Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-100

186 100. országos ülés márezius 2. 1876 a eompensatiót egyszer érvényesítette és ez itóletileg is el lett fogadva; azonban, a váltó újra elforgattatván, a res judioata daczára is, a compensatió jogától az uj forgatmányos ellenében elesik. Ezen szakasz igen alkalmatos arra. hogy a visszaéléseknek tág kaput nyisson. Reá — mint itt szakférfiak által ismételtetett, szükség nincs, alkalmazásában pedig viszásságokat szül. Ennélfogva én azt el nem fogadom és kérem a. t. házat, méltóztassék Teleszky képviselő ur módositványát elfogadni. (Helyeslések) Elnök: Szólásra nem lévén senki felírva, nem tudom kíván-e az előadó ur és az elleninditvány beadója szólási jogával élni. (Felkiáltások: Szavazzunk?) Ha senki nem kíván szólani, fel fog olvastatni a Teleszky képviselő ur ós társai által beadott módositvány. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a módositványt.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 14. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. A kik a 14. g-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják : méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Kisebbség !) Ellenpróbát fogok kérni, és a kik a 14. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint nem fogadják : kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) Ugy látom t. ház, hogy a többség nem fogadja el a 14. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint. Kérdem már most: méltóztatik-e Teleszky István képviselő ur által javasolt uj 14. §-t elfogadni? (Elfogadjuk!) Ugyhiszem t. ház, hogy Teleszky István képviselő ur módosítását elfogadni méltóztatik. Következik a 15. §. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 15.%-t.) Chorin Ferencz előadó: T képviselőház! Az imént elfogadott 14. §. által ezen §. fölöslegessé vált, minek folytán annak kihagyását indítványozom. Elnök: Méltóztatik a t. ház a 15. §-nak kihagyásába beleegyezni, mint azt az előadó ur is javasolja? (Helyeslés.) A 15. §. tehát kihagyatik és e szerint a következő §§-ok számai is változni fognak. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 16. §-t.) Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház! Itt az első sorban véletlenül egy sajtóhiba csúszott be tudniillik „meghatalmazással" helyett értendő : ,, meghatalmazásul." Elnök: A 16. §. első sorában ezen szó helyett „meghatalmazással" „meghatalmazásul" lesz teendő, egyébként pedig a 16. §. ellen észrevétel nem lévén, az elfogadtatik. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 4. czimet.) Elnök: A czim ellen nem lévén észrevétel az elfogadtatott, B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a n. %-t) Elnök: A 17. §. ellen nincs észrevétel, az elfogadtatik. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 18. %-t) Elnök : A 18. %. ellen van-e észrevétel. (Nincsen \) A 18. §. elfogadtatik. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 19. §-t.) Wahrmann Mór: T. ház! Ezen 19. §-hoz van észrevételem, illetőleg módosításom. Ugy mint itt a törvényjavaslatban szövegezve van, azon eszmének ad kifejezést, — azt teszem fel, hogy a §. tévesen van szövegezve, s hogy a bizottság nem ezt akarja, — hogy a hazai vásárokra szóló váltó bemutatására köteles az illető. Azt mondja ugyanis a 2. pont alatt: „azon váltókat, melyek 8 napnál rövidebb tartamú vásárokra szólnak : a vásár első napján kell bemutatni" ; a harmadik pontban azt, hogy „a nyolcz napnál tovább tartó vásárokra szóló váltók bemutatásának a vásár első hét napja alatt kell megtörténni." Hogy ily váltónak elfogadás végett igy kell bemuttattatni: erre nézve egyátalában nem forog fen semmi ok, és ezt igy a szükség nem hozza magával. Ugy mint minden más váltó, mely bizonyos határnapra szól, az ilyen váltó is, melynek határnapja a vásár, bemutatandó a határnapon, s ez itt a vásár tartama. A német törvényben van ugyan erre egy pont; de az más valamit mond, ez azt mondja, hogy „a váltót csakis akkor lehet bemutatni", még pedig azért mondja ezt, mivel igen gyakran váltó bocsáttatik ki vásárokra, a hol az illető intézvényezett nem is lakik ós csak a vásár idején szokott ott lenni. Például Osztrák-Magyarországon is sok ily vásár létezik. Brünnben van akárhány iparosnak czége, és az iparos csak vásárkor szokott ott lenni. Debreczenben is akárhány pesti czég szokott vásár idejében jelen lenni. Ha tehát ily váltó ily intézvényezettre bocsáttatik ki: nem lehet jogot adni az illető váltó birtokosnak, hogy akár mikor akarja, előmutathatja a váltót; mert hisz meglehet, hogy az illető akkor még nincs ott, ez esetben pedig a váltó óvatoltatnék, minek folytán az illető szükségbe és bajba keverednék, hanem csak a vásár tartama alatt akkor legyen szabad az ilyen váltót bemutatni: a mikor biztosan lehet föltenni, hogy az illető ott van. Hogy a szakasz érintett rendelkezését a gyakorlati életben keresztül sem lehetne vinni, arra egy példát említek. Cseh, morva posztókószitők a pesti vásárra jönnek azon szándékkal, hogy itt gyapjút vásároljanak és hoznak magukkal pesti intézvényezettre szóló váltót, mely például a pesti József-vásárkor jár le. Hogy mi azon kötelezett-