Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-84

84. országos ülés február 8. 1876. 291 Azt mondotta az előttem szólott Szalay Imre képviselő ur, hogy ez sérti az erkölcsi érzüle­tet és a romlatlan kedély ezt nem fogadhatja el. Na, már ha ő a romlatlan kedély eorollariu­mának tartja, hogy az ne botránkozzék meg, ha valaki csalja az államot és ellenkezőleg vé­delme alá vegye a csempészeket: azt nem tartom helyes elfogadható okoskodásnak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy Angliában a törvény végrehajtásának emberei sokkal jelle­mesebb emberek, mint a mieink. Es miért? Csak azért, mert csak azt büntetik tulajdonképen, csak azt fogják el, ki igazán bűnös. A mikor elfogják, nem büntetik, nem is büntethetik : mert hisz ak­kor még kisülhet ártatlansága. Hogyan tudhatják előre, hogy bünös-e vagy sem? Avagy talán Angliában különbek a tolvajok, mint mi nálunk ? vagy az ottani tolvajnak rá van irva arczára, hogy ő tolvaj. Higyjék el a t. képviselő urak, ahhoz, hogy jellemesebb emberekre bizzák a törvény végrehajtását: okvetlenül szükséges, hogy azon embereknek, kik a törvény végrehajtásával vannak megbízva, megadjunk minden hatalmat, hogy az ő akaratuk teljesüljön. Epén hátam megett ül egy igen t. képviselő­társam, ki valamikor szolgabíró vagy főszolgabíró volt ós pedig tekintélyes vármegyében és ő maga azt mondotta, hogy még a pandúr sem engedel­meskedett neki akkor : mikor a csempészek üldö­zéséről volt szó. így volt ez Magyarországon mindig s azért azt hiszem, hogy azon képviselő urak is, kik e szakaszt kihagyatni kívánják : egyetérte­nek velem arra nézve, hogy a csempészetet meg­akadályozni, megszüntetni kell; ám de akkor gon­doskodjunk a kellő eszközökről is. Miután ily esz­közöknek találom én a jelen törvényjavaslatnak ezen §-át: azért kérem a t. házat, hogy méltóztas­sék azt elfogadni. (Helyeslés a középen.) Halász Bálint: T. ház! Ezen §. elfogadá­sára nézve, miután a körül forog a vita, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én ezen §-t elfogadom. Elfogadom pedig ezt azért, mert a törvényjavaslat egész szelleméből következik az, hogy ha egyáta­lában szükséges a csempészetet megakadályozni, a mint az állami kincstár érdekében szükséges is megtenni: ezen §. a legczólirányosabban működik közre, kötelességévé tétetvén azoknak, a kik tapasz­talatot szereznek az ilyen csempészetről, hogy azt tehetségükhöz képest megakadályozni iparkodjanak; sőt ha ebbeli kötelességöknek meg nem felelnek, a §. büntetést is szab. Én tehát ezen §-t egészben véve helyeslem ; de mégis van a §-ra nézve egy módosításom. {Halljuk /) Ha méltóztatnak megen­gedni, azt a t. háznak becses figyelmébe fogom ajánlani és pedig annyiban, a mennyiben a köz­ségi elöljárók megbüntetése és átalában a hivata­los közegek megbüntetése az esetben, ha ők hiva­tali kötelességüknek meg nem felelnek, a pénzügy­igazgatóságra van bizva ezen §. által. Én ugyanis helyesebbnek tartanám azt, hogy fegyelmi ható­ságokra legyen bizva a megbüntetés. Javaslatom értelmének kiemelése tekintetéből bátor vagyok előzetesen megjegyezni, hogy itt nem pénzügyi kihágások büntetésének kiszabásáról van szó többé; mert hogy annak kiszabása a pénzügyi ha­tóságokat illesse, azt természetesnek találom; hanem itt arról van szó, hogy a községi elöljáróságoknak nem csempészetük, hanem kötelesség-mulasztásuk büntettessék meg: én helyesebbnek tartanám, hogy ez az illetékes hatóság által gyakoroltassák. Szük­ségesnek tartom pedig ezt két tekintetnél fogva. Először azért, mert a tettesek a tettel ós a tett elkövetésének körülményeivel arányos büntetéssel csak ugy sújtathatnak: ha az illető hatóságnak módjában van az illetőket ismerni és a vétséggel és annak körülményeivel bővebben megismerkedni. Másrészről pedig a kincstár érdekében is sokkal helyesebben intézkednénk akkor, ha a többi köz­igazgatási közegeket is ösztönöznők arra, hogy a kincstár érdekeit ezen dohány-egyedáruság körül is lehetőleg megóvni igyekezzenek, mire e törvény által világosan fel lesznek híva akkor: ha a vétsé­geknek, hivatalbeli mulasztásoknak megbüntetése azon esetben, ha azok a dohány-csempészet körül követtetnének is el, épen rájuk bizatik. Én tehát bátor volnék indítványozni, hogy a 12. §. 2-ik bekezdésében ezen szavak helyett: „pénzügyigaz­gatóság által", tétessék: „fegyelmihatóságok által". (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a mó­dosítást.) Módosítás. Beadó : Halász Bálint. A dohány-jövedékről szóló törvényjavaslat 12. §-ának második bekezdésében ezen szavak helyett: „pénzügyigazgatóság által", tétessék: „fegyelmi hatóságok által". Almássy Sándor: T. ház! Nagy György képviselő ur Madarász barátom előadását akként akarta feltüntetni, mintha ő egyátalában a törvények ellenére is pártfogása alá vette volna a csempész­kedést. Engedelmet kérek, Madarász barátomnak szavaiból az egyátalában ki nem magyarázható, mert azért, hogy ő e szavakat finánczok, szaglárok, használta, vagy pedig a hang olyan volt, hogy nem igen kellemesen esett, miután azt hiszem, hogy a t. képviselő úrral közösen szoktunk élni azzal mindnyájan, mikor például a vámháznál Nagy György képviselő ur paktáskáját felkutatják: ő szintén nem mondja azt, hogy kedves fináncz (N~agy György közbeszól: De soha sem haragszom e miatt.) Azért Madarász barátom előadásából nem lehet a törvény elleni izgatást kimagyarázni. Tehát nem azért ellenezzük mi ezen törvényjavas­latot, hogy a csempészkedésnek nyissunk tárt kaput 37*

Next

/
Thumbnails
Contents