Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-69
24 69. országos ülés január 14. 1876. ban t. ház ! a dolgok egészen másképen történnek. Ha valaki egy uj eszmét felkarol, azt kisebbnagyobb körben megismerteti, híveket szerez ennek s végre ha körüle gyűjti az ország többségét : akkor ezen többség által támogatta-tván, szólittatik a parlamentalis kormányforma szerint a kormányra : s akkor van ideje annak, hogy a maga elveit ott érvényesítse. Ámde erről a 2l-es bizottságról önök közül soha senki sem szólt az országban, ez nem volt az önök programmjában, sem a Deák-pártéban, sem a balközép-pártéban, az egészen uj eszme. Méltóztassanak létesíteni azt a programmot, a melyet a nemzetnek joga van önöktől várni, a melyet önök ígértek; de uj eszmével előlépni, egészen imparlamentalis és ha van valami, a mi a parlamentalismust lerontja: ez az, (Elénk helyedén a szélső baloldalon.) Itt van egy másik párt-árnyalat, a melynek nevében Sennyei Pál képviselő ur előadta azon nézeteit, a melyeket a kormányzásban követtetni óhajt. Ha ő azon nézete mellett az ország többségét meg fogja nyerni: tökéletesen jogosult lesz azon szellemben törvényjavaslatot nyújtani a ház elé és a házat arra szólítani fel, hogy a tisztviselők kinevezését törvénybe iktassa. Tökéletesen correct lesz eljárása: mert az iránt nézeteit itt nyíltan kifejtette, s ha a nemzet neki többséget ad — én nem osztozom ugyan azon politikában, ón nem követem, — hanem ha ad neki a nemzet ily többséget: a nemzet elfogadja ezen többség adása által azt is, hogy ezen nézeteket, ezen programmot létesítse. De uraim, azon két pártárnyalat közül, melyből a fusió utján a szabadelvű párt alakult: egyik párt sem mondta ki az elvet, mely ezen törvényjavaslatba be van téve, tehát a kormány nincs jogosítva, a parlamentalismus fentartása és tiszteletben tartása mellett c törvényjavaslatot előterjeszteni. (Helyeslés a szélső balon.) A mi azon politikát illeti, melyet Sennyey t. képviselő ur előterjesztett; ón azt sem fogadom el. és nem helyeslem. Nem fogadnám el még akkor sem, ha csak ezen kettő közt volna választásom. Nyíltan ős őszintén bevallom, hogy ezen esetben inkább fogadnám el a jelen kormány előterjesztését, mint ezt: mert erre nézve meg van legalább a eorreetivum. A mint ma behozzuk, ugy holnap cl is törölhetjük. De ha 3—4000 tisztviselőt kineveznek : akkor ezeket elbocsátani és eltávolítani nem oly könnyű. Ez veszedelmes experimentum. Önök az ellenzék -figyelmeztetése daczára megalkották a törvényszékeket, ős mennyibe kerül most, hogy a törvényszékek számát huszszal. harminczczal reducálják? A hivatalnokok ugyan is ki vannak nevezve és a törvény által biztosítva állásukban. Mennyi nehézséggel jár a kormányra nézve a meggazdalkodas a központban a ministeri hivataloknál ! Miért ? Mert a sok hivatalnokot oly könynyen elbocsátani nem lehet. Ezért én azon politikát még e miatt sem fogadom el ; mert ha bebizonyul, hogy hibás, — pedig ez okvetlenül be fog bizonyulni, — a eorreetivum még sokkal nehezebb, mint a kormány javaslatával szemben. Azonban, ha az ország többséget ad Sennyey képviselő innak: akkor Sennyey képviselő ur tökéletesen igazolva lesz, és programmját a törvény által érvényesítheti és életbelépietheti. T. ház! Sok mondatott a parlamentalismus és az önkormányzat össze nem egyeztethetésóiől. Megvallom, hogy soha sem hallottam: miért nem egyeztethető össze e kettő. Mindegyik hangsúlyozza, hogy a parlamentalis felelős kormány nem egyeztethető össze az önkormányzattal; de hogy miért, azt senki sem formulázta és meg nem mondta. Sokszor volt alkalmam elmondani, hogy ezen kérdésre nézve mily nézetben vagyok. De meg fogja nekem engedni a t. ház. hogy ezen nagyfontosságú ügyre nézve a képviselőház egy igen kitűnő tagjának ide vonatkozó beszédéből egy kis részt felolvassak. Igen jeles beszéd t. ház és megérdemli, hogy felolvassuk, mert ezen beszéd nem a vita nevében keletkezett rögtöni lelkesedés folytán mondatott, hanem mint a szóló megmondja: „Átgondolt meggyőződésem vallomása lesz ez; mert ma ép ugy gondolkozom e tárgyról, mint 17 évvel ezelőtt irtani." E beszédet az 1867. országgyűlésen november 4-én Somssich Pál képviselő ur mondta. Ezt mondja: sajnálom, hogy nincs már specifloe tárgyalás alatt a megyei kérdés, mert különben elmondanám, (olvas:) ha e tárgy már előttünk volna, hogy az én meggyőződésem szerint a képviseleti rendszer, még ha parlamentalis kormánynyal párosult is, egy magában nem képes az alkotmányos szabadságot sem megállapítani, sem garantirozni; elmondanám, hogy a franczia iskolának azon modern, számszerint kivetett képviseleti formája nem képviselheti valóban az országnak minden érdekeit; elmondanám, hogy az ilyen gépiesen kivont tiz, busz, harmincz vagy több ozer ember után egy képviselőből alakított törvényhozási testületek, melyek hivatva lennének a népet képviselni, hivatásuknak önmagukban nem felelhetnek meg: meri így elvontan és kizárólag maradnának csak mindig az egységnek aggregátuma, a nélkül, hogy egy organicus egészszé izmosodhatnának. Csakis a helyhatósági élettel párosulva fejlődhetik ki azon eleven organismus. mely a népek és országok érdekeit minden tekintetben képviseli, biztosítja ős a jövő tartósságáról kezeskedik. Hivatkozhatnám e tekintetben a szabadságot már majdnem egy század óta hajhászó Francziaországra, mely azt mégis voltaképen békében nem élvezheti, hanem extremitások közt hánykouik; ismét másrészről hivatkozhatnám Britanniára, a nagyra.
