Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-123

126 123 országos ülés május 6 1876 jai vegyesen a két ház által választattak; negyed­szer van még egy bizottság, a Deák Ferencz vég­tisztességének rendezésére kiküldött bizottság, mely­nek még egy teendője van. jelesül teendője a fel­állítandó síremlék tervezetének elkészítése és az ez iránti jelentés és javaslattétel. Azt hiszem, hogy ezen bizottságot, mely részint főrendi, ré­szint képviselőházi tagokból áll, a t. ház — mint­hogy speciális feladat megoldására van kiküldve — azok közzé fogja sorozni, melyek uj választás alá nem jönnek. (Helyeslés.) Ha méltóztatik ebben megállapodni: ezen most említett bizottságok mű­ködésük további teljesítésére utasíttatnak. (He­lyeslés.) A, házszabályok rendelik, hogy minden ülés­szak elején az osztályok sorshúzás utján újra ala­kíttassanak; most tehát megalakíthatnék az osztá­lyokat, ugy hogy a lajstrom kinyomatván, az osztályok minél elébb megalakulhatnának. (He­lyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! (Halljuk!) Miután az igen t. elnök ur előterjesztésére a t. ház a jövő ülések mintegy napirendjének megállapítá­sába bocsátkozott, ezzel összeköttetésben bátor volnék a t. ház figyelmét felhívni arra. hogy van egy tárgy, mely önmagától, természetszerűleg' napirenden van és ez a bécsi alkudozások ered­ményéről szóló jelentés. A t. képviselőház heteken át felfüggesztette üléseit azért, hogy a kormánynak időt és módot engedjen az alkudozásoknak eredményre vitelére. Annak idejében ismételt interpellátiókra a minis­terelnök ur mindig azt válaszolta, hogy míg az alkudozások folynak : nem adhat további felvilá­gosítást ; de mihelyt az alkudozások be lesznek fejezve, azonnal megteendi ez iránti jelentését. Ez megtörtént; a bécsi alkudozások befejeztettek; én tehát azt hiszem, hogy ngy az országgyűlésnek, mint az országnak joga van kérni és kívánni azt, hogy ezen alkudozások eredménye iránt tovább kétségben ne tartassék és ne legyen szorítva egyedül a hírlapok tudósításaira ; hanem, hogy hivatalos minőségben magától a kormánytól tudja meg, hogy be vannak-e fejezve ezen alkudozások és milyen eredménynyel? Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a bécsi alkudozásokról teendő kor­mány jelentését méltóztassék a legelső alkalom­mal tartandó ülés napirendjére kitűzni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Olyat, a mi nincs, napirendre tűzni nem lehet. (Helyeslés a középen.) Jelentés pedig a bé­csi alkudozásokról nincs: tehát annak napirend­jéről határozni nem lehet. Különben azon néze­temet kívánom az igen t. ház előtt kifejezni, hogy mindazon tárgyak, melyekről az alkudozások folytak, a kormány által hivatalból helyesen csak akkor terjeszthetők elő : mikor már törvényjavas­latok alakjában kidolgozva és elkészítve vannak. Azonban a házszabályok megadják a t. kép­viselő urnák, ugy mint bármelyik képviselőnek a módot az e nélkül is lehető felvilágosítást kí­vánni; megadják ugyanis azon módot, mely az interpellatió jogában fekszik. Méltóztassanak ezzel élni, s ha ez megtörténik : lesz szerencsém, mi­után most már nincsenek függőben az alkudo­zások, feleletemben a szükséges és lehető felvilá­gosítást megadni. (Helyeslés a középen.) Helfy Ignácz: Engedelmet kérek, az két­séget nem szenved, hogy mindegyik képviselőnek jogában áll kérdést intézni interpellatió alakjában a korinaidhoz ; de tudjuk t. ház, hogy e közt s a, közt, a mit Simonyi Ernő kíván: a különbség igen nagy. Ha valaki interpellál, ez olyan, mint a pár­baj, mely foly az interpelláló képviselő és a felelő minister közt és a többi képviselők nem szólhat­nak hozzá. Itt egy" ténynyel állunk szemben, azon ténynyel, hogy valahányszor a múltban kérdés intéztetett e tárgyban a kormányhoz : a minister­einök ur mindig ismételve hangsúlyozva kijelen­tette, hogy a míg folynak az alkudozások, azok részleteibe nem bocsátkozhatunk ; de mihelyt be lesznek fejezve, kötelességének fogja ismerni, je­lentést tenni. (Ugy van\ a szélső baloldalon.) Már most ha a minister jelentést tesz : hozzá szólhat nemcsak egyes képviselő, hanem minden kép­viselő. Nem tudom: van-e a ministerelnök urnák oka kerülni e lehetőséget és mintegy a helyzetet oda kényszeríteni, hogy csak egy képviselő szól­jon és a kormány szokása szerint élhessen azon jogával, hogy mindig szólhat és utolsónak szól­hasson e tárgyhoz. Azt hiszem, tökéletesen igaza van Simonyi Ernő képviselőtársamnak, hogy az ily fontos kér­déssel szemben joga van az országgyűlésnek és kötelessége is követelni a kormánytól, hogy — bármi legyen is az eredmény : — tudjuk, mi tör­tént? (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az előt­tem szólott t. képviselő ur nem veszi kellő figye­lembe a házszabályokat; mert ha kellő figyelembe venné: igen jól tudná, hogy a kormánynak nincs hatalma azt kieszközölni, hogy — az ő kifejezé­sével élve — csak párbaj legyen az interpelláló képviselő és a kormány illető tagja közt; mert ha a képviselőház többsége nem akarja tudomá­sul venni az interpellátióra adott feleletet : azt napirendre és tárgyalásra kitűzheti, és ekkor mindegyik képviselőnek joga és módja van hozzá­szólhatni. (Ugy van\ a középjen.)

Next

/
Thumbnails
Contents