Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-125

146 125. országos ülés május 8. 1876. Molnár Aladár jegyző : (olvassa az eredeti 96. szakaszt.) Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a fő­rendiház módosítását) : a 96. §-ban helyesebb szövegezés ózéljából az első bekezdés 2-ik sorá­ban „meg" és „hol" szavak közé „a" felvétele ajánltatik. Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság hozzájárul a módosításhoz. Elnök : Méltóztatik elfogadni az igazságügyi bizottság javaslatát ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: (olvassa ->z eredeti 98-ik szakaszt) Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a fő­rendiház jegyzőkonyi kivonatát): „a 98. §. pedig a következő szövegben elfogadásra ajánltatik : „98. §. A váltó-óvásokat oly helyeken, hol közjegyző, vagy váltó-jegyző van: ezek ; más he­lyen pedig a járásbiró, aljárásbiró, a járásbíróságok nál beosztott jegyzők ós aljegyzők eszközlik." Indokolja ezen szakasz ilyetén szövegezését különösen azon körülmény, hogy váltó-óvásokat nem egyedül a váltótörvényszékek egykori helyein létező váltó-jegyzők, hanem egyszersmind a fővá­rosban s a hol több közjegyző van egy helyen, azok az ovatolást nem egyedül kerületükben, de az egész székhelyén eszközölhetik. Azon felül helyesebb, — s a jelen állapotnak inkább megfelelő, ha a járásbíróságoknál működő jegyzők és különösen aljegyzők azon bíróság kerü­letében gyakorolják az ovatolást, a melynél tény­leg működés czéljából beosztva vannak." Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság jelentésében felhozott indokokból a főren­diház szövegezését nem fogadja el; hanem a §-t a következő szerkezetben ajánlja az elfogadásra : „A váltó-óvásokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csatolt járásbirósági területen a köz­jegyző ; más járásokban a járásbiró, aljárásbiró, járásbirósági jegyzők ós aljegyzők teljesitik." „Az 1874-ik évi XXXV törvényezikk 213. §-nak a kinevezett váltójegyzők eddigi hatásköré­nek fenntartására vonatkozó intézkedése érintetle­nül hagyatik." Elnök: Elfogadja a t. ház az igazságügyi bizottság javaslatát a 98. §-ra nézve. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 102. eredeti szakaszt.) Teleszky István előadó: A jogügyi bizott­ság a főrendiház javaslatához hozzájárul. Elnök: A jogügyi bizottság véleménye elfő-­gad tátik. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 106. szakaízt a képviselőház szövegezése szerint.) Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a fő­rendiház javaslatát): A 106. §-nál a főrendiház, tekintettel arra, hogy a második bekezdésben ^.megállapított eset vidéken is bekövetkezhetik s a papírok eladása ugyanott nem eszközölhető, a következő szöveg elfogadását ajánlja: (106. § 2-ik bekezdés.) „Ha a váltó fizetési helyén tőzsde nem léte­zik : a váltóbirtokos, az azon helyhez legközelebb eső tőzsdén a lejárati naptól számítandó harmadik napon adhatja el a papírokat ; vagy pedig azokat az azon napi árfolyamban követelése erejéig meg­tarthatja. Köteles azonban erről az adóst e cse­lekmények valamelyikének foganatosítását követő 24 óra alatt levélben értesíteni." Teleszky István a jogügyi bizottság elő­adója : A 106. §-hoz ajánlott módosítást a bizott­ság lényegében elfogadandónak ajánlja; de mert a módosított szöveg csak azon esetre intézkedik, ha a fizetési helyen tőzsde nem létezik s mert a bi­zottság a legközelebbi tőzsdének szabatosb meg­határozását tartja szükségesnek, a 106. §. 2-ik pontját (3-ik bekezdés) következő szövegben ajánlja elfogadásra : „2. a tőzsdei árfolyammal bíró papírokat a lejárat napján a helybeli tőzsdén ; ha pedig a lejá­rat helyén tőzsde nem létezik, a lejárati napot követő harmadik napon a legközelebbi tőzsdén eladhatja, vagy pedig azokat az azon napi árfo­lyamban követelése erejéig megtarthatja. Köteles azonban erről az adóst e cselekmények valame­lyikének foganatosítását követő 24 óra alatt levél­ben értesíteni. A legközelebbi tőzsde alatt oly értékpapírokra nézve, melyek belföldi tőzsdén jegyeztetnek: belföldi; más értékpapírokra nézve külföldi tőzsde értendő." Elnök : A jogügyi bizottság véleménye, elfo­gadtatik. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 109. %-t a képviselőház szövege szerint.) Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a fő­rendiház javaslatát): A 109. §-nál szükségesnek tartja a főrendiház a megtartási jog foganatjára nézve, hogy az, ha a kézi záloggal egyenlőnek ismertetik el, az mindenkor kereset utján érvénye­síttessék, miért is e szakasz elfogadását a követ­kező szövegben állapította meg : „109. § A megtartási jog kereset utján érvé­nyesíthető s hatályára nézve a kézi záloggal egyenlő." Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság a módosításhoz hozzájárul. Elnök: A t. ház az igazságügyi bizottság véleményét elfogadja. E szerint a főrendiháznak a váltótörvényre nézve tett határozatai letárgyalva levén, a kópvi-

Next

/
Thumbnails
Contents