Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
134. országos ülés május 19. 1876. 249 ben, a mely kiváló culturális, ipar- és kereskedelmi színvonalon áll és pedig sokkal magasabb színvonalon, mint a melyre egyik előttem szólott t. képviselőtársain hivatkozott. Ott van például Segesvár, Medgyes, alig másfél órai távolságra a hivatkozott Erzsébetvárostól és inig az egyiket két vagy három századon át terjedő privilégiuma védte: addig a két város, Segesvár és Medgyes vidékével összeolvadva nemcsak hogy magasabb ipar-, kereskedelmi és culturális niveaura emelkedett, hanem egyszersmind magasabb niveaura emelte azon vidéket is, a melynek központját képezi. De méltóztassék megnézni gazdasági és iskolai tekintetben való behatását ezen vidékre, és méltóztassanak számba venni Medgyesen az irni és olvasni tudók számát és mindnyájan meg fogunk győződni arról, hogy nem a privilégium adja meg a városnak azon hatást, a melyet üdvösen gyakorolhat a vidékre ; hanem egyszerűen azon összeköttetés adja meg, melyben a város a vidékkel áll. A hol a városok érdekeiket össze tudják egyeztetni a vidék érdekeivel: ott a vidék és a város egyesülve emelik a várost; de a hol ez nem történik ós nem történt: ott azt látjuk, hogy 200 év múlva is ugyanannyi a lakosság száma ; mig az előbb emiitettem városok ezen idő alatt az egyik is, másik is megkétszerezte, megháromszorozta lakosai számát. Én t. ház, miután igen szeretek őszinte lenni, bevallom teljes őszinteséggel, hogy ezen apró törvényhatóságok a helyett, hogy a magyar érdekeknek szolgálatot tettek volna, a mire szoktak hivatkozni, hogy tettek, Erdélyben például, — megvallom az igazat: ellenkezőleg áll. Méltóztassanak megtekinteni Erdélyben némely úgynevezett királyi várost: mit látunk? Alsó-Fehérmegye területén több kiváltságolt város van s ezek között egyetlen város Nagy-Enyed az, mely nem volt kiváltságolt város, melynek nem volt privilégiuma, hogy megőrizze és ez nemcsak magát tudta fentartani, hanem magát egész AlsóFehérmegyót magyarrá tudta tenni; ott van Erdély másik részében Torda és Egerbegy városa. Ezeket nem őrzötte és nem fenyegette a privilégium abban, hogy különös szolgálatot tegyenek magyar szempontból; hanem igen is tették azt, hogy daczára annak, hogy azon vidéken tulnyomólag a nem magyar nemzetiséghez tartozik a lakosság : ezen vidéken határozottan biztositotta a magyarságot. Számtalan ilyen példára lehet akadni, és meglehet mutatni azt, hogy azon városok, melyeket csakugyan a privilégiumok falai választottak el a vidéktől, a helyett, hogy azon missiót, melyben eljárniok kellett volna, teljesítették, épen ellenkezőleg hatottak. Erzsébet város körül másfélszázaddal ezelőtt csupa magyar községek voltak; a várost megKBPV. H. NAPLÓ 1875-78 VI. KÖTET. védte ugyan a privilégium abban, hogy magyar maradjon: nem tudta azonban kivinni, hogy azon községek, melyek azelőtt magyarok voltak, magyarok maradjanak; holott Megyés, Segesvár ós Brassó mindenütt fészkei ós gyupontjai voltak azon culturális és nemzetiségi iránynak, melyet ma is képviselnek, ugy azon vidékeken mint azon városokban. S ha fel tudjuk fogni, a mi saját érdekeinket és a viszonyokat a magunk hasznára tudjuk fordítani, úgymint Erdélyben szász-testvéreink teszik: bizonyára nagyobb szolgálatot teszünk ugy a magyarságnak mint az államnak, mint tesznek azon urak, kik egyes kis privilégiumok védelme alá akarnak helyezni oly érdekeket, melyeket a XIX. században megvédeni igen bajos. Mindezek engem arra vezetnek, hogy ezen törvényjavaslatot, habár Hegyessy képviselőtársammal egyet értek abban, hogy a fővároson kivül minden város bele olvasztandó volna az illető megyébe s habár ezen törvényjavaslat nem felel is meg teljesen ezen követelménynek, de mint olyant, mely az állam, valamint a magyar érdek szempontjának megfelel, elfogadom, (Helyeslés.) Bujanovich Sándor: Nekem sincs észrevételem az ellen, hogy a kisebb városi törvényhatóságok közül azok, melyek a törvényhatósági jogok gyakorlására megkívántató szellemi és anyagi kellékekkel nem bírnak : az administratió egyszerűsítése szempontjából megszüntettessenek. De nem tartom helyesnek és elfogadhatónak a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz csatolt ministeri indokolásban kifejtett azon alapelvet, mely ezen törvény alkotásánál irányul szolgált, mely szerint egy város törvényhatósági jogainak gyakorlására döntő kellékül a lakosság száma vétetik fel, mely szerint 12,000 lakossal nem biró város nincs képesítve törvényhatósági jogok gyakorlására. Nézetem szerint annak megítélésénél: vajon egy város képes-e törvényhatósági jogok gyakorlására '? vajon méltó-e arra, hogy a politikai életben továbbra is mint tényező szerepeljen ? a lélekszám döntő hatással nem bírhat; de a lélekszámot mint szintén egyik tényezőt, mely befolyást a városnak szellemi erejére anyagi viszonyaira és az ipar-, kereskedelem- és culturája állásánál fogva gyakorol és azon hatást, melyet a közérdek szempontjából kifejt: kell mérlegelni, kell figyelembe vennünk. Szóval nem egy és pedig nem is a legfontosabb tényezők egyoldalú chablonszerü alkalmazása, de valamennyi jogosult tényezőnek és pedig minden egyes városra nézve különkülön megbirálása által lehet méltányosan és igazságosan eldönteni a kérdést. Igaz, hogy egy ily eljárás mindenesetre nehezebb egy chablon felállításánál; de az eredmény helyesebb és megnyugtatóbb leend. Nem lehet pedig t. ház, ily általános szabályt fölállítani főleg hazánkban, hol az ország külön32