Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-93

í>;5. orszúiros iil<-s fehrnír 1*. 187C. 45 mint az önkénynek, a kijátszásnak tág tért engedni. (Elénk helyeslés.) Akkor, midőn a házbirtokot, az igatlan birtokot ugy adóztatjuk meg, hogy az illető tulajdonos jövedelmét nem titkolhatja el, mert azon ház és ingatlan birtok jövedelme megfogható : akkor az adózók többi részénél, kik nem ily ingatlan birtok, hanem keresetök, üzletök után adóztatnak meg, a bevallásoknak, melyek az adóknak ('gyedüli alapját képezik ugy kell oda álJitíatniok, hogy igazán képviseljék a jövedelem azon valóságos állapotát, a mely után az adót kivetik. Ha az cinberek mind oly tökéletesek lennének, mint a minőknek kívánjuk: az adóbevallásokat el lehetne fogadni teljes próbának mindenkire nézve minden egyéb bizonyíték nélkül. De méltóztassanak praetice gondolni, inert nem eszményképek után szabad indulnunk, hanem ne tessék a concrét viszonyokét elfelejteni és akkor igazat fognak nekem adni a képviselő urak aljban, hogy az adóbevallásokhoz igen sok esetben, igen sok szó fér, hogy az adóbevallásokat rectificálni az adózók ós a kincstár érdekében fölötte szükséges. {Helyeslés.) E kijavítás módjainak egyike az is, melyet e szakasz tartalmaz. Mit foglal magában e §.? Azt mondja, ha az adóbevallás olyan, hogy az tárgyalás alapjául sem szolgálhat, vagyis ha olyan szembetűnő, hogy azon ember egészen mást vallott be, mint a mi valóságos jövedelme; ha olyan. hogy azon alapon nem is lehet megindulni: akkor lehet követelni azon adózótól, hogy részletezze jövedelmét, részletezze kiadásait és bevételeit, esetleg mutassa meg üzleti könyveit. Én ebben nem látok semmi injuriát. Ha az adózó olyan bevallást tett, melyet még tárgyalási alapul sem lehet elfogadni : nem látom át. miért ne lehetne követelni tőle, hogy részletezze azokat a kiadásokat és bevételeket? mutassa ki, miből áll az az 1000 frt, melyet bevall? Ha egy ügyvéd vagy orvos bevall 1000 frt jövedelmet és olyan szállást tart, melytől 2000 irtot fizet: miért ne lehelne felszólítani, hogy mutassa ki. honnan van az a sok kiadás, az a csekély bevétel? Nem egyébb ez, t. ház! mint egyedül módnyujtás arra, hogy a bevallások helyett alapokra fektethessenek. És talán valami ujat proponálok én itten ? Nem proponálok ujat. A bevételek és kiadások részletezésére az 1868. évi 26-ik törvényezikk 53-ik §-a szerint minden adózó polgár köteleztetik. , És nem-e inkáb aziránt támadtak panaszok és jogosan és alaposan az 1868. évi törvénynek ezen dispositiója óta is, hogy sok ember eltitkolja jövedelmét, ós e miatt aránytalan egyfelől az adózás minálunk? Az iránti panaszokat, hogy ezt valami túlságos zsarolásokra . igazságtalanságokra vezet, a mióta a törvénynek ezen rendelkezése fennáll, 1868. óta: én legalább soha nem hallottam. A mi az üzleti könyvek felmutatását illeti: nem uj az, a mit e tekintetben proponálok. Az 1868. évi 2(1 -ik törvényezikk 70-ik g-ában — méltóztassanak elolvasni — a felszólamlási bizottságnak meg van adva a jog arra nézve, hogy az üzleti könyvek felmutatására kötelezhesse az illetőket : ha erre szükség van. 1868 óta, daczára, hogy meg volt ezen intézkedés, mégis inkább aziránt voltak panaszok, hogy a kincstár megkárosittatott, mintsem, hogy zsarolás követtetett volna el. Nem látok tehát okot arra, hogy miért ne álljon fenn ezután is a törvénynek ezen rendelkezése. És kik teljesitik ezen vizsgálatot? Nem a pénzügyi orgánumok; hanem teljesiti azon adókivetési bizottság, a mely tisztán az adózó polgárokból van alakítva, az adófelügyelő praesidiuma alatt, teljesiti az adózó polgároknak jury-je. Már pedig akkor, midőn oly bevallásokat tesznek az illetők, a melyek alapján Ítéletet nem tud hozni a bizottság, megvonni attól azon jogot, hogy megnézhesse az üzleti könyveket: annyit jelent, mint előre kimondani, hogy bárki mit vall be, azt igazságnak kell elfogadni. De maguknak az adózóknak érdekében nincs az, hogy e §. kimaradjon ; mert ha az kimarad, a dohig természeténél fogva az adó kivédő bizottságtól meg lévén vonva minden eszköz arra nézve, hogy kipuhatolja a bevallások valódiságát, ha látja, hogy a tett bevallások roszszak: megállapítja maga., az általa vélt vagy kigondolt adatok alapján az adót; holott így azon adatokhoz fogja magát tartani, a melyeket az illetőnek be kell nyújtania. Én azon szempontból, t. ház, hogyha az adóbevallásokat mint bázist megtartjuk, föltétlenül gondoskodni kell azon eszközökről is, a melyek a bevallás helyességének kipuhatolására vezetnek: e §-hoz semmi módosítást nem fogadhatok el; hanem ezen szakaszt, mely eddig is a szükségnek megfelelt, és melynek szükségét eddig is éreztük, és melyre nézve semmi körülmény nem forog fenn. hogy az most nélkülözhetővé vált volna : kérem, mint a dolog természetében levőt, mint magukat az illető adózóknak érdekében levőt, mint olyat, mely semmi erkölcsi momentummal nem ellenkezik, mert az illetőt csak valóságos jövedelmének bevallására szorítja, kegyesen elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Almássy Sándor: T. ház! Valóban áll az, hogy azon üzletemberek, kiknek vagyonuk el van takarva, és kikre nézve a közönséges tapasztalás után átalános a panasz, hogy vagyonukat eltitkolják : sokkal kevesebbet fizetnek mint azok, kiknek nyíltan áll vagyonuk. Igen szükséges tehát az, hogy a törvény aziránt intézkedjék, hogy ezen egyének is vagyonukat bevallják; hanem, nem tartom azon aggodalmát Helffy t. barátomnak egészen alaptalannak, hogy azon üzlet-könyvek meg-