Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-88

88. oaszágos ülés iebruár 12. 1876. 369 A mi a határidőt illeti, erre nézve azokon kívül, a miket az igen t. igazsagügyminister ur ma felhozott, bátor vagyok megjegyezni, hogy a magyar törvény a végrendelethez több formalitást kivan, mint ezen törvény. Ha tehát valaki ez év Julius elseje előtt a magyar törvény szerint tesz végintézkedést: több formalitást fog megtartani ós ennél fogva érvényes lesz. Kérem ezen szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A 34. §-hoz két módositvány adatott be. Az egyik Ballegh képviselő uré, ki Julius elseje helyett október elsejét kívánja tétetni, aztán Röth Keresztély képviselő uré, ki 1876. helyett 1877-et és Julius elseje helyett január elsejét kívánja tétetni s azon kívül megtoldatni kívánja a §-t a következő szavakkal: ..de már a kihirdetéstől fogva ezen törvény szabályai szerint végintézkedéseket lehet alkotni". Méltóztassanak tehát azok. kik a 34. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik) A ház a 34. §-t elfogadta az igazságügyi bizottság szövegezése szerint és ezzel a módositványok elesnek. Kapp Gusztáv: T. ház! Már az átalános tárgyalás alkalmával bátor voltam azon indítványomat jelezni, melyet most beterjeszteni kívánok. Az akkor részemről elmondottakra az igen t. előadó ur szives volt azonnal felelni. Legyen szabad nekem e feleletre nézve most ez alkalommal, néhány észrevételt tenni. Első sorban arra méltóztatott a t. előadó ur engem utalni, hogy ha figyelemmel elolvasta volna a szerkezetet: nem tettem volna fel, hogy e törvényjavaslat Erdélyre és a határőrvidék részeire ki terjesztetni nem szándókoltatik. Én részemről ezt egyátalában nem állítottam, hanem ellenkezőleg azt mondtam, hogy én épen a szerkezetből arról győződtem meg. hogy igenis a törvényjavaslat az ország ezen részeire is kiterjesztetni szándékoltatik. És e mellett csodálkozásomat fejezem ki a fölött, hogy sem a ministeri indokolásban, sem az előadó ur által tett indokolásban még csak egy szóval sem indokoltatott az : hogy miért méltóztatnak kívánni e törvényjavaslatnak kiterjesztését azon vidékekre, a hol egy szerves, jelenleg érvényben levő magánjogi codex létezik, a hol tehát azon szükség, a mely az indokolás szerint e törvényjavaslatot szülte, egyátalában nem forog fen. — Igenis, a t. előadó érvül hozta fel akkor, mondván, hogy a jogügyi bizottság vele együtt azon nézetben volt, hogy ideje már végét vetni Magyarországon azon állapotnak, hogy valahányszor törvényeket alkotunk : mindig külön kell provideálnunk az ország egyes részeire. Bocsánatot kérek, én ezt komoly érvnek, a dolog természetében gyökerezhető argumentumnak egyátalában nem vehetem. KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. Igaz, hogy hozzá tette az előadó ur még azt is, hogy ott, a hol kikerülhetlen, ő maga is elismeri szükségét. De csak az a kérdés, hogy itt elkerülhetlenül szükséges-e, vagy nem ? és épen ebben látom, hogy az én nézetem a t. előadó ur nézetétől nagyon eltér. Méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag egy pár fölvetett kérdésre feleljek. Hogyha Magyarország ma bírna egy szerves, egészet képező magánjogi codexxel, ha például Magyarországon az osztrák polgári törvénykönyv ma érvényben lenne: vajon a kormány indíttatva érezte volna-e magát arra, hogy e törvényjavaslattal lépjen a tisztelt ház elé? Én azt tartom: a felelet igen egyszerű: hogy — nem. És ezt igen világosan bizonyítja a t. kormánynak ezen törvényjavaslathoz csatolt indokolása, hizonyitja a t. előadó urnák egész előadása. De magában a dolog természetében rejlő ok, hogy ezen törvényjavaslat az ország azon részeire is kiterjesztessék, a hol már egy szerves codex van : egyátalában nem forog fenn. Meglehet, hogy erre azt méltóztatnának felelni, hogy átalában kívánatos, hogy ezen

: különbségeknek vessünk végre valahára véget; terjeszszük ki tehát ezen törvényjavaslatot az ország azon részeire is : mert nem támad valami nagyszerű kár abból az ország azon részeire nézve. Méltóztassanak megengedni, hogy csak arra figyelmeztessem a t. házat, hogy bizonyára valami nagy előny az ország azon részeire nézve ezen törvényjavaslattól alig várható. Meglehet, hogy ha nem is keletkeznék valami nagy zavar épen ezen törvényjavaslatból, ha az ott érvényben levő törvénykönyvnek ezen részecskéje kis változtatás alá vétetik; de méltóztassanak megengedni nekem, hogy a dolognak egy másik oldalát is érintsem. Annyi bizonyos, hogy azon eljárás, t. i. ily részenkénti codificatióhoz fogni a magánjog terén, igen különös és csak égető szükség által indokolható. Már az a kérdés támadt bennem, hogy vajon ezen kezdeményezés után minő utat fog követni Magyarország törvényhozása a magánjogi codificatio terén. Teljes, bizonyos és biztos feleletet erre alig fog adhatni valaki; de egy tisztán áll előttem, hogy ez csak két módon lehetséges: vagy folytatja Magyarország törvényhozása és kormánya a most kezdeményezett utat, t. i. hozzá fog a magánjognak részletenként! codificatiójához ; vagy pedig megáll ezen törvényjavaslattal és sürgeti egy teljes codex elkészítését és azzal lép a törvényhozás elé. Bármelyik utat kövesse is a törvényhozás, én azt gondolom: sem az egyik sem a másik nem indokolná ezen törvónjavaslat rögtöni behozatalát Erdélyben és a volt határőrvidéken. Mert ha az utolsó mód követtetnék, hogy t. i. nem folytatná a törvényhozás ezen részleten-