Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-135

§56 135. országos ülés május 20. 1876. Itt van még a kimutatás a képviselőház pénztárának 1876. évi ápril havi kiadásairól. Mél­tóztatik ezt a t. ház felolvasottnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Felolvasottnak elfogadtatik és iránta észrevétel nincs. Következik most azon indítványnak indoko­lása, a melyet Madarász József képviselő ur adott be több képviselő úrral egyetemben. Méltóztatik talán a t. ház előbb az indít­vány ^felolvasását kívánni; vagy felolvasottnak méltóztatik venni ? (Felolvasottnak vesszük!) Ha felolvasottnak méltóztatik venni: akkor Madarász képviselő ur elő fogja terjeszteni indo­kolását. Madarász József: T. ház! Az indítvány, melyet néhány elvbarátom megbízásából a ház asztalára letettem, tárgyalja a hadsereg nagymérvű és ez időben leszállítását. Most, midőn mindinkább komoly meggyőző­déssé válik az, hogy azon óriási hadsereg költ­sége, mely alatt egész Európa nyög, elviselhetlen Európa államai, népeinek végelszegényitóse tönk­retétele nélkül; midőn ma csak arról van szó : vajon tárgyaltassék-e a ház által ezen indítvány vagy sem? tartózkodom annak részletes és hosz­szabb indokolásától. Először azért, mert nem hi­hetem, hogy a képviselőház ily nevezetes ügy tárgyalását se engedje meg; másodszor, mert azt vélem, hogy a jelen nyári szünidő alatt — bár jól tudom — hogy a képviselőház csakis a napi legégetőbb kérdéseket kívánja elintézni; azonban én nem szándékozom kérni a képviselőháztól azt, hogy rögtön tárgyaltassék indítványom, sőt kéré­semet oda fogom irányozni. hogy tárgyalását mindenesetre határozza ugyan el a ház; de épen azért, hogy az még inkább megérlelődjék nemcsak a közvéleményben, hanem a kormány és a képvise­lőház kebelében, — az őszi müködés_lmegkezdésére és akkor is a legsürgősebbnek, a költségvetésnek megvitatása után, midőn a ház leginkább tartja czélszerünck: tüzessók ki tárgyalása napiiendre. E reményről — mondom — még ma sem mondok le, hogy a t. ház tárgyalásra mindenesetre ki fogja tűzni s csakis azon néhány érv ellenében, a mely fölhozathatnék a tárgyalásra nézve, kívánok némi csekély észrevételeket tenni. Felhozathatnék ellenében az , hogy hiszen mindenki szeretné azt, ha a hadsereg, még pedig nagy mérvben leszállittatnék; de a helyzet nem olyan, amely azt most megengedné, nem olyan, amely e nyilatkozatot, most a t. háznak megen­gedhetővé tenné. Erre nézve kijelentettem már, hogy ón e nyilatkozatot nem most kívánom ; de ha most kérném is erre a képviselőházat, én a t. kormányelnököt kérem: legyen szíves figyelembe venni, hogy 1870. januárban, midőn még mond­hatni hazánk pénzügyi és nemzetgazdászati hely­zete a maihoz képest igen jó állapotban volt, akkor méltóztatott már kifejezni azt, amit ón most is igen helyesnek tartok, hogy nemcsak Magyar­ország, de egész Európa államai pénzügyeit gyö­keresen rendezni máskép nem lehet: hacsak ezen nagy hadügyi költség meg nem szüntettetik; mél­tóztatott kifejezni, igen helyesen, amit ón most is helyesnek tartok, hogy miután most — sajnos — a delegátiókra van bizva a hadügyi költségek megsza­vazása és ezekre a magyar képviselőháznak és magyar kormánynak van ugyan befolyása, de igen csekély: természetes, hogy leghelyesebb önma­goknak az államoknak és a nemzetek képviselő­házainak megmutatni azt, hogy nincs meg bennök azon készség, milliókat és milliókat odadobni és mert a szomorú tapasztalás azt bizonyítja, hogy ott azok mindenkor megszavaztatnak, természetes kötelességévé válik a háznak egy oly határozatnak kimondása, mely aztán a ház azon tagjait, kik ama bizottságban működnek, a hadsereg létszáma leszállításának elve következtében a hadi-költségek kiadására nézve korlátozzák. Én tehát ezen okból azon érvet, hogy most nem nyilatkozhatik a kép­viselőház : olyannak tartom, melynek szükségét, ha 1870-ben mint képviselő a jelen kormány elnöke belátta; nem hihetem, hogy most 1876-ban, midőn hazánk pénzügye százszorta roszabb helyzetben van: ellenében felszólaljon. Hallottam még azt is, hogy a kormány uta­sítása felesleges volna, mert nem birna semmi gyakorlati értékkel. Eti ezt nem tarthatom t. ház. Ha való az, a mint való, hogy mindenki érzi, hogy az államok pénzügyeinek rendezése csak a hadi-költségek nagymérvű leszállítása által eszkö­zöltethetik : akkor ón azt vélem, hogy a kormány e tekintetbeni utasittatásának csak akkor nem volna gyakorlati értéke, ha, mint (ha jól emlékszem,) a jelen kormányelnök ur 1873-ban az akkori kor­mányelnök urnák mondotta, ha a kormány férfiai tisztán csak udvaronczok volnának. Mivel én azon­ban óhajtom hinni, hogy a jelen kormány férfiai nemcsak nem udvaronczok, kik a fejedelemnek azt tanácsolják, mi perczileg kellemes; hanem egyúttal komoly tanácsadók is, kik megmondják a fejedelemnek azt is, mi perczileg kellemetlen ugyan, de biztosítja a jövőt; — miután mindnyá­jan tudjuk azt, hogy ha 1873-ban kellettek a ko­moly tanácsadók, most is, a nemzeteknek majdnem véginségre jutásával okvetlen szükségünk van azokra ; én nem hihetem, hogy azon kormányelnök, ki 1873-ban egy másik kormány ellenében így nyilatkozott: ne iparkodjék minden tekintetben ki­érdemelni azt, hogy a nemzet által komoly tanács­adónak tartassák. De nem csak hazánkra nézve vélem azt: hanem azt hiszem más államok kormá­nyai is azt tartják, hogy nem szükség udvaron­czoknak, hanem komoly tanácsadóknak lenniök.

Next

/
Thumbnails
Contents