Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

78. országos ülés január 25. 1876 223 get tett, s azon felül kinyilatkoztatja, hogy oly bűnt vagy vétséget nem követett el külföklön, a mely miatt törvényeink értelmében kiadatása el lenne rendelhető, mi ha valótlannak bizonyul: ugy a honosítás, mint a községi kötelékbe való felvétel semmisnek tekintendő." Csak egyre nézve tartom még szükségesnek, hogy a t. ház becses idejét még egy pillanatig igénybe vegyem. Én három esztendőt kívánok a bennlakásra, de csak kettőt az adófizetésre. Miért? Méltóztassanak meggondolni, hogy valamely idegen akkor jő az országba, akkor telepszik meg a községben, a mikor az adó kivetése immár megtörtént, ő tehát természetesen csak a következő évben vettetik adó alá, ugy hogy mikor már ő évig lakott az országban: csak 2 évig űzetett adót; ugyanazért szükséges a beníakás tartamát az adófizetés tartamától megkülönböztetni. Ezen megjegyzések után bátor vagyok módosít ványomat ismételve ajánlani. Elnök: A módosítvány még egyszer fel fog olvastatni. B. Orbán Balázs jegyző: (Újra felolvasna Irányi Dániel módositványát.) Tisza Kálmán belügyminister: T. ház, igen sajnálom: de megvallom hogy én ezen módosítást nem tudom elfogadni. Megmondom az indokot. Azokból, miket a t. képviselő ur elmondott, a magam részéről is igen sokat helyesnek tartok ; de méltóztassék megengedni, nem ide valók, elannyira nem ide valók, hogyha a t. képviselő inaltál proponált módositványt elfogadnék: a helyett hogy előmozdítanék azon czélt, melyet ő is. előmozdítani akar, épen az ellenkezőt tennők. Mindjárt megkísérlem röviden megmagyarázni állításomat. A t. képviselő módositványa szerint, a községbeni letelepedhetés vagyis a község kötelékébe való fölvétel, a honosítástól van függővé téve, a mi eddig nem volt. Az eddigi törvénynek 19. §-ában az volt mondva, hogy a község kötelékébe felvehető a ki 2 év óta állandóan az országban lakik, folytonosan adót fizet ós más államhoz való alattvalói viszonya a község kötelékébe való fölvételt nem gátoljai. Nem az kövcteltetik tehát, hogy előbb honosíttassák magukat az idegenek; hanem csak az követeltetik, hogy más államnak ne legyenek alattvalói. Ebből szármozott azon nehézség az életben, miként az imént is bátor voltam érinteni, hogy igen sok emberre nézve nem volt lehető a fölvétel vagy azért, mert azon állam részéről, melynek előbb volt polgára: nem adatik fölmentés, vagy más okból; ezért mondatik az, hogy előzetesen addig, a míg az iránt eljárhatna, hogy kimutassa, hogy más államnak nem polgára: megígérhető neki, hogy ezen föltételek alatt a község kötelékébe való fölvételt meg fogja nyerni. Az eddigi törvény az eddigi gyakorlat szerint elannyira nem elő-feltótele a honosításnak, a község kötelékébe való fölvételnek, hogy Magyarországon a gyakorlat, szerint épen az ellenkező történt. Hogyha valaki honosításért folyamodik: igazolni tartozik, hogy már valamelyik Magyarországi község kötelékébe való fölvétele van; tehát nem a honosítás az első, nem az az egyszerűbb és könnyebb; hanem az egyszerűbb és könynyebb dolog a község kötelékébe való fölvétel, és ha csak ezután még más föltételeknek is megfelel : jöhet elő a honosítás kérdése. Irányi Dániel: (Közbeszól) Én nem ezt mondtam. Tisza Kálmán ministerelnök és beliigymiuister: Bocsánatot kérek, e módositványban benne van, hogyha honosítva van: akkor vehető fel a községi kötelékbe, kérem a módositványt felolvastatni. Orbán Balázs: (Újra felolvassa a módositványt.) Tisza Kálmán ministerelnök: íme benn foglaltatik a honosítás feltétele, a. 11-ik §. pedig egészen ellenkezőleg, nem azt követeli, hogy ő honosíttassa magát előbb, mint felvétetik ; hanem, hogy bizonyítsa be azt. mikép a községi kötelékbe való felvétel más államhoz való alattvalói viszonya által néni gátoltatik. Ez más, és más az, hogy igazolni tartozik, hogy honosítva van Magyarországon. Épen megfordítva van, és szerintem helyesen, mert sokkal hamarább lehet engedni a községi kötelékbe való felvételt, mint az állam-polgárságot, már a jogok szempontjából is, melyek gyakoroltatnak : s nálunk mint már mondani bátor voltam — ugy is van. hogy nem a községi kötelékbe való felvétel végett kell igazolni, hogy állampolgár; hanem ha állampolgár akar lenni : kell bizonyítania, hogy valamely községben acceptálva van. Midőn tehát a t. képviselő ur módosítvanyával könnyíteni akarna, tényleg csak nehézségei, csinál. Ez is mutatja, hogy a letelepedés kérdésénél, a nagy fontosságú honosítási kérdést eldönteni nem lehet. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 11-ik %-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni '? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott s ezzel a módositvány mellőzve van. Molnár Aladár jegyző: (Olvassaa a 12., 13,, 14. és 15. §§, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvasta a 16. %-t.) Hegyessy Márton: T. képviselőház! Én ezen §-nak kihagyását indítványozóin, indítványozom azon okból : mert ezen kiigazítás szerintem fölösleges, minthogy magától értetődik, azon elvnél fogva lex posterior derogat priori. Ha ezen