Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-103

224 103. országos ülés ínárczius 7. 1876. személyszállításra egyelőre nem rendezendő be. Az indokolás azonban, mely akkoriban a tör­vényjavaslathoz benyujtatott: határozottan kimondja, hogy a fővonal sem rendezendő be egyelőre sze­mélyszállításra ; sőt azon szöveg, mely ministe­riumomban van és mely básisa a keletkezett tör­vénynek : eltér a törvénytől, a mennyiben a tör­vény 1. §-ában az áll, hogy „mely vasút szárny­vonalai középhasználatra ugyan, de egyelőre csu­pán teherszállításra szolgálandanak;" míg a mi­nisteriumomban levő szöveg így szó!: „mely vasút — s szárnyvonalai." Ez az „s" oly különbséget tesz, melynek, mint méltóztatnak látni, nagy hord­ereje van. Én természetesen csak azon adatok után indulhattam, melyek kezeim között vannak és ón igazságosnak és méltányosnak azt tartottam, hogy a mint a fővonal épül: azon módon rendeztessék be a személyszállításra is, és azt tartottam, hogy ha a részvényesek a berendezés költségeinek s j 3-át fedezik: az állam viselje a költségek egyharmadát. Én tehát abban a nézetben voltam, hogy a mikor átalános­ságban elismertetik annak szüksége, hogy ezen vasút a személyszállításra berendeztessék és a midőn ez az államnak is érdekében van már csak a posta szempotjából is, — mert azon a vidéken postát nem igen gyakran láthatni — és mikor az illetők a maguk részéről két annyival járulnak a berendezés költségeihez: akkor adja meg az ál­lam az egyharmad költségeit, a mi összesen 4000 és száz forintot tesz, még pedig nem évenkint fizetendő összeget; hanem tőkét. Azonban a pénz­ügyi bizottság, és meg kell vallanom, helyesen azt mondotta, hogy semmiféle más idevonatkozó adat azon hitelességgel nem bir, melylyel egy való­ságos szentesitett törvény bir s igy a bizottság magát tul nem teheti azon szövegen, melyet a törvény maga hiteles kiadásában felmutat, a mi­nélfogva a pénzügyi bizottság azon nézetben volt, hogy az egyletnek megvolt adva a személy-szálli­tásra való berendezés joga; sőt a mint a törvény­ben áll, tartoztak volna is a pályát személy-szálli­tásra berendezni: nem indokolható tehát, hogy az állam a maga részéről ezen 4100 forinttal a költ­séghez járuljon. A pénzügyi bizottság ugy módo­sította a törvényjavaslatot, hogy az egész beren­dezési költségeket magok az engedélyesek, illető­leg a rima-murányvölgyi vasmü-egylet viselje. Nagyon természetesen a törvénynek hiteles kiadásából idézett szavait magam is kénytelen vol­tam döntő argumentumul elismerni s hozzájárul­tam ennélfogva a pénzügyi bizottság ezen felfogá­sához. Ez az eltérés a jelenleg beterjesztett tör­vényjavaslat és a között, melyet én beterjesztet­tem s minthogy én is kénytelen voltam ezen most érintett döntő argumentum folytán hozzá járulni azon felfogáshoz, melyet a pénzügyi bizottság a magáévá tett: kérem a t. házat méltóztassék a törvényjavaslatot ugy a mint jelenleg beterjesztve van, elfogadni. (Helyeslés.) Ragályi Aladár: T. ház! Én részemről igen sajnálom, hogy a pénzügyi bizottság jelentése mellett beterjesztett törvényjavaslatot nem fogad­hatom el ezúttal és azon alakban, a mint szöve­gezve van s szükségesnek tartom az előttem fel­szólalt közlekedési minister s az előadó urak rész­letes beható előadásaik után is visszatérni némi tekintetben azon előzményekre, melyek a most beterjesztett törvényjavaslat megalkotására befo­lyással voltak. Az 1872: XXXII törvényczikk világosan mu­tatja, hogy ezen bánréve-nádasdi ipar — vasút ki­építésének engedélyezése ez előtt hat évvel, tehát 1870-ben be volt már czikkelyezve s a jelen javas­lat csakis annak módosítását illetőleg kiegészítését foglalja magában. A első §. az általam említett engedély-okmánynak világosan mutatja, hogy az engedélyesek és pedig a rima-murányi vasmü-egy­let feltétel alatt nyertek jogosultságot ezen ipar­vasut kiépítésére, hogy a fővonal t. i. a Bánrévtől Ná­dasáig terjedő vonal egyszersmind személy-szállí­tásra is legyen berendezve s csak is a kiágazá­soknál a két szárny-vonalra nézve, melyek egyik a czenteri, másik a karúi köszén-bánya müvekhez lesz vezetendő : állapíttatott meg azon föltétel, hogy ezen szárnyvonalakra egyelőre csupán teherszál­lítás közvetítése rendeltetik el. Én részemről, t. ház, melegen és az öröm őszinte érzetével üdvözlöm a pénzügyi bizottság­nak takarékossági intentióját, mely szerint a maga részéről mindent elkövetett hogy az államra nézve e vasútnak személy-szállításra való átidomitása semmi költséggel, megterheltetéssel ne járjon; azonban én itt mégis bizonyos inconsequentiát — bocsánatot kérek a kifejezésért — látok a bi­zottság felfogásában. A pénzügyi bizottság ugyan is azt mondja indokolásában: a beczikkelyezett en­gedély okmány első szakaszának tartalma szerint e vonali személy- és teherszállításra egyiránt fel­jogosítottnak tartja : ennélfogva nem látja annak szükségét, hogy a személyforgalomra való beren­dezés ujolag törvényhozási jóváhagyástól feltéte­leztessók, sem annak, hogy a berendezés költsé­geiből egy részt az állam viseljen. Már kérem t. ház, véleményem szerint ha nincs arra szükség, hogy egy törvény beczikke­lyeztessék, ha mondom nincs egy törvény alkotá­sára szükség : csodálkoznom kell a fölött, hogy a pénzügyi bizottság mégis megalkotta a törvényja­vaslat első szakaszát, a mely feljogosítja az enge­délyeseket arra, hogyha jónak látják, ha inyökre van : közvetítsék a személyforgalmat. Nekem t. ház, ez ellen van észrevételem és leginkább azért voltam bátor felszólalni és felszólalni különösen azok érdekében, a kik 1873-ban törvényt nyújtót-

Next

/
Thumbnails
Contents