Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
240 134. országos lile: s május 19. 1876. vita alkalmával tüzetesen meglehet vitatni azt, hogy melyik város bekebelezendő, vagyis egyesítendő a megyével és melyik nem, Ug t yanazon indokokat, melyeket hangsúlyoztak; érvényesíthetik a részletes tárgyalásnál és indítványba hozhatják egyik másik városnak a javaslatból kihagyását és más városnak abba bevételét. Ismétlem: ezen indítvány gyakorlati eredményre nem vezet, s a tisztelt képviselő urak, a javaslatnak a részletes tárgyalás alapjául elfogadása által nézeteik érvényesítésében egyáltalán nem gátoltatnak. Az, hogy a t. képviselő urak ezen javaslatot beadták: azon okra vezetendő vissza, hogy bizonyos hibás feltételekből indulván ki, hibás eredményekre jutottak Azt hangsúlyozzák különösen Zsedényi és Molnár képviselő urak, hogy ezen törvényjavaslat megszünteti a megyékkel egyesítendő városok autonómiáját. Nem magyarázták meg, hogy voltaképen mit értenek az „autonómia" szó alatt. Én e tekintetben a fogalmakat contradistingualom. s a törvényhatósági autonómiát a községi autonómiától megkülönböztetem. A törvényhatósági autonómia egészen magyar alkotás, melyet másutt, Európában és Amerikában sehol sem találunk Kern szükség annak természetét és elemeit ezúttal részleteznem : mert a fenforgó kérdésnél a községi autonómia nyomul előtérbe. A községi autonómia alatt értem a városoknak, községeknek azon jogát, hogy belügyeiket saját hatáskörükben" intézzék el. Ezen községi autonómiát a megyékkel egyesítendő váró sok legkevésbé sem fogják elveszteni: sőt azt merem állítani, hogy rendezett tanácsú városokká alakniván át. autonómiájuk növekedni fog; inert a rendezett tanácsú városok autonómiája szélesebb, minden esetre pedig demokratikusabb mint a királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott városoké. Ez állitásom támogatására meg kell említenem, a többek között, azon körülményt, hogy a rendezett tanácsú városokban minden száz lélek után, a sz. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban minden 250 lélek után választatik egy képviselő. Világos tehát, hogy sokkal többen vesznek részt a polgárok közül a rendezett tanácsú város képviseletében, mint a sz. kir. városoknál. Felemlítem azt a másik momentumot, hogy a rendezett tanácsú városokban kandidáló bizottság nincs. Kit 10 választó polgár ajánl: az kijelöltnek tekintendő s arra szavazni kell. Felemlítem azt a körülményt, bár nem helyezek rá nagy súlyt, bár mások némi fontosságot tulajdonítanak neki, hogy rendezett tanácsú városokban nem a főispán tehát nem a kormánytól kinevezett közeg: hanem a választott előljáró, a polgármester elnököl. Felemlítem azt a momentumot is, hogy a rendezett tanácsú városok belügyei a megyei törvényhatóság közgyűlésére fölebbeztetnek és ott nyernek másodfokú ellátást; mig a sz. kir. városok ügyei közvetlenül a kormány által intéztetnek el. T. képviselő társaim lehetnek különböző nézetben ; de én arra mindig súlyt helyeztem — magam is rendezett tanácsú város polgára vagyok, — hogy a város ügyei másod fokban is, helyben intéztessenek el. mert a megyei közgyűlés tagjai, kik között a város küldöttei ós polgárai is helyet foglalnak: a dolgoknak igen sokszor helyesebb tudomásával bírnak, mint maga a kormány. De még ha súlyt helyeznénk is a kormány vétójára bizonyos esetekben, hiszen a rendezett tanácsú városoknak meg van az a joga, hogyha a megye határozata sérelmes: azt a kormányhoz fölebbezheti. Ismétlem: a rendezett tanácsú városok szélesebb községi autonómiával bírnak, mint a királyi és törvényhatósági joggal felruházott városok; nem értem tehát azon feljajdulást, minek egyfelől Zsedényi, másfelől még élesebben Molnár képviselő ur adott kifejezést. Mert mitől estek el voltaképen ezen bekebelezendő városok ? Attól, hogy jövőre nem lesznek törvényhatóságok. Mi különbözteti meg a törvényhatósági autonómiát a községi autonómiától ? Az, hogy az úgynevezett törvényhatóságok, politikai jogokat is gyakorolhatnak, tudniillik közérdekű és országos dolgok fölött tanácskozhatnak, határozatokat hozhatnak, azt a többi municipiumokkal közölhetik és az országgyűlésnek kérvény alakjában közvetlenül felterjeszthetik. Szép jog ez. bár jelentőségéből sokat veszített már. Igaz az is, hogy e jogot a rendezett tanáesn városok nem gyakorolhatják; de megkerülhetik a dolgot, mert közérdekű .és országos kérdések fölött nyilatkozhatnak és ha a nyilatkozó rendezett tanácsú városnak meg van a politikai életben a maga erkölcsi súlya: bizonyo-' san fog bírni nyilatkozata legalább is annyi nyomatékkal akár a közvélemény, akár az országgyűlés előtt, mint például Huszt vagy Korpona város felirata vagy nyilatkozata. Nem a jelleg és a czimtől függ e súly; hanem azon intensiv erőtől, melyet a város kifejteni és érvényesíteni bir. (Helyeslés) Egyébiránt ne is méltóztassék hinni, hogy magában véve az a törvényhatósági jelleg, a szabad fejlődés már bizonyos garantiát biztosit. Én, azt látom, hogy NagyKanizsa, Nyíregyház, Eger és Miskolcz igen örvendetes lendületnek indult, mindamellett, hogy ugy egyik mint másik csak rendezett tanácsú város; mig a bekeblezendő városok között látok igen sokat — talán három-négyet kivéve — valamennyit, melynél a királyi városi jelleg egyátalában nem eszközölte azt. a mit t. képviselőtársaim hangsúlyozlak ós a mit e jelleg megtartásától jövőre várnak. (Élénk helyeslés) Én t. ház abban a véleményben vagyok, hogy Magyországon nem lehet még a közigazga-
