Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

91. országos ülés február 16. 1K7fi. 7 meny uralkodik : akkor önök nem remélhetik azt, hogy e tekintetben egyöntetűséget és szavazat­egységet fognak elérni. Már pedig az ily esetekben a fő érték épen a szavazat. egyhangúságában van, és ha önök ezt el nem érik: nem tesznek egye­bet, minthogy pártvezérüknek decretálnak érde­meket, jutalmat és kitüntetést, a mely jutalomról, kitüntetésről és érdemről igen természetesen önökre is háramlik egy rész, mert önök ugyan azon po­litikát követik, melyet ő kijelölt ; midőn tehát önök az elhunyt érdemeit törvénybe akarják ik­tatni : az önök saját politikáját akarják törvény által dicsőíteni, (Ügy van\ a szélső baloldalon.) szentesíteni, kimondják, hogy az az egyedüli he­lyes politika ; sőt kimondják, hogy a ki ezen poli­tikát nem követi: az ellene szegül a törvénynek, mert ez a politika törvény által szentesitett politika. A mi álláspontunk szerint t. ház, kérhetnénk az ellenkezőt és azt mondhatnánk, mondja ki a ház, hogy Deák Ferencz politikája téves volt. hogy azon kormányzati rendszer, azon kiegyezés, melyet ő alkotott, azon politika, melyet ő követett: okozta az ország, a nemzet minden bajait és szerencsét­lenségeit. Igen.uraim; deákkor épen azon hibába esnénk, melyben nézetünk szerint önök esnek: ha mi a mi saját ügyünkben akarnánk bíráskodni. Hiszen, ha önök azon politika elfogadását tör­vényben szentesitik, kimondják fölötte az Ítéletet, kimondják azt önmaguk fölött, hogy önök köve­tik az egyedül helyes politikát; ha mi ezen tör­vényhez hozzájárulunk, kimondjuk önmaguk fö­lött, hogy mi téves utón járunk, rósz politikát követünk; midőn pedig ez meggyőződésünkkel el­lenkezik : természetesnek fogják találni, hogy a javaslathoz nem járulunk. Azt akarják önök tán törvénybe igtatni, hogy Deák Ferencz becsületes ember volt? Ha igen: eziránt nincs véleménykülönbség a házban, azt nem lesz nehéz elfogadtatni: de gondolják meg uraim, hogy micsoda bizonyítványt állítanak ki önök ön­maguk és kortársai fölött, ha ezt akarják törvény­ben megörökíteni. (Igazi Ugy van! a szélső bal­felől.) Ha más parlamentek eljárását tekinteni t. ház, én arra, hogy törvénybe igtatták volna valamely államférfiú érdemeit: parallelt nem találok. Van­nak esetek, midőn mint emlitém, hogy közköltsé­gen való temettetésben részesítettek államférfiak. Voltak esetek, midőn a nemzet nevében hálás kö­szönetet szavazott egyeseknek a haza iránt tett szolgálataikért és érdemeikért a törvényhozás ; de azok katonai egyének voltak, kik oly szolgálatot tettek az országnak, melyek fölött véleménykü­lönbség nem lehetett. Egy nyert csata, az ellen­séges hajóhad szétveretése, egybevett város, vagy vár: ezek oly tények, melyek fölött pártnézet, vé­leménykülönbség nem létezhetik. Ezt más parla­mentek is tették; sőt a mi országunk is tette i849-ben, hogy a haza hálájára, a haza köszöne­térc érdemeseknek jelentette ki az egyes táborno­kokat : de polgári, politikai pályán működő fér­fiakra vonatkozólag ily eset soha semmiféle par­lamentben elő nem fordult. Nem akarok most beszélni azon esetekről, midőn a római senatus, a római császárokat fél­istenekké decretálta. Ezen azt hiszem tul vagyunk, ezzel talán ezen indítványt támogatni nem fogják. Van a magyar parlament, a magyar ország­gyűlés praecedensei közt is egy eset: ez József nádor esete; de uraim azon és ezen eset közt nagy a különbség. Még ott sem mondta ki az or­szággyűlés azt, hogy József nádor érdemei tör­vénybe czikkelyeztetnek : mert látta, hogy status­férfiú érdemei fölött a jelenkor, a kortársak birák nem lehetnek ; hanem azt mondja, hogy félszáza­don át ernyedetlen buzgalommal vezérelte a haza ügyeit. Uraim ez ténykérdés, hogy valaki félszá­zadon át ernyedetlen buzgalommal vezérelte a haza ügyeit : ez nem vélemény, ez tény ; el van mondva, hogy ez által, hogy ernyedetlen buzga­lommal vezérelte az ország dolgait: teljes mérték­ben kiérdemelte a nemzet háláját. Uraim! ha valaki ötven éven át tisztében er­nyedetlenül eljár, habár hibákat követett is el, ha csak rósz lelküséggel nem vádolhatjuk : el kell is­mernünk, hogy a haza iránt érdemeket szerzett és a haza hálájára érdemes, — engedelmet kérek elsiklott a nyelvem, midőn azt mondtam, hogy a haza iránt érdemeket szerzett: azt akartam mon­dani, hogy a haza háláját kiérdemelte, az érde­meket nézetem szerint mindenkor csak az utókor ítélhetvén meg. De a főkülönbség a két eset közt az, hogy József nádor, mint az országnak első választott tisztviselője, 12 országgyűlésen vezette a tanács­kozásokat mint elnök, 50 évig vezette a kormány elnökséget, mint a helytartótanács elnöke ; de ezen idő alatt akár születésnél, akár tiszti magas ál­lásánál fogva ő a pártok ; közé soha sem vegyült, ő pártember nem volt. És ez a nagy különbség, mert Deák Ferencz kiválóan pártember, pártvezér volt. Midőn a pozsonyi országgyűlésen az összes törvényhatóságok követei és az ott összegyűlt fő­rendek egyhangúlag megszavazták a nemzet hálá­ját József nádornak : egészen mást csináltak mint önök, kik itt e házban nagy többségben lévén, pártjuk vezérének akarják a nemzet háláját ez al­kalommal megszavazni. Egyébiránt t. ház, azon érdemek, melyeket a jelen kor decretál körtársai számára, nem mindig állandók. Én nem tudok esetet, a mely Deák Fe­rencz egyéni népszerűségére nézve parallelképen szolgálhatna a történelemben, mint tán Mirabeauét (Visszatetszés a középen.) a nagy franczia fórra-

Next

/
Thumbnails
Contents