Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
368 112. országos ülés márezius 20. 1876. szaporítást igényelne. Nem tudjuk akad-e önkénytesekből elegendő ahhoz értő ember. Ezen javaslat szerint lehetővé van téve, hogy ahol akad, minél gyakrabban; de legalább egyszer meglátogattathassanak az iskolák. Szívesen elhiszem és reménylem, hogy az ország több vármegyéjében és több vidékén a szükséges egyének fognak akadni; de méltóztassék megengedni. hogy vannak egyes vármegyék és vidékek, ahol nem fog anynyi ember találkozni; ha pedig kötelezővé teszszük: akkor mindenütt annyi embert kell alkalmazni, mennyi legalább 4-szer egy évben meglátogathatja az iskolákat. Ha azonban a törvényhozás elszánja magát reá, a mi üdvös volna, — hogy évenként legalább kétszer látogattassanak meg az iskolák és a személyzet e szerint állíttassák be: — szívesen hozzájárulnék; de előre ki kell jelentenem hogy itt nem szabad illusióban ringatni magunkat az iránt, hogy ez nem jár költségszaporodással; mert igenis jár. Viszont azonban meggyőződésem az, hogy megnyernénk a réven, a mit elvesztenénk a vámon; mert ha néhány ezer forinttal többet költünk is a felügyeletre, de ennek folytán minden község teljesitni fogja az oktatásügy iránti kötelességét : sokkal többet érünk el, mintha pár száz ezer forinttal emeljük a népiskolák dotatióját. Ha tehát a t. ház azt méltóztatik kimondani, hogy a tankerületek olykép láttassanak el személyzettel, hogy legalább kétszer lehessen meglátogatni az iskolákat: éhez hozzájárulok, de ez költségemelést igényel. Ha pedig ezt nem lehet tenni: méltóztassanak az eredeti szerkezetet elfogadni, mert a négyszeri látogatás még sokkal több költségbe kerülne. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék az eredeti szerkezetet elfogadni. Elnök: Fel fognak olvastatni a módositványok. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Mocsáry Lajos, Hegyessy Márton és Madarász József módositványa it.) Elnök: Legelőször is azon kérdést lesz szükséges feltenni: méltóztatik-e a t. ház a 3, §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk]) Ha a t. h az a központi bizottság szövegezése szerint el fogja fogadni a §-t: akkor a módositványok mellőzötteknek lesznek tekintendők. Kérdem a t. házat, móltóztatik-e a 3. §-t. a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk] Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott s e szerint a módositványok elestek. Következik a 4. §. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a 4. §-t, mely észrevétel né ] kül elfog adtatik.) Elnök: Ha a t. ház jónak látni méltóztatik, talán az 5. §-t pontonként lehetne tárgyalni. (Helyeslés.) Egyszerre tehát csak egy pont fog felolvastatni, melyhez a t. képviselő urak hozzászólhatnak. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa az 5. §. ehö bekezdését.) Madarász József: A t. előadó úrhoz egy kérdést vagyok bátor intézni. Az első bekezdés azt rendeli, hogy a közigazgatási bizottság a tanfelügyelő jelenléte nélkül a népiskolai ügyekben semmi határozatokat nem hozhat. Mi történik akkor: ha véletlenül a népiskolai ügyekben okvetlenül kellene rendelkezni, a tanfelügyelő pedig nem jelent meg, vagy nem jelenhetett meg? Azért én azt óhajtanám, hogy kitétessék, miszerint a közigazgatási bizottság népiskolai ügyekről csak a tanfelügyelő jelenlétében hozhat határozatot, szorgos intézkedést igénylő intézkedések kivételével, melyek távollétében is elintézhetők. Akkor ezen pont így hangzanék: a tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója; a bizottságnak népiskolai ügyekre vonatkozó határozatai, szorgos intézkedést igénylő esetek kivételével, melyek távollétében is elintézhetők, az ő jelenlétében hozatnak. Óhajtanám azonban, hogy ha nem is fogadnák el ezen módositványomat: méltóztassanak intézkedni az iránt, hogy ha a tanfelügyelő véletlenül nem jelennék meg a bizottságban, ne kelljen a népiskolai ügyek iránti határozathozatalt a közügy kárára minden esetre elhalasztani. B. Orbán Balázs jegyző: {olvassa Madarász József módositványát.) Molnár Aladár előadó: A szorgos ügyek elintézéséről van gondoskodva a közigazgazgatási bizottságról szóló törvény 19. §-ában. Es itt van hivatkozás arra, hogy halasztást nem tűrő ügyekben a közigazgatási bizottság elnökéhez fordul, s így nem szükséges az ujabb intézkedés. Tehát nem igen fordulhat elő azon eset, hogy nem történhetvén intézkedés: e miatt hátramaradás lesz. Ha pedig beteszszük. hogy sürgős esetekben a tanfelügyelő nélkül is hozathatik határozat : akkor meg kellene határozni azt is, hogy mi a sürgős, mi a nem sürgős. S méltóztassanak figyelembe venni azt is, hogy csak a véletlenség dolga, hogy a közigazgatási bizottságban a tanfelügyelőn kívül olyan egyén van jelen, a ki a népoktatási ügyekkel közelebről foglalkozik, és igy azokhoz ért; nem volna tehát helyes a tanfelügyelő távollétében határozatot hozni, melyre nézve ő még felvilágosítást sem adhat s ha 24 óra alatt nem tesz ellene felterjesztést, az végrehajtható. De nem is származhatik ebből nagyobb baj: mert nem minden bizottsági ülésben hozatnak ily tárgyú határozatok. Hiszen az iskolai tanácsok csak évnegyedenkint egyszer tartottak ülést, a közigazgatási bizottság pedig havonkint, ha kell, többször is fog ülést tartani ós nincs kimondva, hogy vala-
