Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-69

69. országos ülés január 14. 1876. 27 logia tarthatatlan, mert a parlamentben, a nép választottjainak többsége vezeti tulajdonkép a kor­mányt. A kormány a többségnek kifolyása ós bár a korona nevezi ki a kormányt, mind a mellett a parlamenti szervezet mellett mást nem nevezhet ki, mint a többség vezértagjait ós ezen kinevezés­ben voltaképen a nemzet többsége igen szépen van documentálva; ott pedig a megyei kinevezett hivataloknál, bizonyosan nem a megye közönsé­gének többsége volna az, ki kinevezné: hanem azon orgánum, ki a kinevezést gyakorolja. De az analógia tarthatatlan azért is, mert a kormány nem élethossziglanra van kinevezve. Hisz erre is áll az. a mi a főispánokra állott, hogy addig áll fenn. mig a fölség kegyét, tetszését és megelégedését bírja és a mi fő, mig a többség ezt a kormányt támogatja. A kinevezett megyei tiszt­viselőket tehát a kinevezett kormánynyal párhu­zamba tenni nem lehet. Mert azon kinevezett tiszt­viselő sem a közönség tetszésétől, sem pedig más alkotmányos tényezőtől nem függne. A t. képviselő ur méltóztatott azt mondani, hogy a kinevezés által megszüntethetnék az úgyne­vezett dilettantismus. Én, tisztelt ház! nagyon jól emlékszem, mert ismertem egyéneket, kik a Bach-korszak alatt ki­nevezés utján nyerték hivatalukat s kik közt vol­tak olyanok, kik azelőtt kintornások, cseh muzsi­kusok s pinezerek voltak. Már inkább legyen a nobile offieium mellett némi dilettantismus, mint­hogy mindenféle egyének neveztessenek ki. A kor­mányról én. ki annak pártolója vagyok, nem tételezek fel ily tévedést : de ki biztosit, hogy mindig e kormány marad és ki biztosítja a kor­mányt a tévedések ellenében ? Nem rég voltunk tanúi annak, hogy egy kinevezett bírósági hiva­talnoknak a fegyházban kézbesítették kinevezési decretumát; (Mozgás.) választás utján az illető bi­zonyosan nem jutott volna ama hivatalhoz. Gr. Zichy Nándor képviselő ur megjegyezte, hogy veszélyt lát abban, hogy combináltatnak a közigazgatási bizottságban a választott ós kineve­zett képviselők. E eombinátionak meg vannak csirái most is: mert a főispán kinevezett, mig a közigazgatásban részt vevők választott hivatalno­kok ; ez tehát nem uj. A mi pedig azt illeti, hogy gyengittetni fog a bizottság ellenőrző hatalma az­által, hogy nem tőle függő orgánumok is részt vesznek a közigazgatási bizottságban: arra nézve. t. ház! megjegyzem azt, hogy a inai időkben a megyéknek ellenőrző hatalmát sem oly fontosnak, sem oly szereplőnek nem tarthatom, mint volt 1848. előtt. A megyék 1848. előtt ellenőrizték magát az alkotmányosságot és pedig azért, mert a bécsi kormánynyal szemközt erre szükség volt; de ma, midőn parlamentáris kormányunk van ide haza és midőn parlamentünk majdnem permanens: akkor a megyéknek ellenőrzése nem lehetséges ; sőt mondhatom nem is kívánatos, mert az az ellenőrzés, mely közvetlenül befolyást gyakorolna a központi ügyek vezetésére, nem volna egyéb, mint a parlament hatalmának gyengítése. A t. ház az eddigi előadásokban, melyeket négy nap alatt méltóztatott hallani, igen sokszor kiemelve találta már azon fényoldalakat, melyek a törvényjavaslatban most is észrevehetők. Én egész melegséggel üdvözlöm a javaslatnak azon részét, mely szerint tudjuk, hogy ezután az adóügy képviselői is részt vesznek a közigazgatási bizottságban: inert 1848. előtt az adókérdésben vajmi csekély beleszólása volt a megyének, sőt még magának az országgyűlésnek is. Őseink meg­szavazták a subsidiumokat és adókat ; de azok hova fordításáról számot nem kértek es arról nekik számot nem adtak. Üdvözlöm, hogy részt fog venni e bizottság a közmunka vezetésében. Ez azon iszonyusága a közigazgatásnak, a melynél elkezdve az alispántól az utolsó bakterig mindenki protectiót és gratiát gyakorol: egyiket a szolgabíró, a másikat a bakter protegálja és utoljára is csak azok vesznek részt abban, a kiknek semmi protectiójuk nincs. Szük­séges tehát, hogy ez ügyekben a megyék központ­jában a vezető bizottságok beavatkozhassanak. A mi illeti a vasutak kérdésében lévő olyatén beszólást, mint azt a törvényjavaslat tartalmazza : ezt, azt hiszem, még a javaslat ellenzői is szívesen fogadják, Ha meggondoljuk, hogy e vasutak valódi monopóliummal birnak, hogy forgalmuk mily óriási hatást gyakorol és mennyire idegeneknek érzik magukat köztünk, hogy mint egy status in statu tekintik magukat: csak örülnünk lehet a fölött, hogy ha ezek kivétetnek exterritoria lis állapotukból és ha ezekre is befolyást gyakorolhatunk a bizott­ság által. így van a posta és távírda kérdésével is. Megszoktuk 1848. előtt a postát sárga-fekete szín alatt látni ós azt hisszük, hogy ezen ügyhöz ne­künk a közigazgatási testben szólni valónk nincs; és a távirdát szintén a megyén túl fekvő és azzal összeköttetésben nem álló ügynek nézzük. Örülök rajta, ha alkalmunk lesz ezen kérdésekhez is a hely­hatóságok utján intézkedéseinkkel hozzájárulni. Még inkább örülök, t. ház, hogy azon bizott­ságokban a tanügy is képviselve lesz Ideje is véget vetni azou állapotnak, hogy a tanügy gyei csak a barátok és presbitériumok foglalkozzanak, ideje, hogy valahára ezen legfontosabb ügyre nagyobb súly fektettessék, és hogy a tanfelügyelők. kik eddig végrehajtó hatalom nélkül tehetetlenek és élhetetlenek voltak: most eszközt kapjanak, melylyel üdvös befolyásukat érvényesíthessék

Next

/
Thumbnails
Contents