Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-78
218 78. országos ülés január 25. 1876. szinte nem is terjesztettem be az általam előbb elmondott okoknál fogva egy egészen uj, külön községi törvényt ; de ezen szempontot még sem mellőztem, mert pl., habár az illetékességi kérdésekben ép ugy, mint a községi adó kérdésében és a községi alakulások kérdésében a régi törvényeknek igen sok intézkedését meghagytam: mégis ugy igyekeztem szerkeszteni ezt a törvényjavaslatot, hogy például a községi törvénynek az illetőségre vonatkozó szakaszairól azt mondtam: „eltöröltetnek, helyettök ez és ez rendeltetik"; a községi adóra vonatkozó szakaszokról azt mondottam: „eltöröltetnek, helyettök ez rendeltetik", tehát ha nem is a községre vonatkozó minden törvényes rendelkezés, a mi egész átalánosságban talán nem is volna lehető, de mégis a községi életnek egyfajta ágára vonatkozó rendelkezéseket ugy vettem ide át. hogy nem szükséges más törvényben utána keresni : hanem a községi élet azon ágára vonatkozó rendelkezések ezen javaslatban együttesen fellelhetők. Mindezek után. t. ház, ajánlom törvényjavaslatomat elfogadás végett, (üilénk helyeslés a közéjjé n.) Elnök: Szólásra senki sem lévén már feljegyezve, az általános vitatkozást ezennel befejezettnek jelentem ki. Miután az előadó ur az őt megillető zárszóval élni nem akar, fel fogom tenni a kérdést szavazásra. A kérdés az: elfogadja-e a t. ház a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. törvényezikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? [Igeh! Nem.) Azok, kik ezen törvényjavaslatot elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző : (Olvassa a czimet, az 1—4. §§-«/", melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa továbbá az 5. §-t.) Irányi Dániel: T.ház! A jelen szakasz meghatározza azon feltételeket, a melyek alatt a honpolgár az egyik községből a másikba áttelepülhet; azonban arról nem rendelkezik, mily föltótelek alatt települhet le az idegen valamely községben. Az idegenekről először a 11. §-ban van szó; de ott nem pusztán településről rendelkezik a törvényjavaslat, hanem a községi kötelékbe való befogadásról és ezzel kapcsolatosan már honosításról is; már pedig lehetnek és vannak is számtalan idegenek, kik az országban laknak a nélkül, hogy honosíttatni kívánnának: kell tehát, hogy meg Jegyen mondva, mily feltételek alatt lakhatnak ezek is huzamosabb ideig az országban, illetőleg települhessenek le bármely községben. A honpolgár letelepülhet bármely községben, ha nem bizonyittatik be ellene: 1) hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt áll ós 2) hogy nem fog az illető községnek terhére esni. Az én véleményem szerint ugyanazon föltótelek alatt települhet le az országban bármely idegen is, nem \é\ r én semmi ok: miért szorítsuk meg ezen feltételek mellett az idegenekre nézve a települhetés jogát; mert ha az idegen becsületes ember, a mit a törvény a) alatt megkíván; ha bir elegendő móddal arra, hogy magát a község terhelteiébe nélkül fentarthassa: nem látom át, hogy miért tagadtassók meg tőle a megtelepülhetés. Ezen hiányra nézve, mely az 5. §-ban pótlandó, a következő módositványt vagyok bátor indítványozni. A §. végére uj bekezdésül tétessék: „ugyanezen föltótelek alatt települhetnek le a községben az idegenek is.-1 Ajánlom ezen módosítást a t. ház pártfogásába. Orbán Balázs jegyző: (Ismét felolvassa Irányi Dániel módositványátf Tisza Kálmán belügyminister: Én azt tartom t. ház, hogy itt, utoljára is a honpolgárok letelepüléséről beszélhetünk ; ele hiszen a letelepedés épen azért, hogy az eddigi törvényünkben is szóról szóra az volt mondva, a mit az 5. §. mond, az idegeneknek sem tagadtatik meg a letelepedés. Itt csak a letelepülésből a honpolgárokra származható viszonyokról és jogokról lévén szó, a honpolgárra vonatkozó szöveg épen ugy megtartandó, mint az az 1871. 18. törvényezikk 12. §-ában szóról szóra bennfoglaltatik, a nélkül, hogy ebből a legkisebb hátramaradás származnék az idegenekre. Én tehát kérem a §. megtartását. Irányi Dániel: Megengedi a t ház, hogy még egyszer felszólaljak? Elnök: Szorosan a házszabályok szerint nem lehet. Irányi Dániel: A ház megengedheti és én kérem erre a t. házat. Elnök: A képviselő ur módositványt adott be. Módositványt benyújtó pedig a házszabályok értelmében csaK egyszer szólhat. Ha egyébiránt a t. ház megengedi: nekem nem lehet ellene kifogásom. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e megengedni. (Halljuk !) Méltóztassék tehát szólni. Irányi Dániel: A t. belügyminister ur kérte a §. megtartását. Ha szerencsénk lett volna előadásom elején a t. belügyminister úrhoz : akkor azt hiszem, hogy tudhatta volna, hogy ón a §-t nem akarom módosittaíni, én a §. végéhez akartam igtattatui
