Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-91
91. országos ülés február 16. 1K7fi. 7 meny uralkodik : akkor önök nem remélhetik azt, hogy e tekintetben egyöntetűséget és szavazategységet fognak elérni. Már pedig az ily esetekben a fő érték épen a szavazat. egyhangúságában van, és ha önök ezt el nem érik: nem tesznek egyebet, minthogy pártvezérüknek decretálnak érdemeket, jutalmat és kitüntetést, a mely jutalomról, kitüntetésről és érdemről igen természetesen önökre is háramlik egy rész, mert önök ugyan azon politikát követik, melyet ő kijelölt ; midőn tehát önök az elhunyt érdemeit törvénybe akarják iktatni : az önök saját politikáját akarják törvény által dicsőíteni, (Ügy van\ a szélső baloldalon.) szentesíteni, kimondják, hogy az az egyedüli helyes politika ; sőt kimondják, hogy a ki ezen politikát nem követi: az ellene szegül a törvénynek, mert ez a politika törvény által szentesitett politika. A mi álláspontunk szerint t. ház, kérhetnénk az ellenkezőt és azt mondhatnánk, mondja ki a ház, hogy Deák Ferencz politikája téves volt. hogy azon kormányzati rendszer, azon kiegyezés, melyet ő alkotott, azon politika, melyet ő követett: okozta az ország, a nemzet minden bajait és szerencsétlenségeit. Igen.uraim; deákkor épen azon hibába esnénk, melyben nézetünk szerint önök esnek: ha mi a mi saját ügyünkben akarnánk bíráskodni. Hiszen, ha önök azon politika elfogadását törvényben szentesitik, kimondják fölötte az Ítéletet, kimondják azt önmaguk fölött, hogy önök követik az egyedül helyes politikát; ha mi ezen törvényhez hozzájárulunk, kimondjuk önmaguk fölött, hogy mi téves utón járunk, rósz politikát követünk; midőn pedig ez meggyőződésünkkel ellenkezik : természetesnek fogják találni, hogy a javaslathoz nem járulunk. Azt akarják önök tán törvénybe igtatni, hogy Deák Ferencz becsületes ember volt? Ha igen: eziránt nincs véleménykülönbség a házban, azt nem lesz nehéz elfogadtatni: de gondolják meg uraim, hogy micsoda bizonyítványt állítanak ki önök önmaguk és kortársai fölött, ha ezt akarják törvényben megörökíteni. (Igazi Ugy van! a szélső balfelől.) Ha más parlamentek eljárását tekinteni t. ház, én arra, hogy törvénybe igtatták volna valamely államférfiú érdemeit: parallelt nem találok. Vannak esetek, midőn mint emlitém, hogy közköltségen való temettetésben részesítettek államférfiak. Voltak esetek, midőn a nemzet nevében hálás köszönetet szavazott egyeseknek a haza iránt tett szolgálataikért és érdemeikért a törvényhozás ; de azok katonai egyének voltak, kik oly szolgálatot tettek az országnak, melyek fölött véleménykülönbség nem lehetett. Egy nyert csata, az ellenséges hajóhad szétveretése, egybevett város, vagy vár: ezek oly tények, melyek fölött pártnézet, véleménykülönbség nem létezhetik. Ezt más parlamentek is tették; sőt a mi országunk is tette i849-ben, hogy a haza hálájára, a haza köszönetérc érdemeseknek jelentette ki az egyes tábornokokat : de polgári, politikai pályán működő férfiakra vonatkozólag ily eset soha semmiféle parlamentben elő nem fordult. Nem akarok most beszélni azon esetekről, midőn a római senatus, a római császárokat félistenekké decretálta. Ezen azt hiszem tul vagyunk, ezzel talán ezen indítványt támogatni nem fogják. Van a magyar parlament, a magyar országgyűlés praecedensei közt is egy eset: ez József nádor esete; de uraim azon és ezen eset közt nagy a különbség. Még ott sem mondta ki az országgyűlés azt, hogy József nádor érdemei törvénybe czikkelyeztetnek : mert látta, hogy statusférfiú érdemei fölött a jelenkor, a kortársak birák nem lehetnek ; hanem azt mondja, hogy félszázadon át ernyedetlen buzgalommal vezérelte a haza ügyeit. Uraim ez ténykérdés, hogy valaki félszázadon át ernyedetlen buzgalommal vezérelte a haza ügyeit : ez nem vélemény, ez tény ; el van mondva, hogy ez által, hogy ernyedetlen buzgalommal vezérelte az ország dolgait: teljes mértékben kiérdemelte a nemzet háláját. Uraim! ha valaki ötven éven át tisztében ernyedetlenül eljár, habár hibákat követett is el, ha csak rósz lelküséggel nem vádolhatjuk : el kell ismernünk, hogy a haza iránt érdemeket szerzett és a haza hálájára érdemes, — engedelmet kérek elsiklott a nyelvem, midőn azt mondtam, hogy a haza iránt érdemeket szerzett: azt akartam mondani, hogy a haza háláját kiérdemelte, az érdemeket nézetem szerint mindenkor csak az utókor ítélhetvén meg. De a főkülönbség a két eset közt az, hogy József nádor, mint az országnak első választott tisztviselője, 12 országgyűlésen vezette a tanácskozásokat mint elnök, 50 évig vezette a kormány elnökséget, mint a helytartótanács elnöke ; de ezen idő alatt akár születésnél, akár tiszti magas állásánál fogva ő a pártok ; közé soha sem vegyült, ő pártember nem volt. És ez a nagy különbség, mert Deák Ferencz kiválóan pártember, pártvezér volt. Midőn a pozsonyi országgyűlésen az összes törvényhatóságok követei és az ott összegyűlt főrendek egyhangúlag megszavazták a nemzet háláját József nádornak : egészen mást csináltak mint önök, kik itt e házban nagy többségben lévén, pártjuk vezérének akarják a nemzet háláját ez alkalommal megszavazni. Egyébiránt t. ház, azon érdemek, melyeket a jelen kor decretál körtársai számára, nem mindig állandók. Én nem tudok esetet, a mely Deák Ferencz egyéni népszerűségére nézve parallelképen szolgálhatna a történelemben, mint tán Mirabeauét (Visszatetszés a középen.) a nagy franczia fórra-