Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-93
93. országa ülés Cebrnár 18. 1S7Ü. ÖÖ pedig ezne 39. §. pusztán községi jegyzőkről szól: félreértés kikerülése tekintetében szükségesnek tartanám, hogy mindjárt utánna tétessék „körjegyző" ugy ezen első mint a negyedik pontban. A jegyzőket a törvény szabályozza igy, ennélfogva óhajtanám, hogy ha egy más törvényben történik hivatkozás, hogy az szabatos legyen. Széll Kálmán pénziigyminfster: T. ház! Ha a t. képviselő ur a törvényjavaslat azon §-nál, a hol először fordul elő a községi jegyző szó, tette volna ezen indítványt: talán lehetett volna ekképen szövegezni ugy ezen §-t, mint a többieket is. Miután azonban most már meghaladott három-négy szakaszban mindig csak „községi jegyző " használtatott: nem tartanám helyesnek, hogy itt most a körjegyző is megemlittessék; mert ez csakugyan félreértésre szolgáltathatna alkalmat, hogy itt kivételesen lenne a körjegyző felemlítve. [Helyeslés) A törvény a körjegyzőt is egyenesen községi jegyzőnek nevezi, a törvény azt mondja: a kisebb községek a jegyzői teendők szempontjából felfogadnak egy körjegyzőt.'' Ennek diplomatikus neve csakugyan községi jegyző, nem pedig körjegyző: ennélfogva kérem a t. házat, ha addig a községi jegyző kifejezést megtartatott, tartassák meg itt is. (Helyedé?..) Elnök: Méltóztassék Baross Gábor képviselő ur módositványát meghallgatni. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Baross Gábor módosiivanyát.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 39. §-í a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk'.) Azt hiszem a t. ház a 39. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el, igy a módositvány mellőztetik-. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa: III. fejezet. Befizetés. A. Ered ékesség.) Elnök: A czim ellen észrevétel nem lévén elfogadtatik W ächter Frigyes jegyző: (olvassa ..• 40. §-t.) Madarász József: T. ház! Az 1868: XXL törvényezikk 12 §. azt rendeli, hogy az adók rendesen az évnegyed közepén fizetendők. Én igen jól tudom, hogy az államnak, midőn pénzügyeit rendezni óhajtja: igen jól esnék, ha ezen l v = hónapot is előre fizettethetné polgáraival. Azonban miután közönségesen tudja mindenki, hogy Magyarországra nézve a legközelebbi három-négy év csapásos volt: azt hiszem ezen újítást jobb évek bekövetkezésérc halaszthatná a t. ház. Azért én e szakasz ellen következő módosítást vagyok bátor előterjeszteni. A 40.. §. első bekezdése hagyassák ki és helyébe következő szerkezet iktattassák: A folyó évre kivetett egyenes adók s a 37. §. rendelete szerint az illető évre osztott régibb adótartozási részletek négy egyenlő részben fizetendők, mindig az évnegyed közepéig: tehát február, május, augusztus ós november 15-kéig. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Madarász módositványát) Széll Kálmán pénzügyminister: T. házi Az adófizetés esedékességi napjai különböző törvényhozások által különbözőkép vannak szabályozva. Vannak törvényhozások, melyek havonkénti befizetéseket rendelnek el, vannak, melyek negyedévenkéntieket és igy tovább. De bárminők legyenek a fizetési határnapok: a dolog természetéből folyónak tartom azt, hogy az adót ne hátra felé, hanem előre kelljen fizetni, vagy is az esedékesség napján nem a visszafelé levő adó fizettessék, hanem az előre felé való. Magyarországon, hol nem lehet mondani, hogy az embereknél pontos rendes fizetésre való utalásának szüksége nem forogna fen : én az esedékesség idejét ugy szabályozva, mint a javaslat akarja, legczélszerübbnek tartom. Az emberek utaltassanak arra, hogy az évnegyed elején tízessék adójukat. A késedelmi kamat azért, mint Madarász képviselő ur is meggyőződhetik, a javaslatnak ezután következő szakaszából : — nem számíttatik az esedékesség napjától, hanem az évnegyed közepétől, ugy mint eddig. De hogy az emberek szoríttassanak arra, hogy ne a kamatfizetés megkezdésének legutolsó terminusáig halasszák az adófizetést, hanem előbb teljesítsék, ne részesüljenek kamatleszámitásban, csak ha előbb fizetnek és nem ha hat héttel utóbb; én ezen szöveg megtartását kérem ezen szempontoknál fogva. Ha havonként tennők az esedékesség napját, ez sajátságos viszonyainkba ütköznék, és én ezt nem tartanrím helyesnek. S ha egyszer negyedévi fizetést akarunk behozni: akkor az esedékességet nem az évnegyed közepére, hanem az évnegyed elejére kell fixirozni. Hátrányos következései ennek csak ugy, mint eddig, az évnegyed közepétől számítva állanak be, február 15-ig nem kell fizetni; hanem csak a február 15-ike utáni időn tul számíttatik késedelmi kamat és pedig 6°jL,-el ugy, a mint eddig. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék az esedékesség megállapítását ugy, a mint ezen §. szabályozza, elfogadni és a rendes, pontos adófizetés érdekében kérem a §-t ugy, a mint van, megtartani. (Helyeslés) Csanády Sándor: Madarász József képviselőtársam az általa beadott indítványt a legközelebb lejárt rósz évekkel indokolta. Én méltányosnak, igazságosnak tartom, hogy az illető adófizető ne az óv kezdetén rögtön ; hanem igenis évnegye-
