Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-95

84 í>5. országos ülés február 21. 1876. sát, a t. tagok közti kiosztását és annak idejében leendő napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A kérvények XII sorjegyzéke ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt szét fog osztatni ás szabályszerüleg a jövő szombaton tárgyalás alá vétetni. Perczel igazságügyminister úrtól vett értesí­tés folytán jelentem a t. háznak, hogy a Trauschen­fels képviselő ur által hozzá intézett interpella­tióra holnap fog szokott időben válaszolni. Következik a napirend: Á végrendeletek, öröklési szerződések és halál­esetre! ajándékozások alakszerűségéről szóló tör­vényjavaslat harmadszori felolvasása. Beöthy Algemon jegyző : (Olvassa a tör­vényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen most har­madszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfo­gadni? (Elfogadjuk.) A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre! ajándékozások alakszerű­ségéről szóló törvényjavaslat harmadszori felolva­sásban végleg elfogadtatván, alkotmányos tárgya­lás és hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog elküldetni. Következik a napirend második tárgya: a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgya­lásának folytatása. Beőthy Algernon, jegyző: (olvassa tör­vényjavaslat 53. %-át.') Plachy Bertalan : T. ház! A törvényjavaslat ezen g-ára nézve egy módositványt kívánok be­nyújtani. Azt hiszem, nem lehet eléggé ügyelni arra, hogy a törvényben előforduló jogi kifejezé­sek eléggé praecise és mindenütt egyenlően fejez­tessenek ki. A „zálogolás" szó, azt hiszem itt hi­básan tétetett a törvénybe „foglalás" helyett. A foglalásnak birói határozat folytán van helye, zá­logolás pedig keletkezhetik máskép is, például, ha kéretik a kérdéses zálogolás. Azonkívül a perrendtartásban mindenütt fog­lalás említetik.. így azon esetek, melyeket a törvény 53 , 54. §-a taxatíve elősorol, a perrendtartásban mindenütt mint foglalás esetei vannak elősorolva. Ennek folytán bátorkodom azon módositványt benyújtani. hogy az 53. és további SS-ban a „zálogolás" szó helyett a „foglalás" szó teendő. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa Plachy mődositványát.) Széll Kálmán pénzügymínister: T. ház! Tökéletesen igaza van a t. előttem szólónak ab­ban, hogy a perrendtartásban ..foglalás" szó van használva. Az 1868 : XXL törvényezikkben azonban ezen actusra, tudniillik a lefoglalásra mindig „zá­logolás" szó használtatik fel: zálogba vett tárgy, zálogolás, lezálogolás. Én is azon szót tartottam meg. melyet az ! 868-iki törvény használ; ha azonban a t. ház meg akarja változtatni: nekem az ellen semmi kifogásom nincs. (Maradjon!) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház az 53. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk !") A t. ház a pénzügyi bizottság szö­vegét elfogadja. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa az 54-ik %-t.) Teleszky István: T. ház! E §. 2. pontjá­hoz egy módosítást, 5. pontjához pedig némi pót­lásokat vagyok bátor ajánlani. A 2. pont következőleg szól: 2) Mindenekelőtt az adózónak készpénzjöve­delmei ós követelései foglalandók le és a megtör­tént lefoglalásról az illetők azon felhívással érte­sitendők, hogy a lefoglalt összeget esedékessége napján ne az adózónak; hanem az értesitvényben megnevezett pénztárnak fizessék. A pont ezen részéhez csak azt szeretném közbe szúratni, hogy itt csak pénzbeli követelés értendő, nem pedig más oly követelések, melyek­nek érvényesítése ily utón, mint itt előiratik nem is eszközölhető és igy a pénztárba be sem fizethető. E szakasz továbbá igy szól: „Ha az illető a felhívásnak meg nem felel: a végrehajtás a le­tiltott összeg erejéig ő ellene intézendő még azon esetben is, ha a lefoglalt összeget a hátralékosnak magának vagy bárki másnak már kifizette." Azt hiszem, t. ház, nem szükséges azt előter­jesztenem, miszerint ily végrehajtások esetében, ha az adózónak követelései foglaltatnak le, az adó­zónak adósát a törvény útjától elzárni nem lehe­tett szándéka a pénzügyi bizottságnak és szándé­kunk nem lehet nekünk sem azon esetben: ha ezen követelés valódisága kétséges és hogy a rendelke­zés tulajdonképen csak azon esetre szándékoltatott szoríttatni, ha azon követelés liquid, ha az adó a követelés valódisága ellen kifogást nem tehet; mert ha kifogást tesz: azon körülmény, hogy fog­lalás eszközöltetett, az adózó adósát jogai érvé­nyesítésétől el nem zárhatja. En tehát azt gondolom, hogy a pénzügyi bi­zottság, melytől ezen szövegezés származott, töb­bet fejezett ki, mit a mit kifejezni akart; talán a közvetlen végrehajtást csak azon esetre kívánta szorítani, ha valamely liquid-követelést az értesit­vény vétele után és ennek daczára mégis kifizette az adós az adózónak; ez esetben csakugyan he­lyes az, hogy közvetlenül ő ellene intéztessék a végrehajtás; de ha a lefoglalt követelés akár va­lódisága, akár összege, akár esedékessége miatt per tárgyát képezi: természetesen a kincstárnak is csak törvény utján lehet érvényesítenie igényét az adós ellenében. Ez oly világos, mit nézetem szerint a tör­vényben kifejezni nem is szükséges. Ennélfogva ón ezen pontot a következő pont által kívánom

Next

/
Thumbnails
Contents