Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-105
105. országos Ülés márczius 9. 1S76. 231 és a' bemutatott törvényjavaslatot feolvasottnak méltóztatik elfogadni: (Helyeslés) akkor az átalános vitatkozást ezennel megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Ordódy Pál eló'ildó: T. ház! A jelen törvényjavaslat főbb elveire nézve, tulajdonképen ujabb intézkedéseket nem foglal magában s csak következése azon két törvénynek, melyek a múlt évben hozattak, jelesül az 1875: XLI. és az 1875 : XLIX. törvényczikkeknek. Az 1875: XLI. t.-ez. kimondja, hogy a vasúti társulatoknak, a melyek az állami kainatbiztositást tényleg igénybe veszik, úgynevezett uj beruházásaikra szükséges összegekre nézve áz állam ujabb biztosítást nyújtson. Ezen biztosítást 700.000 o. o arany írtban határozza meg. Az 1875: XLIX. t.-ez. kijelenti, hogy azon vasutaknak, a melyek az állami kainatbiztositást tényleg igénybe veszik, beruházásokra szükséges összegek a járadók-kölesönből fognak rendelkezésökre bossáttatni. A jelen törvényjavaslat azon módozatokat foglalja magában, a melyek e két törvényczikknek végrehajtására szükségesek. Az uj beruházásokra nézve ezen törvények rendelkezései tulajdonképen a múltra vonatkoznak, a mennyiben ezen beruházások nem most, hanem a pályák elégtelen felszerelése miatt már a múlt években történtek, a minek következtében a vasuttársulotok nevezetes függő tartozásokkal vannak terhelve, a moly éknek törlesztése okvetlenül szükséges, hogy ezen társulatok üzletöket folytathassák, a nélkül, hogy nevezetesebb fennakadás és kár történjék, mi hátránynyal járna ugy az államra, mint magukra a vasuttársulátokra nézve. Ezen törvényjavaslatnak czclja tehát, már az emiitett két törvényben tudniillik az 1875: XLI. és XLIX. t -czikkekben ki van tüntetve; a módozatok szükségét pedig indokolja az. hogy azon törvényczikkek mind a subventiót, mind a társulatoknak adandó tőke-segélyt csak elvileg határozták meg; a módozatok tekintetében ezen törvén)'czikkekben nem foglaltatik semmi; ós így a jelen törvenyezikk szükséges volt arra, hogy azon módozatok, melyek alapján a társulatok között ezen összegek felosztatnak és viszont az állam követelései a társulatok irányában biztosíttassanak; s illetőleg meghatároztassanak. így tehát mind szükségesség, mind a ezélszerüség szempontjából a törvényjavaslat indokolva lévén, bátor vagyok a t. háznak annak átalánosságban való és részletes elfogadását tiszteletteljesen ajánlani, alázattal kérvén a t. házat: méltóztassék ezen törvényjavaslatnak azon szövegét venni tárgyalás alapjául, melyet a pénzügyi bizottság a közlekedési ministerrel egyetértőleg megállapított. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka és közlekedési mfnister: T. ház! Midőn a mult országgyűlés folyama alatt a jelen kormány megalakult, megalakulásának fő oka az ország zilált anyagi helyzetében feküdt. Ezen zilált anyagi pénzügyi helyzet előidézőjéül nagy részben az ország vasutai tekintettek és azon építkezési mód, mely szerint ezen vasutak létesíttettek. Ennek következtében a kormánynak első feladata volt a vasúti ügyeket, a mennyire az akkori viszowyok megengedték, megoldásra vezetni és tisztázni. Ekként létesült az 1875. évi XLI. törvenyezikk, mely a vasutak ügyeinek épen tisztázására vonatkozik. Ezen törvenyezikk 2. §-a arról szól, hogy ezen beruházások iránt, — melyek ott uj beruházásoknak neveztetnek, azért, mert eltérnek az eredeti engedélyokmányban engedélyezett összegtől, tehát az eredeti engedélyokmányhoz képest ujaknak nevezhetők : — az ország véglegesen intézkedjék. Uj beruházásoknak neveztetnek ezek, mondom azon törvenyezikk ben ; de nem voltak uj beruházások, mert már az ] 867. évtől kezdve, mióta t. i. Magyarország a maga ügyeinek intézését átvette, folytonosan administrativ utón eszközöltettek ezen beruházások, és az 1875. évi XLI. törvenyezikk megalkotása alkalmával már csak az akként létesített beruházásoknak végleges rendezéséről volt a szó. Ugyanakkor a kormány tüzetesen előadta: miből állanak ezen beruházások, mire fordíttattak, mire szükségeltettek az összegek és a törvényhozás az 1875. évi XLI. törvenyezikk 2. §~ának megalkotása által azon módot, hogy ezek miként rendeztessenek, elvileg helybenhagyta és elfogadta. Most tehát arról van a szó, hogy ezen törvenyezikk miként vitessék keresztül, vagyis szó van a törvenyezikk pénzügyi operatiójának keresztülviteléről, A beterjesztett törvényjavaslat azon módozatot tartalmazza, a mely szerint a, kormány e pénzügyi operatiot keresztülviendőnek tartja. Már az 1875. évi XLI. törvenyezikk megalkotása alkalmával megítélte a törvényhozás azt, vajon jobb-e azon eljárás, melyet a kormány akkor elvileg ajánlott, t. i. hogy a. társulatok által a maguk befektetett beruházásaikhoz képest kiadandó ujabb összegek bocsátassanak-e ki? vagy pedig hagyassék meg az előbbi módozat, mely abból állott, hogy a kormányok az engedélyokmányok alapján a. szükséghez képest administrativ utón engedték meg az ily beruházásokat is, vagy maguk adták rá a pénzt az állani pénztárából, vagy megengedték, hogy ha a társulatok kölcsön utján fedezték az ilynemű szükségletet, a kölesönnek megfelelő kamatok az üzleti számlára vezettessenek, azaz hogy hasonlóképen az állam pénztárából fedeztessenek, s a múlt országgyűlés jobbnak tartotta azon módot, hogy ezen összegek határozottan jelöltessenek ki s az üzleti számla ne, terheltessék velők egyrészt: mert ez költségesebb,
