Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-83
8S. országos ülés február 7. 1S76. 271 visszatart. Eddig 20 krajozár volt. Ez is nagy teher és miután én azon nézetből indulok ki e törvényjavaslat megítélésénél is, hogy a népre ujabb terheket róni nem tartom a méltányossággal megegyezőnek : én a 30 krajczár helyett 20 krajézárt indiíványozzok és erre vonatkozó indítványomat elfogadásra ajánlom. (Helyedén a szélső baloldaluk). Beöthy AlgerilOll jegyző : (Olvassa a módositványt, mely igy szól:) „A 6. §. első bekezdés utolsó sorában 30 krajczár helyett tétessék: 20 krajczár." Paczolay János : T. ház! Azon módositványhoz, hogy 6% kilogram helyett 10 kilogram tétessék, egyátalában hozzá nem járulhatok ós megvallom, csodálkozom a pénzügymiaister ur azon kijelentésén, mely szerint ő a módositványt elfogadhatónak tartja. Ha ugyanis nem volt elfogadható az, hogy a szabad használatra müveit föld négyszögöle után eddig fizetett 20 kr., tovább is megtartassák: nem tartom elfogadhatónak azt, hogy a termesztők nagyobb mennyiségű dohányt tartsanak meg maguknak, mint körülbelül 6 kilogrammot. Ezek a dohánytermesztők úgyis igen nagy előnyben részesülnek az ország többi adófizetőivel szemben, a mennyiben megengedtetik nekik hogy földjeikben a legjövedelmezőbb növényt termeszszék, a mikor az ország sok lakosának nem engedtetik meg.. Azon kivid ők a dohánykezelés egész ideje alatt, a mi körülbelül deczember végével végződik : szabadon szíhatnak dohányt, a nélkül, hogy az államnak belőle jövedelme volna. Ha már most megengedtetik nekik, hogy még a beváltás után is 10 kilogram dohányt tarthassanak meg: akkor kétszeres jótékonyságban részesülnek. Méltóztassék a t. minister ur felvenni azon körülményt, hogy kik eddig négyszögölenkint 20 krt fizettek a dohány szabad termeléséért, ha e szerint számíttatik az egész dohánytermelő tér: akkor ez kürülbelül annyi jövedelmet hozna be minden gond nélkül az államnak, mint a menynyit most be hoz, mert 20 krajozarjával számítva a négyszögölet —• tekintve azon térséget, mely dohánynyal van beültetve — a jövedelem 13 millió ós egy néhány százezer forint volna; holott a clohánymonopolium csak 14 milliót jövedelmez. Azok, a kik ekkoráig 20 krajczárral termeltek, majdnem oly adót fizettek, mely aequivalense annak, a mit az állam valóságos tiszta, jövedelemkint bevesz. Ha te ! át a pénzügyminister ur szükségesnek tarto : :.a megkétszera.mi azon összeget, mely a sza • bac használatára művelt föld négyszögöle után fizettetik, a ír' különben szám szerint eléggé indokolva nincs: okkor nem látom át, hogy mikor egyfelől gazdálkodunk másfelől másoknak hosszabb időt engedjünk a csempészkedésre; mert mennél nagyobb mennyiségű dohány engedtetik a termelőknek : annál hoszabb ideig űzhetik annak cziine alatt a csempószkedést, ha 10 kilogram dohányt szabadon megtarthatnak. Ha tehát a csempószkedés megszüntetése — a mit ón ugyanezen az utón utolérhetőnek nem hiszek — oka annak, hogy 20 krról 40 krra emeltetik vagyis kisebbitetik a dohány szabad termelése : múlhatatlanul szükségéé, hogy azoknál is, kik az állam részére termelnek, nem hogy tágítsuk, hanem hogy szűkebbre szorítsuk a dohány szabad használatát. (Élévtlc helyeslés). Madarász József: T. képviselőház! Az előttem szólott t képviselő ur a mint bevégezte szavait, azt mondotta, hogy a törvény szövegét pártolja. Ha ez állana: akkor ő az 1868. évi 14-iki törvénynek szövegét párcolja, mert a je^nlegi még csak törvényjavaslat és nem törvény. Ha a t. képviselő ur a törvény szövegét pártolná: akkor igenis szívesen hozzájárulnék szavazatához ; de minthogy ő épen azon törvényjavaslat szövegét pártolja, a mely ezen törvényt megváltoztatja, a mint az a bizottsági megjegyzés szerint megváltoztatni szándékoltatik, ón tehát ellenkezőleg a t. képviselőtársammal, igen szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy elfogaclkssék egy képviselőtársamnak azon módositványa, miszerint 6 kilogramm helyett 10 kilogramm szabassák ki minden termelőnek és ezt elfogadom épen azon oknál fogva, a mely oknál fogva Paczolay t. képviselőtársam azt megtámadja. Paczolay János t. képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy annál nagyobb tér lesz a csempészetnek adva, minél több kilogramm fog a termelőknek adatni. A t. képviselőtársam e tekintetben természetesen egészen ellenkező nézetben van velem és átalában azon jelentésekkel szemben is, a melyek a dohány-csempészetre vonatkoznak. Ezen jelentések mind azt tartalmazzák, hogy a csempészetnek egyik legnagyobb oka az, hogy igen drágán árultatik a rósz dohány. A rósz dohány ára igen nagy ós az igen kevés, a mi a termelőknek fogyasztására ki van szabva, mert világos, hogyha nem elég az, a mit a torvény a fogyasztásra kiszab: akkor az illetők a csempészethez folyamodnak. Az emiitett módosítás szerint ezen ok megszűnnék, mert a termelőknek ezentúl több adatnék. Én tehát e részben hozzájárulok a tett módosításhoz; épen ezen okok, hogy a csempészet miként gátoltafhatik meg, követelik azt is, hogy pártoljam Mocsáry Lajos t. képviselőtársam módosiíványát: mert mondom, a csempészetet kettő gátolhatja leginkább. Először az: hogy minél több dohányt kap az illegő saját szükségletére és másodszor: minél mérsékeltebb az ára. És mert a
