Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-110
110. országos ülís márezius 77. 187(5. 317 Ilyen lényegesebb alaptörvények az erdélyi részeket illetőleg a következők. Az Aprobata Oonstitutio I. rész. I-ső czime 3-ik ezikke e szóban : „az eoelósiai direefiókban és rítusokban reformálniuk vagy variálniok az ecclésiáknak eleitől fogva szabados volt, mely keresztyéni szabadság ezután is el nem rekesztetik és tiítatik: de ugy hogy in minoribus és a meIvek csak az egyházi rendeket illetik : magok az egyházi rendek is concludálhatnak és consütutiókat csinálhatnak. Az hallgatókkal és külső rendekkel köz vagy azokra is nézendő dolgokban pedig nem különben, hanem azokkal is közértelemből ugy, mint kiki magok religióján lévő fő Magistratusoknak és Patronusoknak egyenlő tetszésekből, — melyet igazságosan megfontolván, ha mind hasznosnak s mind pedig szükségesnek ítéltetik: közönséges megegyezésből vétessék ususba és stb. továbbá az 1691. deczember 4-ki Leopoldi hitlevél 1-ső pontja e szókban: „in causa receptarum religionum, templorum. scholarum, parochiarum, nihil alterabitur, contradictionibus quibuscunque sive sacri, sive profani ordinis, nihil unquam in contrarium valentibus* Az 1791-béli 53-dik törvényczikk e szakaszban: „Quatuor receptae religiones vigore legum patriarum b. Diplomate Lcopoldino firmatarum, in aequalitafe jurium ae libertatum suorum, liberique exercitii, non obstantibus in contrarium editis ordinationibus, porro etiam conservabuníur. Es az 55-dik törvényezikk e szókban: „benigne annuente sua Majesíate, communi statuum voío statútum est: ut íiberum sít singularum quatuor religionum Ecclesiis, eorumque Patronis ubicunque saeras sedes, turres atque scholas absque ullo impedimento exstrui facere, prout singularum Religionum status assecurantur, quod in moderno actu possessorum, ac in futurum etiam quovis tempore libere extruendorum templorum, turrium, eampanarum, eaemeteriorum, coliegiorum r et gymnasiorum usu nunquam turbabuntur'. És végül az I8t.8-ik évi 43-ik törvényczikk 14-ik szakasza e szóban: „Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a korábban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét. egy másközötti viszonyait s illetőleg hatáskörét biztosítják, sértetlenül fen tartatnak." A mi pedig az állam felügyeleti jogát •— az úgynevezett felségjogot — illeti : ez az erdélyi positiv törvények szerint a kegyes alapítványokra szorítkozik és az 1791-beli 54-dik törvényczikkben így van körülírva: „Sacratissima Majestas singulas Religiones securas benigne reddit, quod piae fundationes ad mentem ac intentionem fundatorum administrabuntur et cum fundationibus aliaram Religionum non eommiscebuntur salvo circa illas superinspectionis jure Majestati Regiae competente." Ezen jog mind az erd. evang. Reformátusok zsinata részéről, 1868. június 27-kéről, mind néhai Dózsa Elek országos hírnévben állott jogtulós által az erdélyhoni ev. reformátusok egy. házi jogtana czimü munkájának 68-dik lapján láthatólag így lett definálva: „a főfelvigyázási jognál fogva ügyeltet a fejedelem arra, hogy az egyház alapitmányai rendeltetésök szerint kezeltessenek és hogy az egyház s annak tagjai mint olyanok által semmise követtessék el, a mi az állam törvényeivel s átalában annak ezóljával ellenkeznék. Hasonlót tartalmaz az 1794. Julius 31-én kelt királyi leirat, mely az országgyűlési jegyzőkönyv 50-ik lapján láthatólag a 25-ik pontban oly értelemben nyilatkozik, hogy: „egyházi, iskolai, alapítványi ügyekben semmi se történjék contra positivas leges, salutares itein et rite approbatas constitutiones." De az 1791 -ki erd. 8. törvényczikk is világosan rendeli, hogy az executiva potestas in sensu legum exercenda. Hogy miképen fogják fel az egykori erdélyi karok és rendek ezen felségjognak tartalmát: ez az 1792-ik évi october 13-áu kelt. az országgyűlési jegyzőkönyv 431-ik lapján megtalálható felterjesztés 10-ik pontjából kitűnik e szókban: „in vocibus, salvo circa illas superinspectionis jure Majestati Regiae competente illám fuisse benignam menteni et inteníionem regiam firmiter confidinius, quod sacratissima vestra Majestas jure illó superinspectionis, ad mentem legum uti, eoque solum extendere dignabitur, ut piarum fundationum administratio per cos, quibus de lege competit, procuranda menti semper et intentioni fundatorum conformetur." És hogy minő szívóssággal védelmeztetett a felekezeti autonómia., ezt tanúsítja az erdélyi országgyűlésnek 1842. september 12-kén kelt, az országgyűlési jegyzőkönyv 191—200. lapjain előforduló emlékezetes előterjesztése, a melyben terjedelmesen és indokoltan hozatik fel sereimül az, hogy a világi hatóságok az egyház illetősége körébe törvényellenesen beavatkozni nem tartózkodtak, és hogy a consistoriumok jegyzőkönyvei bekivánása által alkalom szolgáltatott arra, hogy valamely felekezetbeli tanácsosok egy más felekezet egyházi kormányzatára befolyást gyakorolhassanak. De a,z erdélyi reformátusok anyaszentegyháza törvényes álláspontját szintén és ismételten erélyesen védelmezte, példáid az 1852. deczember 5-kén 384 és 1857. június 26-kán óü. számok alatt kelt felterjesztéseivel. Még az absolut kormány sem tartózkodott — „a történelmi jogfejlődésnek Erdélyben teljesen megfelelő, positiv törvények által biztosított jogállapotot, mely szerint mind uj iskoláknak felálli-
