Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-111
350 Hl országos Ülés mírczius 18. 187C. Ma már eljött ennek az ideje — és ezt a közmeggyőződést láthatja a t. képviselő ur is, — "nyilvánulni mind a szónokok előadásában, mind a ház hangulatában. Ámde ha a népnevelés az országnak közös ügye és abban az országgyűlés intézkedik: akkor lehetetlen, hogy csak a protestáns, vagy a katholika, vagy a görögkeleti egyház érdekében hozza a törvényt; mert a törvényt az egész ország érdekében kell alkotni. (Helyeslés !• Halljuk!) Ezen megjegyzések után felment talán a t. képviselő ur, hogy többi állításaira feleljek és a részletekre is kiterjeszkedjem. Ha különben ezen törvényben olyan intézkedés foglaltatnék, mely a valódi önkormányzatot sértené: annak megvitatása a részletes tárgyalásra tartozik. Most még Grebbel t. képviselő ur állításaira kell röviden reflectálnom. (Halljuk!) ő hivatkozott régi erdélyi törvényekre és ugy tüntette fel ezen törvényjavaslatot, mint a mely által az állam jogainak az iskolák iránt kiterjesztésével valami nagy újítás történnék és halomra döntetnének a régi. törvények. A t. képviselő ur ezen állítását figyelemre méltóvá teszi még az is, hogy, a mint tudjuk, az Erdélylyel való uniót megállapító törvényben kimoudatik, hogy Erdélynek a vallást s az egyházat és az iskolaügyet illető törvényei elismertetnek. Erre azonban először is azt kell megjegyeznem, hogy itt nem egy kormányrendelet kibocsátásáról, hanem törvényhozási tényről van szó és a törvényhozás mindig fel van jogosítva valamely uj törvény által korábbi törvényeket módosítani. De még azt is kimutathatom, hogy azon törvények, melyeket ő felhozott: épen ő ellene bízó nyitanak. Először is hivatkozni méltóztatik az Approbaták azon első részére, ahol a négy recepta religio elismeréséről van szó, t. i. az evangélikus, református, katholikus és unitárius vallás elismeréséről. De az általa idézett (I. rész. I. czim, 3. art.) cziméből soha semmiféle exegezissel sem lehet kimagyarázni, semmit, ami csak vonatkozással is lenne a tanügyre. A képviselő ur által az iskolai autonómia alapjául idézett törvényczikkben először megtiltatik, hogy az elismert 4 valláson kívül a hit dolgában valamely újítás, vagy szakadás hozassék be. — Azután az elismert felekezeteknek megengedtetik, hogy ügyeikben határozhassanak és pedig ugy, hogy kisebb dolgokban, in minoribus. maguk az egyháziak, azon dolgokban pedig, melyek a világiakat is érdeklik, világiakkal együttesen határozhassanak. De hogy itt tisztán csak vallási dolgok értetnek: az kitűnik a szakasz azon további rendelkezéséből, hol az mondatik; hogy azonban annyi újítás megengedtetik, hogy az egyház épülésének eszközlésére, a ki akarja, véleményét előadja. De azt a szentírásból igazolja. Itt tehát tisztán vallási hitkérdésekről volt szó ; nem pedig iskolai ügyekről. Van azonban másutt szó az Approbatákban az iskolai ügyekről, mit azonban a t. képviselő ur sajnálatomra nem idézett. Az egyik helyen, nevezetesen az \ r . rész 51-i.k edictumában az van kimondva, hogy az ünnepek meg nem tartása miatt 200 frt bírság szabatik ki és ezen bírság iskolai czélokra fordítandó, mely összeg az egyházfiáknak adandó át. Egyházfiakul azonban ugy faluhelyeken mint városokban csakis jólelkiismeretü, hiteles és zálogos embereií alkalmaztassanak. Tehát annyira felügfelt a törvényhozás, hogy azt is meghatározta, hogy milyen egyházférfiakat állítsanak a hitfelekezetek; sőt a képviselő ur által idézett I. rész, I. czim, ?>, articulusa, rnelylyel a t. képviselő azt akarta kimutatni, hogy az államnak nincs a felekezetek iránt felügyeleti joga: azt határozza, hogy bizonyos ügyekben magok a papok coneludálhatnak, bizonyos ügyekben pedig a világiakkal egyetértőleg. A törvényhozás tehát még az egyház-szervezetbe és az egyházi ügyek miként ellátásába is belenyúlt, nem hogy ott valami iskolai autonómiáról lett volna szó. Az Approbata I-ső rézsének tizedik titulusában a törvény intézkedik arról is, hogy a fejedelmek hol állithatnak fel iskolákat, például vagy Fehérvárott, vagy Kolozsvárott. A fehérvári collegiumról szólván, az mondatik: „szükségképen megkívántatik az is. hogy azon collegium külső és belső állapotjára mind az ecclesiai statusból, mind a külső rendekből bizonyos főinspectorok állíttassanak, kik az orthodosus fejedelmek után vigyázzanak, kiváltképen arra, hogy micsoda renddel és haszonnal procedálnak a tanításban, s a fogyatkozásokat animadvertálják. az akadályokat jó igazításba vegyék, a vagyon kezelésére is vigyázzanak stb." Tehát a hol szó van az Approbatákban iskolai ügyekről: ott az mondatik, hogy bizonyos főnispectorok állitandók, kik magára a tanításra is felvigyáznak. Később a Leopold diplomában ezen régi törvények vannak jóváhagyva. Azután a képviselő ur azt állítja, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megsérti az 1790. XV. törvényczikkben az erdélyieknek biztosított önkormányzati szabadságát. — És mit mond ezen 1790. XV. törvényczikk ? Azt mondja, hogy a felekezetek szabadon építhetnek és állíthatnak templomokat, tornyokat, agy alsóbb mint felsőbb iskolákat és collegiumokat. Ámde vajon a jelen törvényjavaslat korlátolja-e vagy ellenzi-e, hogy valahol iskolákat állítsanak? Méltóztassanak nekem egyetlenegy rendeletet felmatatni, akár a régibb, akár az 1790. törvényekből, mely a jelen törvényjavaslattal ellentétben állana. Egyébbiránt a Leopoldi hitlevelet és az abban adott autono-
