Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-111

350 Hl országos Ülés mírczius 18. 187C. Ma már eljött ennek az ideje — és ezt a közmeggyőződést láthatja a t. képviselő ur is, — "nyilvánulni mind a szónokok előadásában, mind a ház hangulatában. Ámde ha a népnevelés az országnak közös ügye és abban az országgyűlés intézkedik: akkor lehetetlen, hogy csak a protestáns, vagy a katholika, vagy a görögkeleti egyház érdekében hozza a törvényt; mert a törvényt az egész ország érdekében kell alkotni. (Helyeslés !• Halljuk!) Ezen megjegyzések után felment talán a t. képviselő ur, hogy többi állításaira feleljek és a részletekre is kiterjeszkedjem. Ha különben ezen törvényben olyan intézkedés foglaltatnék, mely a valódi önkormányzatot sértené: annak megvitatása a részletes tárgyalásra tartozik. Most még Grebbel t. képviselő ur állításaira kell röviden reflectálnom. (Halljuk!) ő hivatkozott régi erdélyi törvényekre és ugy tüntette fel ezen törvényjavaslatot, mint a mely által az állam jogainak az iskolák iránt kiterjesztésével valami nagy újítás történnék és halomra döntetnének a régi. törvények. A t. kép­viselő ur ezen állítását figyelemre méltóvá teszi még az is, hogy, a mint tudjuk, az Erdélylyel való uniót megállapító törvényben kimoudatik, hogy Erdélynek a vallást s az egyházat és az iskolaügyet illető törvényei elismertetnek. Erre azonban először is azt kell megjegyez­nem, hogy itt nem egy kormányrendelet kibocsá­tásáról, hanem törvényhozási tényről van szó és a törvényhozás mindig fel van jogosítva valamely uj törvény által korábbi törvényeket módosítani. De még azt is kimutathatom, hogy azon tör­vények, melyeket ő felhozott: épen ő ellene bí­zó nyitanak. Először is hivatkozni méltóztatik az Approbaták azon első részére, ahol a négy recepta religio el­ismeréséről van szó, t. i. az evangélikus, reformá­tus, katholikus és unitárius vallás elismeréséről. De az általa idézett (I. rész. I. czim, 3. art.) cziméből soha semmiféle exegezissel sem lehet ki­magyarázni, semmit, ami csak vonatkozással is lenne a tanügyre. A képviselő ur által az iskolai auto­nómia alapjául idézett törvényczikkben először megtiltatik, hogy az elismert 4 valláson kívül a hit dolgában valamely újítás, vagy szakadás hozas­sék be. — Azután az elismert felekezeteknek meg­engedtetik, hogy ügyeikben határozhassanak és pedig ugy, hogy kisebb dolgokban, in minoribus. maguk az egyháziak, azon dolgokban pedig, melyek a világiakat is érdeklik, világiakkal együttesen határozhassanak. De hogy itt tisztán csak vallási dolgok értetnek: az kitűnik a szakasz azon további rendelkezéséből, hol az mondatik; hogy azonban annyi újítás megengedtetik, hogy az egyház épülésének eszközlésére, a ki akarja, véleményét előadja. De azt a szentírásból igazolja. Itt tehát tisztán vallási hitkérdésekről volt szó ; nem pedig iskolai ügyekről. Van azonban másutt szó az Approbatákban az iskolai ügyekről, mit azonban a t. képviselő ur sajnálatomra nem idézett. Az egyik helyen, nevezetesen az \ r . rész 51-i.k edictumában az van kimondva, hogy az ünnepek meg nem tartása miatt 200 frt bírság szabatik ki és ezen bírság iskolai czélokra fordítandó, mely összeg az egyház­fiáknak adandó át. Egyházfiakul azonban ugy faluhelyeken mint városokban csakis jólelkiisme­retü, hiteles és zálogos embereií alkalmaztassanak. Tehát annyira felügfelt a törvényhozás, hogy azt is meghatározta, hogy milyen egyházférfiakat állítsanak a hitfelekezetek; sőt a képviselő ur által idézett I. rész, I. czim, ?>, articulusa, rnely­lyel a t. képviselő azt akarta kimutatni, hogy az államnak nincs a felekezetek iránt felügyeleti joga: azt határozza, hogy bizonyos ügyekben magok a papok coneludálhatnak, bizonyos ügyek­ben pedig a világiakkal egyetértőleg. A törvény­hozás tehát még az egyház-szervezetbe és az egy­házi ügyek miként ellátásába is belenyúlt, nem hogy ott valami iskolai autonómiáról lett volna szó. Az Approbata I-ső rézsének tizedik ti­tulusában a törvény intézkedik arról is, hogy a fejedelmek hol állithatnak fel iskolákat, például vagy Fehérvárott, vagy Kolozsvárott. A fehérvári collegiumról szólván, az mondatik: „szükségképen megkívántatik az is. hogy azon collegium külső és belső állapotjára mind az ecclesiai statusból, mind a külső rendekből bizonyos főinspectorok ál­líttassanak, kik az orthodosus fejedelmek után vigyázzanak, kiváltképen arra, hogy micsoda rend­del és haszonnal procedálnak a tanításban, s a fogyatkozásokat animadvertálják. az akadályokat jó igazításba vegyék, a vagyon kezelésére is vi­gyázzanak stb." Tehát a hol szó van az Approbatákban isko­lai ügyekről: ott az mondatik, hogy bizonyos főnispectorok állitandók, kik magára a tanításra is felvigyáznak. Később a Leopold diplomában ezen régi törvények vannak jóváhagyva. Azután a képviselő ur azt állítja, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megsérti az 1790. XV. tör­vényczikkben az erdélyieknek biztosított önkor­mányzati szabadságát. — És mit mond ezen 1790. XV. törvényczikk ? Azt mondja, hogy a felekezetek szabadon építhetnek és állíthatnak templomokat, tornyokat, agy alsóbb mint felsőbb iskolákat és collegiumokat. Ámde vajon a jelen törvényjavaslat korlátolja-e vagy ellenzi-e, hogy valahol iskolákat állítsanak? Méltóztassanak ne­kem egyetlenegy rendeletet felmatatni, akár a régibb, akár az 1790. törvényekből, mely a jelen törvényjavaslattal ellentétben állana. Egyébbiránt a Leopoldi hitlevelet és az abban adott autono-

Next

/
Thumbnails
Contents