Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

384 113. országos ülés máie/.ius 21. 1876. irása és ennek törvény által leendő szabályozta­tása és elrendelése főfontosságu kelléket képez. Én azt hiszem, hogy épen a közigazgatási bizott­ság, mint a mely jövendőre nézve a megyében az iskolai ügyekben is oly fontos hatáskört nyer: van hivatva ez ügyben is nemcsak ellenőrzést gyakorolni, de egyúttal intézkedni is ós épen e czélból bátorkodom a t. házat kérni, méltóztassék az általam benyújtandó indítványt és illetőleg az ez összeírást tárgyazó rendelkezést egy uj pont­képen a 6. §-ba a közigazgatási bizottság teendői közé fölvenni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a be­adott indítványt. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa az in­dítványt) Indítvány, beadja Baross Gábor képvi­selő : „A 6. §. 2 pontja után uj 3-ik pontként tétessék: „a közigazgatási bizottság intézkedik az iránt, hogy a községi elöljáróságok a tanköteles gyermekeket minden tanévet megelőzőleg két hó­nappal összeírják és ezen összeírás egy példányát az iskolai hatóságnak pontosan bekiüdjék." Molnár Aladár előadó: T. ház! Én szí­vesen elfogadom a most fölolvasott indítványt, minthogy a törvényjavaslat is intézkedik ugyan a tanköteles gyermekek összeírásáról; de arról, hogy kieszközölje ezt: nem intézkedik. Elnök: Méltóztatik a t. ház, a Baross Gá­bor képviselő ur által uj 3. pontként beadott in­dítványt elfogadni? (Elfogódjuk) A t. ház ezen indítványt elfogadja és ez most a G. §-nak 3-dik pontja leend. Ehhez képest fognak a 6. §. többi pontjainak számai is változni. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a régi 3-ik, most 4-ik pontot) Elnök: A régi 3-dik, most 4-dik pont ellen van-e észrevétel? (Nincsen.) Ezen pont ellen ész­revétel nem lévén, az elfogadtatik. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a régi 4-dik, most uj 5-dik; a régi 5-dik most 6-dik, a régi 6-dik most 1-dik, a régi 8-dik most 9-dik pontokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az utolsó bekezdett.) Elnök: Az utolsó bekezdés ellen észrevétel, nem lévén, az elfogadtatik. E szerint Baross Gá­bor képviselő indítványával az egész ö. §. el van fogadva. Következik a 7-ik §. melyet, ha a t. ház jóvá hagyja, szintén pontonként fogunk tárgyalni. (Helyeslés.) Wáchter Frigyes jegyző: (olvasta al. %. 1. pontját) Hegyessy Márton : T. ház! A közigazga­tási bizottságról szóló törvény 59-ik §-a azt mondja, hogy a közigazgatási bizottság határo­zatai ellen, ha azok másodfokon hozatnak : csak azon esetben van további felfoiyamodásnak helye, ha ezen másodfokon hozott határozat eltér az első fokon hozott határozattól. Én a törvényeket összefüggésben és össz­hangban óhajtván meghozatni ; másrészről pedig a haszontalan fclebbezésektől s ennek következ­tében beadható munkavesztegetésektől megkímélni óhajtván a ministeriumot, ezen §. 1. pontjának 2-ik bekezdése után folytatólagosan óhajtanám ezt tétetni, a mi, ismétlem, megfelel a közigazgatási törvény 59-ik §-ban kimondott elvnek, hogy má­sodfokon hozott határozat ellen csak azon esetben lehet felfolyamodni: ha ezen határozat az első fokon hozott határozattól eltér. Nem lehet azt hinnünk t. ház, hogy ezen elv elfogadása folytán valami hátrány háromolnók a közoktatás ügyére, mert azon esetben, ha netalán hibásan határozna a nép oktatásügyre vonatkozólag a közigazgatási bizottság: a közigazgatási bizottságról szóló tör­vény Gl-ik §-a. a melynél fogva a főispán kö­teles ily esetben felebbezni a ministerhez, gon­doskodik az ily hátrányok elhárításáról. Ajánlom módositványomat a t. háznak. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a mó­dositváuyt-.) A 7-ik §. 2-ik pontja első bekezdése után folytatólag tétessék: „Másodfokon hozott ha­tározata ellen azonban esak azon esetben: ha ezen határozat az első fokon hozott határozattól eltér." Molnár Aladár előadó: Azt hiszem t. ház, hogy ezen módositvány teljesen megfelel a közigazgatási bizottságokról szóló törvénynek. E törvény 59. §-a 2-dik bekezdésében az mondatik: „A közigazgatási bizottság harmadfokon hozott végzése ellen ez esetekben további fellebbezésnek nincs helye s másodfokon hozott határozata ellen is csak azon esetben : ha ezen határozat az első fokú határozattól eltér." Hogy mely esetekre vonatkozik ez: azt meg­mondja az 58. §. a melyben előszámláltatnak azon ügyek, a melyek ellen másodfokozaton lehet a közigazgatási bizottságnak intézkednie ; nevezetesen az e) pont így szól: ej ezenkívül mindaz: mit ezen hatáskörbe külön törvény hozzá fellebezni rendel. Tehát ezen ügyek itt is olyanok, melyeket külön törvény utasit hozzá és így ezekre nézve is áll az 59. §. azon határozata, hogy csak azon esetben lehet ezen ügyeket harmadfokon felebbezni: ha a két első határozat nem egyezik meg. Azért ajánlom ezen módositvány elfogadását. (Felkiáltások: El­fogadjuk !) Elnök: Még egyszer fel fog olvastatni a módositvány. Gulner Gyula jegyző: (újra felolvassa a •módositvár/yt)

Next

/
Thumbnails
Contents