Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-132

132. országos ülés május 17 1876. 225 29,281,000 forint, a mi rectiíieált competentiánk: azért ezen 336,705 forintnyi követelése van a közös pénzügyministernek a magyar kincstár irányában. Ez a tétel, ha az í873. évnek zárszámadásai teljesen lezárva és megvizsgálva nem volnának: számadásilag is ki lenne egyenlíthető ; mert kevesebb, mint a mennyi megállapittatott a magyar budgetben ; de mert az 1873. évi zárszámadások már ki vannak egyenlitvo, lezárva és felülvizsgálva: ma már ez összeget számadásilag nem lehet kiegyenlíteni, hanem a közös pénzügyminister követelését készpénzben kell kielégíteni. Ezekből a t. ház látni méltóztatik, hogy itt a delegatiók által felülvizsgált zárszámadások kiegyenlítéséből következő tételről van szó, sőt oly tételről, mely ha felküldetik is Bécsbe az 1873-iki esztendő szolgálatára: kevesebbet szolgáltatunk be mintegy 300,000 írttal, mint a mennyi tényleg a magyar költségvetésben meglett szavazva. Azt hiszem tehát, hogy ily körülmények közt méltán ellehet mondani, hogy ezen összeg, a mely nemcsak zárszámadásilag igazoltatott, a delegatiók által megszavaztatott, hanem mint oly összeg melylyel mi tartóztunk a magunk 1873. budgettje szerint: teljesen törvényes alapon áll, s mint ilyen nézetein szerint az országgyűlés részéről alig lenne alaposan megtagadható. A t. képviselő ur tovább megy és azt mondja, hogy átalában azon meggyőződést gerjesztette benne ezen és a másik szintén póthitelekről szóló két törvényjavaslat, a melyeket szerencsés voltam előterjeszteni, hogy a pénzügyminister már azon helyzetben, hogy ezen törvényjavaslatokat előterjessze, lehetett volna az általános költségvetés előterjesztése alkalmával; de akkor nem akarta előterjeszteni, mert a költségvetést kedvezőbb színben akarta feltüntetni. Engedelmet kérek, a magam részéről ezen vádat nem fogadhatom el, nem fogadhatom el pedig azért: mert, a mint a t. képviselő ur meggyőződhetik az indokolásból, mint a 3 törvényjavaslat oly összegekről szól, a melyeket én 1875-iki septemberben még nem tudhattam, még nem tudhattam azért, mert az 1873. évi zárszámadások 1875. évi októberben a Bécsben ülésezett delegáti óban állapíttattak meg s a zárszámadások akkor vizsgáltattak felül. Hogy terjesszek elő tehát póthitel iránti törvényjavaslatot az 1873. évi zárszámadások alapján már septemberben, midőn ugyanazon zárszámadások csak októberben revidealtatnak? Hiszen épen akkor, ha a t, képviselő ur útmutatása szerint jártam volna el: épen akkor estem volna azon vád alá, a mit a t. képviselő ur szerintem helytelenül kifogásol, hogy tudniillik előterjesztettem volna olyan póthitelt, mit a delegáEBPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. tiók meg nem szavaztak és én bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat ópe» azon ellenmondásra, melyet az ő kiindulási pontja és az abból vont következtetése közt, én legalább minden esetre találok. Az, mi a másik két törvényjavaslatot illeti, hasonlókép nem voltam azon helyzetben, hogy az azokban foglalt tételeket a költségvetés bernnta-. tásakor már a budgetbe felvehettem volna. Az egyik következménye a Horvát-Szlavön országgal való leszámolásnak, mely az 1875. év végén fejeztetett be és így nem lehetett az 1875. évi septemberben tudomásom róla; sőt ne septembert méltóztassék venni, mert a költségvetés nem akkor készül, akkor terjesztetik elő; de már júliusban állíttatik össze ; annálkevésbé lehetett tehát tudomásom róla 1875 évi Julius havában. A mi pedig a leszámolás befejezésére szükséges költségekről szóló törvényjavaslatot illeti: csak 1875. végén, a mikor már a leszámolási munkálatok állásáról magamnak tüzetes felvilágosítást szereztem és láttam, hogy az egész országban, ezen munkálatok mennyire haladtak : csak akkor szerezhettem magamnak tájékozást az iránt, hogy ennek folytán milyen összegekre lesz szükség. Én t. ház, ezen törvényjavaslatok előterjesztésével követem azon határozatot, melyet a t. ház a múlt évben a zárszámadások vizsgálata alkalmával hozott és mely a múlt héten folyt zárszámadási vitában épen a túloldalról is nem egyszer hangsulyoztatott, hogy tudniillik ha valamely tétel a költségvetésben megszavazva nincsen: póthitel alakjában hozassák a ház elé. A ház ezen határozatát követtem és nem hittem, hogy ezért gáncsolodással fogok találkozni. (Helyeslés a középen.) Kényelmesebb lett volna a zárszámadások igazolására hagyni a dolgot ; de én a ház határozatát tartván szem előtt, a mely az én intentiómat is kifejezi, előterjesztettem e törvényjavaslatokat és akkor, midőn póthitelt kérek : azt hiszem, hogy csak azt kell vizsgálni, indokolva van-e a kiadás vagy nem? ha pedig indokolva van: akkor abból, mert nem terjesztettem be az 1875. évi költségvetés alkalmával, vádat formálni ellenem nem • lehet. Csak egy szóval akarok felelni arra, a mivel a t. képviselő ur constatálta beszédét. Azt méltóztatott mondani a t. képviselő ur, hogyan lehet ily törvényjavaslatokat előterjeszteni akkor, midőn a ministerelnök ur kijelentette, hogy ha a bankkérdés és vámszerződés tárgyában megkötött egyességekhez a kormány hozzá nem járul: az ország fizetésképtelensége rövid időn beáll. Engedelmet kérek, nincsen szándékomban, de nem is lehet, mert nincsen a napirenden, az érintett kérdésekről szólani. Sokkal fontosabbak ezen kérdések, semhogy 29