Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-86

330 88, országos ülés gyakorlati élet egyszerű* józanságából szóljak e tárgyhoz. (Halljuk!) A czivilizált világ minden országában különbözők, de léteznek bizonyos formaságok, melyekhez a végrendeletek megtétele kötve van. Kettőnek jele ez: egyik, hogy szükségesnek tartanak valami* formaságokat és biztosítékokat; másik az, hogy nem találták még meg a tökéletest; mert ha meg volna, nem keresnék tovább; de keresik és szükségesnek tartják, hogy a végrendelet hitelessége bizonyos formaságok által megerősíttessék. Én nagyra beesülöm a végrendelet szabadságát; de nem kevésbé a bitonságot mindazon egyénre nézve, ki végrendeletet tesz, mindazokra nézve, kik a végrendelkező örökösei, ügy gondolom, hogy mindazon urak, kik a holograph végrendeletet védelmezték, egyoldalúságba estek, tudniillik csak a végrendelkezés szabadságát tekintik, a biztonságra pedig kevesebb figyelemmel vannak — az illető örökösökre és magára a vógrendelkezőkre, a kinek nem kevésbé érdekében áll az, hogy az.> a mit rendel: teljesüljön is; mintsem csak az, hogy szabadon rendelkezhessék. A formaságoknak, melyek megkívántatnak, elismerem, egyik legnagyobbika az, hogy sajatkezuleg irja és aláírja a végrendeletet, ügy, de a kérdés az, hogy ő írja-e önkezűleg ós aláírja-e? (Helyeslés) mert ezt kell kimutatni, erre kíván a törvényjavaslat két tanút. Erre azon kifogást teszik: ámde, az a két tanú nem látta, hogy ő irta sajatkezuleg ; igen, de elébe tétetik és mondatik, hogy én irtam. (Mélyedés.) Kérdem: vajon mi ad nagyobb erőt, az-e, ha csak valaki írásban sajatkezuleg irja ós aláírja a végrendeletet? vagy pedig, ha ezt még két tanú is bizonyítja? A másik azt mondja, hogy lehet hamis tanukat is fogadni. Kérem az emberi rendelkezéseket emberi ésszel kijátszani mindig lehet; hanem az a kérdés, hogy ezt megnehezítsük. (Helyeslés.) Ezen tanuknak egy helyen, egy napon kell jelen lenniök az aláírásnál. Azt szokás mondani, hogy a hazug embert könnyű elérni; ós a hamisítás sokkal könnyebben kiderül, mintha nincs tanú. Az is mondatott, hogy a sajatkezuleg irt és aláirt végrendeleteknél sokszor nincs idő arra, hogy tanukat szerezzenek, és akkor a végrendelkező gátolva van szabad akaratának érvényesítésére, ügy gondolom, hogy a törvényjavaslatban foglaltatnak oly rendelkezések, melyek 3, 8, és 14 napra is meghosszabbíthatók lesznek, melyek alatt e részben eljárni lehet. Én tehát t. ház, ezen discussióból azt következtetem, hogy sehogy sem tud az én egyszerű polgári, nem prókátori eszembe beleférni (Éjénk tetszés. Derültség.) az, hogy több erővel bírjon egy sajatkezuleg irt és aláirt végrendelet egymafebruár 10. 1*76. gában, mintha ahhoz még két tanú aláírása is szükséges. (Helyeslések.) Vidliczkay József: Én is ugyanazt akartam elmondani, a mit Somssich t. képviselőtársam elmondott előttem, erről tehát nem szólok; azonban szükségesnek látom, hogy a mit t. képviselőtársam mondott, még valamivel pótoljam. (Halljuk.) Ez pedig az, hogy önök uraim, a kik a szöveget megtámadják: bizonyos tévedésben vannak; én különbséget teszek a közt, hogy vajon szükséges-e a tanú az önkezűleg irt és aláirt végrendelethez? és a közt, hogy vajon ment legyen-e az ily végrendelet minden formaiságtól? mert abból, hogy az önkezűleg irt végrendelethez a dolog természeténél fogva talán nem kívántatik annyi formaság, mint a nem sajatkezuleg írtnál: még nem következik az, hogy az oly végrendelet, minden formaiságtól ment legyen, A formalitás nemcsak tanukból állhat, hanem egyébből is. Ha az önök részéről, kik a különvéleményt pártolják, oly indítványt terjesztettek volna be, hogy önök nem kívánják ugyan a tanukat, — a mit némileg a dolog természete is megenged; •— hanem minthogy mégis jogi szempontokból szükséges bizonyos más formalitásnak helyettesítését, ezt a formát pedig emebben vagy amabban találjuk, például az ily végrendeletnek bizonyos helyen való letételében: akkor, ha e garantia megadatnék, meglehet, hogy hozzá járulnék ezen indítványhoz. De azt mondani, hogy az önkezűleg irt végrendelethez tanú nem kívántatik és akkor azt mondani, hogy épen semmi formalitás nem kívántatik: az épen túlságos követelés, a mit én részemről el nem togadhatok. Én jogilag szükségesnek tartom azt, hogyha valaki végrendeletét sajatkezuleg megírja, a végrendelkezés mindenkor bizonyos formalitáshoz legyen kötve. Még egyre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Méltóztassanak a szöveget ugy venni, a mint van, ennek szakaszai összefüggnek egymással. Az 5. §-ban meg van engedve a végrendelkezés oly formája, hogy abban a dátum kitétele sem szükséges. Valószínű, hogy ezen 5-ik §. ugy a mint be van terjesztve, el fog fogadtatni. Már most jöhetnek létre oly végrendeletek is, a melyeknél nem lesz semmi tanú : sokszor nem lesz semmi tárgya. Micsoda zavar fogebből támadni. Én a garantiákat a magam részéről szükségesnek tartom a magánjogi institutiók megalkotásánál is ; szükségesnek tartom a dolog természeténél fogva, hogy valami garantia nyújtassák arra nézve, hogy a végrendelkező akkor, a mikor végrendeletét megírta: milyen lelki állapotban volt. Erre nézve önök teljességgel semmi garantiát nem nyújtanak, ennélfogv a az önök különvéleményét el nem fogadhatom és vagyok a szöveg mellett. (Helyeslések.)