Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

107. országos Ulís márczios 14. 187ft. 269 hogy a házi káplánok, mint cselédek tartattak, mert eonventiót kaptak s megtörtént azon absurdus eset, hogy a tisztelendő káplán ura nem tetszését vonván magára: ez őt lehuzatta és 20-öt vágatott rá. (Zaj!) Engedelmet kérek, ez a törvény a szolgálati szerződési viszonyt szabályozza s abban teljességgel nem látok semmi lealacsonvitást: ha kimondatik, hogy az itt megnevezettek nem cselédek. Azt mondja Paczolay képviselő ur, hogy ezen kivételek még homályosabbá teszik a törvényt: mert az itt megnevezettek ugy sem tekintettek soha cselédeknek. Bocsánatot kérek exceptio firmát legem in casibus non exceptis. Á kivétel csak még megerősíti a szabályt. Különben a mint a bizottsági előadó ur mondotta, ide tartözhatik a mérnök is. Es minthogy én ezen §-t nagyon helyesnek, nagyon tisztának látom : azt elfogadom ugy a mint szerkesztve van. Ragályi Gyula: T. ház! Én a 3-ik §-nak megtartását kérem. Ugy látom, hogy az ügyvédi kar, az itt felszólalt ügyvéd képviselők nagyon érzékenyen veszik ezt a §-t. (Ellen'mondás : Képviselők í) En semmi sértőt sem látok abban, hogy ezen szakaszban ügyvéd, házi orvos, nevelő stb. említtetik. Kérem jövőre mindnyáját, a kik ezt tán érzékenyen veszik, az ügyvédeket t. i. mert mindnyájan azok szólaltak fel és figyelmeztetem, hogy jövőre tagjaik iránti eljárásban legyenek szigoruabbak és akkor a tiszteletet ki fogják vivni az országban, akármi legyen is e szakaszba beírva. (Zaj.) Chorin Ferencz: T. ház! Én felette sajBálom azt, hogy előttem szólott t. képviselőtársam által a vita oly térre lett terelve, mely sem a ház méltóságának, sem a törvény intentiójának nem felel meg. (Helyeslés.) Itt, azt hiszem t. ház, hogy mindenki, a ki valamely törvényjavaslathoz hozzá szól, azt nem mmt ügyvéd, nem mint birtokos, nem mint bérlő; hanem egyedül törvényhozói minőségben teszi. (Helyeslés.) En igen természetesnek találom, hogy épen ezen szakaszhoz azon törvényhozók szólaltak fel, a kik a szellemi foglalkozás osztályához tartoznak. De különben is legyen meggyőződve a képviselő ur — és ezt a magyarországi ügyvédi kar érdekében kénytelen vagyok kimondani, — hogy ezen ügyvédi kar nem szorult senki leczkézésére, hogy kötelességét teljesítse. (Mozgás,) A mi most magát a szőnyegen levő törvényjavaslat 3-ik §-át illeti, én t. ház, ezen kérdéshez egészen nyugodtan és kellő objectivitással akarok hozzászólni. Azt hiszem, hogy mindenki e házban és a ministerelnök ur is megengedi, hogy a törvényben felhozott distinctió csak akkor lenne szükséges, ha arra az élet indokot szolgáltatott volna; de a midőn Magyarországban már 1848-ban törvényhozásilag el lett ismerve, hogy a honoratiórok választási képességet gyakorolnak, akár birnak vagyonnal, akár nem ; akkor, midőn a lefolyt években. alkotott virilis intézmény is azon alapra fektette-^ tett, hogy a szellemi qualificatióval birok adója kétszeres összegben számíttassák: azt hiszem t. ház, nem lehet semmi szükség arra, hogy a törvény különbségeket állítson fel ott, hol a még oly alacsony miveltségi fokot elfoglaló is bir elég értelemmel, hogy azt, ki a szellemi munkásságot üzi, a kézi munkással egy eategoriába ne helyezze. A szellemi foglalkozás és a kézi munka, ez az, a mi megkülönbözteti a cselédet a tudományos foglalkozástól az ügyvédtől, mérnöktől stb. Azt gondolom tehát t ház, hogy nem a cseléd vagy szolga iránti aristocraticus felfogás az, a mi ezen §. a) pontjában sérelmes intézkedést lát a tudományos foglalkozást űzőre nézve; hanem egyenesen az, mert a törvény ezen §-a mintegy sejteni engedi, hogy igenis a kézi munkával foglalkozók s a szellemi munkát űzők közt van valami rokonság, a mi szükségessé teszi, hogy & törvényjavaslat ezen demarcationalis vonallal megkülönböztesse a kézi munkást az ügyvédtől, orvostól, mérnöktől. En azt hiszem, hogy erre átalában semmi szükség nem forog fenn az életben és miután nem akarom, hogy oly fogalom, a mely az életben nem létezik, a törvény utján mintegy felélesztessék: én részemről arra szavazok, hogy ne emeltessék ki a g-ban oly foglalkozások közötti különbségek, melyek a dolog lényegéből folynak, oly annyira eltérők egymástól, hogy az egyszerű ész is képes föltalálni a különbséget, mely a szellemi foglalkozás és a kézi munka közt van : ennélfogva elfogadom Juhász Mihály t. képviselőtársam módositványát. Elnök: Szólásra senki följegyezve nern lévén, a szavazás sorrendére leszek bátor nézetemet elmondani. Ezen §. ellen beadatott egy elleninditvány és két módositvány. Ezek fel fognak olvastatni. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa Hegyessy Márton ellewiíiditványát és Juhász Mihály és Pulszky Ágost módositványait.) Elnök: Minthogy Simonyi képviselő ur nem adta be indítványát írásban, szavazásra nem bocsáthatom. Beadatott egy indítvány, miszerint az egész §. hagyassék el. Ennek ellenében az első kérdés, melyet a házszabályok értelmében fel kell tennem: az, elfogadja-e a t. ház a §-t egészben. Ha elfogadtatik, akkor az elleninditvány. valamint a módositványok elesnek. Ha pedig a ház a 3-dik §-t változatlanul nem fogadja el: akkor a módo-