Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

• 134. országos ülés május 19. 1876. 245 gyár városoknak : azok iránt határozottan intézkednek maguk, ugy mint intézkedtek eddig is ós a különbség csak az, hogy mig eddig mind ez irányban az intézkedésekre, az intézményekre befolyást csak saját szűk körükre nézve gyakorolhattak ; ha rendezett tanácsú városok képében a törvényhatóságokba beolvasztatnak: megtartják az intézkedési jogot saját hatáskörükre nézve és jogot, alkalmat nyernek kihatni a körülöttük levő törvényhatóság viszonyaira és kormányzatára is. (Elénk helyeslés.) Már hogy azután a fejlődést veszélyeztetné, hogy kevésbé tudna hatni és fejlődni az, kinek meglevő hatásköre meghagyása mellett még mód adatik egy rajta kivül levő tágas körben is hatni: ezt bebizonyithatónak perabsolute nem tartom. {Élénk helyeslés.) Vádolnak — és ha jól emlékezem Zsedényi t. barátom teszi ezt, — hogy mig másutt a polgárság politikai befolyását támogatják: itt feladatoknak tartják azt megszorítani. Én, t. ház! a mint már az előbb általam elmondottakból is kitűnik, ezt el nem ismerem; mert mi történik a polgársággal azon városokban ? Intézni fogják a magok ügyeit ; eddig intézték közvetlenül a kormány befolyása alatt, most kivéve a vagyoni kérdéseket, intézni fogják a törvényhatóság felügyelete alatt: tehát magok intézték akkor, magok fogják intézni most is; csakhogy jelen helyzetökben nem volt joguk befolyni a körülöttük levő megye ügyeire ; mig ha ezen törvényjavaslat szerint beolvasztatnak, hozzá fognak szólhatni azokhoz is. (Helyeslése) Tehát mig eddig csak egy irányban gyakorolhattak jogot: ezentúl más irányban is fognak jogot gyakorolhatni és igy itt a polgárság megrövidítéséről vag^y elnyomásáról szó egyátalában nem lehet. (Élénk helyeslés.) Azt hallottam, — ós mert hosszasan szólani nem szándékozom, körülbelül midőn erre refleetálok, be is fogom fejezni beszédemet, — (Halljuk! Halljuk!) azt hallottam, hogy nem várható, némelyek szerint alig kívánatos, hogy amalgamisálják magukat a különböző elemek; továbbá hallottam azt, hogy ez már csak azért sem lehet, mert ezen városok polgársága bárhogy gyakorolhatná befolyását a körülötte levő törvényhatóságra; de legalább 100 esztendeig nem fog felé menni a törvényhatósági gyűlésnek. A mi az amalgamisatiót illeti, természetes, nem értettem ós nem érthettem ugy. hogy egy megyei közép birtokosból és egy polgárból összegyúrnak valamit és lesz belőle két egyforma ember; de igen is értettem és értem és hiszem érthetni azt, hogy ha azon elemek, melyek eddig ugy voltak oda állítva, kik részben nem érintkeztek a közügyek terén, mert más működési terük volt egészen; részben pedig mint ellentétes érdeküek is érintkeztek, hogy ha ezek oly helyzetbe hozatnak, hogy egy és ugyanazon testületben együtt, közösen működjenek: ezen közös működés el fogja először enyésztetni igen nagy részét az egymás iránti gyanakodásnak (Helyeslés.) és másodszor teremtve mentül előbb közös érdekeket: ezen közös érdekek létrejötte kifogja víni azt, a mit a rögtöni, első egy pár alkalommali találkozás ki nem vihet. (Helyeslés.) A mi pedig azt illeti, hogy nem fognak elmenni a gyűlésekre: természetesen kényszeríteni a polgárságot, hogy a megyei törvénjdiatóság kebelében nyert joggal éljen, nem lehet. De ón még is azt hiszem, hogy nem ugy fog állani a dolog, mint azon t. képviselő ur mondta; hanem hogy a városi polgárság ós épen azért van róla sokkal jobb véleményem, mint a t. képviselő urnák, — bár nevökben szólalt fel — azt hiszem, hogy a polgárságot hazafisága, törvény iránti tisztelete épen ugy, mint saját érdekeinek józan felfogása fogja arra birni, hogy a t. képviselő ur jóslatát rnegezáfolva, mint az országnak gyakorlati, józan, hazafias ós a eulturaterjesztósre alkalmas eleme felhasználja a módot, hogy az ország testének többi részeit is befolyásával áthathassa. (Élénk helyeslés a középen.) Nem ingatnak meg engem e meggyőződésemben azok, a kik, midőn a polgárság érdemeit és jelességét hirdetik, csakhogy argumentumot leljenek szűkkeblű nézeteik támogatására: ezen polgárságot minden hazafias tulajdonoktól és a józan belátástól megfosztottnak akarják feltüntetni. (Hoszszas élénk tetszés.) Én ezek folytán a beadott határozati javaslatok egyikét sem fogadhatom el s miután az indokokat, melyekért el nem fogadhatom, beszédemben már indirekté előadtam: csakis még egy megjegyzést vagyok bátor tenni azon határozati javaslatra, melyet Kállay Béni t. képviselő ur adott be. (Halljuk!) Én, t. ház! a mi csekély parlamentalis pra-. xisom van, abból ugy gondolom, hogy azt a tant húzhatom le, hogy helytelen azt mondani: én helyeslem egy törvényjavaslatnak irányát s az alapot, melyen nyugszik; de egyes részletei iránt van kifogásom, ezért tehát nem azt teszem, a mi hamar czélhoz juttatna és a mi mellett a javaslat érvényre emelkedhetnék, hogy elfogadom a javaslatot, mely helyes alapelveken fekszik és aztán igyekezem módositani annak részleteit, melyeket hibásaknak tartok; hanem art mondom: helyes az alapelv, szükség van a javaslatra ; de mert egyes részleteit hibásaknak tartom: halasszuk el a helyes alapeivneklétesitését bizoytalán időre — s engedelmet kérek, de ezen eljárást a parlamenti életben, mint helyest legalább, sehol a világon elismertnek nem tudom és a magam részéről is