Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-128

102 128. országos ülés májn* 11. 1876. t ház, azon véleményben és nézetben vagyok, hogy a helyzet felvilágosítására, miután a kormány, — mint bátor leszek elmondani, — bizonyos elvek alapján az egyezség létesítésére vállalkozott, csakis az alapoknak felderítése tartozik s az, hogy a kormány kikkel, mi utón hányszor hogyan beszélt: azt gondolom arra nézve, hogy az országgyűlés iíélhesseii, egyátalában nem szükséges. És merem is mondani, hogy kivált oly tárgyalásoknál, me­lyek ínég minden részletökbcn befejezve nincsenek s kivált oly viszonyok közt, mint a mieink, ez nem is szokásos. Ha a képviselő ur ennek elle­nében hivatkozott is minapi beszédében egy pél­dára : a nélkül, hogy most vitatnám, vajon a két esetei analógnak lehet-e tekinteni, most csak any­nyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az általa idézett eset, még ha az analógia meg volna is, nehezen szolgálhatna a kormánynak arra, hogy őt azon ut követésére bátorítsa; mert az eredmény, a melyet akkor azon jeles államférfin ama lépé­sével elért, — a mint talán mindnyájan fogjuk tudni, — valóban volt oly jó és hasznos, hogy az embert a követésre ingerelje. Simonyi Ernő igen t. képviselő ur intcrpel­látiója a következő : 1. Ee vannak-e már a Bécsben folytatott al­kudozások fejezve? ha igen? 2. Melyek azon ügyek, a melyek ezen alku­dozások tárgyát képezték'? 3. Minden egyes ügyre vonatkozólag mi meg­állapodásra jutott egymás közt a két alkudozó kormány ? 4. Mik voltak a főindokok, melyek a kormányt ezen megállapodások elfogadására bírták ? ő. Mikor szándékozik a kormány, ezen alku­dozások alapján szükségessé vált törvényhozási intézkedésekre nézve a kellő előterjesztéseket meg­tenni ? Csakis a kifejezések eorreetsége tekintetéből vagyok bátor azt az egyet megjegyezni, hogy sem most, sem — legalá w — a legtöbb esetben, ha valamely állam kor: ya egy másik állam kor­mányával alkudozik, uz nem ugy történik és most sem ugy történt, hogy ezt a törvényhozás vala­mely speciális megbízása folytán teszi; hanoin teszi hivatalából kifolyólag, természetesen azon kötele­zettséggel, hogy annak idejében a törvényhozás elé hozza a dolgot, mely aztán ítélni fog maga a dolog felett és azzal együtt Ítélni fog a kormány felett, mely az alkudozásokat vezette. Az első három kérdésre, melyet a t. képviselő ur felvett s melyet felolvasni bátor voltam, kap­csolatosan felelhetek. Az alkudozások — melyekre nézve azt kérdi a képviselő ur, hogy be vannak-e fejezve ? — be vannak fejezve annyiban, a mennyiben a két kor­ina:;)" megállapodott azon alapokra nézve, a me­lyeken az alkudozások tárgyát képező kérdéseket egy értei müleg megoldani szándékozik. Nincsenek befejezve annyiban, a mennyiben a részletek még megállapítva nincsenek és nem lehetnek; mert, miként tudni méltóztatnak és a mint elmondani is bátor leszek: oly fontos kérdésekről van a szó, melyekre nézve minden részletet egy-két hét alatt megállapítani valóban nem tartozik a lehetősé­gek közé. • • A mi mar azt illeti, hogy melyek azon ügyek, melyek az alkudozások tárgyát képezték, vagyis a melyek helyesebben szólva, a két kormány közti tárgyalások keretébe bevonattak, ezek a követke­zők : a vámszövetség megújításának, a jegybank­nak és a quota megállapításának a kérdése. Leszek bátor mindenikre nézve elmondani, hogy a kor­mány minő álláspontot foglal el, vagyis hogy mi­nők az alapok, melyeken mindkét kormány e kér­dések megoldására, még pedig — a mint ily fontos kérdéseknél és nemzetközi egyezkedésnél máskép nem is lehet — oly feltevéssel vállalko­zott, hogy egyiknek ugy, mint a másiknak helyzete ez alapokon az egyezség létesítésének sikerültétől van feltételezve. A vámszövetség kérdésénél természetesen már magánál több dolognak kellett $zóba hozatnia és itt az álláspont az, hogy a vámszövetség megköt­tessék ujabb tiz évre; továbbá meg kellett a két kormánynak — habár a vámszövetségben kifeje­zést nem nyerhetnek is a vámtételek; mert his'zen azok még a külföldi államokkal folytatandó egyez­kedésnek képezik tárgyát: — meg kellett a két kormánynak egyeznie a vámtótelek szempontjából is abban, hogy mily irányt fog követni a szerző­dés tartania alatt. És itt a nélkül — ismétlem — hogy az egyes vámtételekről szólhatnék, megkí­vánom jegyezni, hogy a gyapjú- és gyapotszöve­teket illetőleg vámfölemelések vennak a két kor­mány részéről propositióba téve, vagyis elfogadva, a mit — s ezt ismét egész őszintén megmondom, — ha a gyapjúszövetekre nézve bizonyos fokig a magyarországi iparnak is kedvez, de egészben véve okvetetlenül inkább és sokkal nagyobb mér­tékben kedvez az osztrák gyári iparnak, mint Ma­gyarországnak. Ezzel szemben — minthogy a kor­mány ugy látta, hogy ezen irányzathoz, ha az egyezséget egyátalában létesíteni akarja, hozzá kell járulnia, — föladatául azt tűzte ki : segíteni azon helyzeten, hogy inig az egyik államot érdeklő gyártmányok védetnek: addig a másik államot, a Magyarországot illető termények ellenében t a leg­szélesebb szabad verseny engedtetik meg. Es épen azért, hogy ezen helyzeten segítve legyen, a két kormány ismét megállapodott azon irány követé­sében, hogy főleg a Magyarországot illető nyers­termények és némely félgyártmányok is részesit­tessenek a vámok által mérsékelt védelemben :•'•...

Next

/
Thumbnails
Contents