Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
112 országos ülés niárczius 20. 1876. 375 és a vagyon-bátorság legbiztosabb garantiája. S van egy, amit a tapasztalás igen tisztán kimutatott eddig is, t. i. az, hogy a legnagyobb egyéni buzgóság és áldozatkészség, me'y — hála Istennek— a mi hazánkban sem hiányzik és a legkitartóbb társulati és vallásfelekezeti tevékenység sem képes a népnevelés és oktatás nagy ügyét azon virágzásra emelni ós állandóan azon fokon (ártani, mely a népoktatás, ügyét minden tekintetben megilleti. Ha el lehetett mondani máskor, el lehet mondani most is azt, a mit egy igen nagy nevű történész az angol parlamentben mondott, ós pedig mondotta ezt Angliában, hol az önsegélyezós oly nagy mértékben ki van fejtve, hol a társulati és a vallásfelekezeti tevékenység csodákat mi veit; ott monda, hogy ha igaz volna, hogy a népoktatás ott virágzik legjobban, hol az állam kormánya vagy épen nem, vagy igen kevéssé avatkozik abba bele: akkor a mi népünknek a világon legjobban nevelt népei közé kellene tartoznia, és akkor nem volna Angliában felnőtt ember, a ki irni és olvasni nem tud, vagy legalább is ritkaság volna az ilyen ember. Ez mondatott Angliában és azt hiszem, hogy a mi viszonyaink közt is elmondható. A mi ezen szakasz a) pontjának 2. bekezdését illeti, erre nézve is bátor vagyok nézetemet elmondani. Ezen pont igy szól: „Ha pedig a használt iskolai könyvek között olyanokat talál, melyek az illető iskola saját hatósága által engedélyezvék ugyan s a kormány által sincsenek eltiltva, de akár tartalmukra, akár módszerükre nézve hibásak. sőt ártalmasak: ezekről mind a ministernek jelentést tesz, mind az illető iskola illetékes főhatóságát értesiti." Én ezen pontot valósággal szükségtelennek és fölöslegesnek tartom. A legszelídebben kifejezve azt lehetne mondani, superflua cauíela, melyről azt szokták mondani, hogy el lehet hagyni; itt pedig elhagyandó volna, mert ez sokaknak megnyugtatására szolgálna. De ha ezen pontnak más élteimé volna, mint az, mely itt ki van fejezve; nem az, hogy a tanfelügyelő mint szakértő ember jóakarólag figyeineztetheti az illető iskolai hatóságokat arra, hogy a használatban levő könyvek közül egyik másiknak tanmódszere hibás, vagy ártalmas : erre né/,ve azt mondom, hogy ezt a törvény nélkül is megteheti. De van erre más mód is. Ott vau az irodalom tere, ott a kritika. Ha valamely könyv az irodalom eszközeivel inegtámadtatik igazságosan : lehetetlen, hogy hosszabb ideig fentarthassa magát és más helyesebb tanmódszerü könyveknek helyt adni ne legyen kénytelen. Ugyanazért ezen passus kihagyását véleményezem. E tekintetben módositványt leszek bátor beadni B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa H<>gedíís László módositnányát:) Az ">. § a) alineájának utolsó pontja, mely ugy kezdődik: „ha pedig stb." hagyassék ki egész végig. Elnök: A főrendektől izenet érkezvén, kérem a t házat, méltóztassék azt meghallgatni. Batthyányi Ferencz gróf, a felsőház jegyzője: Van szerencsém a cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatra tett főrendiházi módosításokat alkotmányszerű tárgyalás végett átnyújtani. Elnök : Föl fog olvastatni a főrendiház jegyzőkönyvi kivonata. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök: A főrendiháznak ezen jegyzőkönyvi kivonata ki fog nyomatni, szétosztatni ós a t. ház jóváhagyásával előzetes tárgyalás végett a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Papp Gábor: T. ház! A tárgyalás alatt levő szakasz azon része, mely az a) pont alatt van elősorolva, részben nem tartalmaz mást, mint azt, a mit okvetlenül kell tartalmaznia, hogy az államellenes. Ali fog történni akkor? Mi akkor a tanfelügyelőnek teendője? arról gondoskodva nincs. Épen azért én azt indítványozom, hogy ezen szavak után: „vagy épen az állam kormány által vannak eltiltva," tétessenek utána ezen szavak: „vagy államellenes tanokat tartalmaznak és mint ilyenek eltithatók." Megyjegyzem, hogy amint máj- több oldalról is megjegyeztetett e házban a szakasz e pontjának többi része olyat tartalmaz, a mi tökéletesen fölösleges. Ugyanis e pont utolsó 4. sora e szavaktól kezdve: „ha pedig a használt iskolai könyvek között olyanokat talál, a melyek az illető iskola saját hatósága által engedélyezvék s a kormány által nincsenek ugyan eltiltva, de akár tartalmukra, akár módszerükre nézve hibásak, sőt károsak: ezekről mind a ministernek jelentést tesz, mind az illető iskola illetékes főhatóságát figyebneztetőleg értesiti." Erre nézve indítványom az, hogy ez utolsó 4. sor egészen hagyassék ki. Miután pedig Szathmáry Károly és Hegedüs Sándor képviselőtársaim módositványaiban ez már benfoglaltatik és ők ezt már indokolták: én a magam részéről azt hosszasabban motiválni nem tartom szükségesnek és csak arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék módositványomat elfogadni. Trefort Ágoston közoktatási minister: Nagyon szívesen hozzájárulok Hegedűs képviselő ur módositványához. Antalfy Károly: T. ház! Miután a közoktasügyi minister ur belenyugodott a módosít ványnak elfogadásába, melyet Hegedűs képviselő ur beadott: legyen szabad azonban nekem megjegyeznem Hegedüs Sándor és Szathmáry Károly képviselőtársaim ellenében, hogy én az 5-ik §. 6-ik pontjának utolsó négy sorában semmi oly-