Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

91. országos ülés pénzügyi bizottság szövegezése szerint, elfogadtatott. Következik a 6. §. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 6. %.) Simonfay János: T. ház! Habár nem igen van reménységem arra. hogy bárminemű módosítás a pénzügymiuister urnák ellenére .elfogadtassák ; sőt azt is tapasztalom, hogy nem nagy figyelemben részesitnek, ezen g-nál mégis kénytelen vagyok felszólalni. A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával sok szép beszéd mondatott itt el az önkormányzat érdekében nemcsak a t. ministerelnök ur, hanem a t. kormánypárti szónokok részéről is. Különösen hangsulyoztatott az, hogy a királyi adófelügyelő és átalában a kormány által kinevezett és az adóbizottságokba kinevezett tisztviselők a törvényhatóságoknak eddigi önkormányzati jogát nem fogják a legkevésbé sem csonkítani, sőt ellenkezőleg az önkormányzati jog még kiterjesztetik. Mondták nevezetesen azt, hogy a választott tisztviselők, a közigazgatási bizottságokba beillesztett adófelügyelők, és a kormány által kinevezett tisztviselők ugy lesznek beillesztve a közigazgatási bizottságokba, hogy azok a törvényhatóságnak választott tisztviselői fölébe nem helyezhetők, vagy is, hogy a választott tisztviselőknek parancsolni nem fognak ; hanem épen azért kellett ezen rendszeresítés, egybeillesztés, hogy a közigazgatási bizottságok által, mintegy összekötő kapocs által intéztessenek minden ügyek, nemcsak azon ügyek, a melyek az önkormányzás, a közigazgatás körébe vonattak, hanem egyszersmind azon ügyek is, a melyeket a kormány a közigazgatási bizottsághoz utalni, illetőleg mint ő monda — a törvényhatósági jog körébe átbocsátani jónak látott. És itt t. ház, bocsánatot kérek, ha bátor leszek a t. ház figyelmét különösen felhívni: mert igen fontosnak és igen lényegesnek tartom e kérdést elvi szempontból is, de máskülönben is. Ezen §-nál t. ház, ezen elv meg van szerintem sértve, tehát a kormánynak azon intentiója, melyet a közigazgatási bizottság alkotásánál keresztülvinni szándékozott, ezen törvényjavaslatban épen ellenkezőleg vitetett keresztül; mert a királyi adófelügyelők a törvényhatóság választott tisztviselőivel szabadon rendelkezik, vagyis azoknak közvetlenül rendeleteket küldhet. Már bocsánatot kérek t. ház, de azt hiszem, hogy ha a törvényhatóságnak választott tisztviselőivel bárki más a törvényhatóságon kivül, a mely azokat választja, szintén rendelkezhetik: akkor azok megszűntek szerintem a szó teljes értelmében önkormányzati és törvényhatósági tisztviselők lenni és alárendeltetnek egy idegen közegnek, vagyis az állam közegeinek. Még a minister, a kormány sem rendelkezett addig a törvényhatóságnak közefebruár 16. 1876. j 9 geivel és hivatalnokaival, hanem a törvényhatóságnak leküldte az utasitást, megkeresést ós a törvényhatóság parancsolt azután rá a tisztviselőre; most pedig nemcsak hogy a kormánynak, hanem még a kormány közegeinek is adatik ily hatalom. De más tekintetből is ón azt helytelennek és a jogkör összetévesztésének tartom, hogy ugy mondjam, ellentétességnek, a mennyiben a kir. adófelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja lévén, tehát a városi közigazgatási bizottságokban, a hol esetleg a polgármester az elnök, a polgármesternek alá van rendelve, mint elnök alá, miután a polgármester az elnök, most ezen törvényjavaslatban a városi tanács, a melynek szintén a polgármester az elnöke: az adófelügyelőnek van alárendelve. Ez tehát a hatásköröknek ellentétessége, a melyet egy törvényhozásban legalább megtűrni szerinten nem volna szabad. De fontosságát elvi szempontból még nagyobb mértékben indokolja az, a mit elébb mondtam, t. i. hogy az önkormányzati jog van megsértve. Tehát én bátor vagyok a következő módositványt, illetőleg indítványt terjeszteni be a t. házhoz: „Ezen §. a kir, adófelügyelő közvetlen rendelkezhetésének a választott törvényhatósági tisztviselőkre nézve leendő mellőzése, és ezen elvnek megfelelőleg leendő szövegezése végett, a pénzügyi bizottsághoz utasittatik." Én t. ház nem* merek ezen elvnek megfelelő szövegezést ajánlani; de azt is hiszem, hogy ezen házban rögtönözve helyesen nem is történhetik az meg. Hogy tehát a szövegezés correct is legyen, bátor vagyok indítványozni, hogy méltóztassék a t. ház e §-t szövegezés végett az általam kifejteit elv elfogadásával, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Ajánlom és kérem ezen indítványomat elfogadtatni. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Kijelentem egyszersmind, hogy ha e §-nak ezen elvnek megfelelő szövegezés adatnék: ahhoz én részemről hozzá járulok. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a 6 §-hoz beadott indítványt. Beőthy Algernon jegyző: (újrafelolvassa Simonfay János indítványát.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Ezen §. egyike azon g-oknak, a melyek leginkább hivatvák arra, azon czélokat elérni, a melyeket az adók kezeléséről szóló törvény által elérni kívánunk t. i, hogy egyöntetűen és egyúttal sikeresen, gyorsabban és szabályosan történjék mindaz, a mi az adók kivetése, behajtása és beszedése körül megtörténhetik. Ha az adófelügyelőnek nem adatik meg a jogkör azokra nézve, a mikért ő felelős, hogy helyesen, rendben lehessen az adókat beszedni, ha nem engedtetik meg ezekre nézve rendeleteket bocsátani az alantas orgánumokhoz : akkor felelősség tekintetében absolute nem lehet