormányelnök urnák mondotta, ha a kormány férfiai tisztán csak udvaronczok volnának. Mivel én azonban óhajtom hinni, hogy a jelen kormány férfiai nemcsak nem udvaronczok, kik a fejedelemnek azt tanácsolják, mi perczileg kellemes; hanem egyúttal komoly tanácsadók is, kik megmondják a fejedelemnek azt is, mi perczileg kellemetlen ugyan, de biztosítja a jövőt; — miután mindnyájan tudjuk azt, hogy ha 1873-ban kellettek a komoly tanácsadók, most is, a nemzeteknek majdnem véginségre jutásával okvetlen szükségünk van azokra ; én nem hihetem, hogy azon kormányelnök, ki 1873-ban egy másik kormány ellenében így nyilatkozott: ne iparkodjék minden tekintetben kiérdemelni azt, hogy a nemzet által komoly tanácsadónak tartassák. De nem csak hazánkra nézve vélem azt: hanem azt hiszem más államok kormányai is azt tartják, hogy nem szükség udvaronczoknak, hanem komoly tanácsadóknak lenniök.