Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

178 76. országos iUés január 22. 1876. rint elfogadni? (elfogadjuk!) A ház a §-t elfo­gadja. (Helyeslés.) Következik a 87. §. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 87. most 84. §-£) Elnök: Elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 88. most 85. %-t) Elnök: Nem lévén észrevétel, a §. elfo­gadtatik. E szerint a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részle­teiben letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a holnaputáni, vagyis hétfőn tartandó ülés napi­rendjére tűzetik ki. Következik a napirend folytatólagos tárgya a kérvényi bizottság VlII-ik sorjegyzékének tár­gyalása. Bakcsí Ferencz előadó: T. ház! Van sze­rencsém a kérvényi bizottság részéről annak véle­ményes jelentését a következő kérvényekre nézve előadni. Kis-Ujszállás és Hajdu-Szoboszló városok fa sor jegyzék 1. és 2. sorszáma alatti kérvényekben) kérik, hogy a járásbirósági költségekre eddig fize­tett 1500 frt alól felmentessenek. T. ház! Nem csak e két város, hanem még több város is folya­modott a bírósági szervezések alkalmával telek­könyvi hatóság megadásáért. Azonban akkor a telekkönyvi ügyek elintézésére társas biróság lévén szükséges: több község felajánlott a költségek fe­dezésére 1500 frtot; a törvényhozásnak 1874-ben hozott egy intézkedése folytán ma már egy biró is végezheti a telekkönyvi ügyeket s nem szükség ges 3 személyből álló társas biróság. Ennek követ-* keztében az igazságügyminisier a bizottságban kijelentette, hogy az állam igen számos költsé­gektől megmenekülvén, hajlandó ezen városok kívánságát teljesíteni és határozottan kijelentette, hogy a jövő évi költségvetésből ezen 1500 frtot Kis-Ujszállás és Hajdu-Szoboszló javára ki fogja törölni; ennek következtében a kérvényi bizottság e két kérvényt elintézés végett az igazságügymi­nisterhez javasolja áttétetni. Teleky László: T. ház! Hajdu-Szoboszló városának egy kérvénye van a ház asztalára letéve, melyben kéri magát azon 1500 forint fizetésétől felmentetni, melynek fizetésére a hajdu-szoboszlói járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal lett felru­házásáért bizonyos feltételek mellett kötelezte magát. De hogy a tisztelt ház a dolgot kellően meg­ítélhesse, el kell mondanom azon körülményeket, melyek közt s azon feltételeket, melyek mellett a kötelezettség megköttetett. T. ház! Hajdu-Szoboszló városának 13,000 lakosa van, ezek közül mintegy 5000 lakos telek­könyvezett birtokot bir, ennek azonban egy har­mada oly kis birtokos, kinek birtoka fél vékás, egy vékás föld, kis szőllő, melyeknek becsára 10 vagy 20 forint, de azért még is csak birtokok s néha változás alá jönnek, pedig mint elaprósodott bir­toknál ez mentől gyakrabban megesik; sok költ­ségbe kerül az áttelekkönyvezés, elannyira, hogy meg­esik, miszerint, ha eladja 10 forintot érő birtokát valaki, kivévén a telekkönyvezési költséget, 6 fo­rintja marad, 4 forintja mit egyúttal áldomásba megiszik: vagy ugy segítenek magukon, hogy ki­szakítanak a felek a zsoltárból egy tiszta levelet, rá irják, hogy ez és ez kisbirtokát itt meg itt eladja örökösen ennek s meg ennek, s megvan az örök eladás: a hiteltelekkönyvbe a birtokosnak a nevén marad, kié volt, a birtokot meglehet már negyedik birja. így állott a dolog, midőn 1871-dik évben a bírósági szervezés alkalmával tudomására jött Szo­boszló városának, hogy járásbírósága lesz ugyan, de telekkönyvi hatóság nélkül. Feljajdult erre a város lakossága, mert midőn a város 1606-ik évtől, midőn Bocskay fejedelem a szabadságharezos hajdúkat letelepítette, mini; az 1630-dik évtől ve­zetett jegyzőkönyvek mulatják: mindenkor a magok által választott tisztviselőik végezték ugy a tör­vényhozási mint közigazgatási ügyeiket; most ezen jogoktól elestek, ínég ezenfelül telekkönyveiket mint egyedüli kincseiket is más helyre hurczolják s messze vidékre kell sok költséggel, fáradsággal s idővesztegetéssel járni hozzá, Hogy ezen reájok nézve nagy terheltetóst elhárítsák, a vele egy sorsban részesült Iladház és Nánás városokkal, együttes küldöttség által keresték meg az igazság­ügyminisíért a végett, hogy járásbíróságaikat telek­könyvi hatósággal ruházza fel. Az akkori pónz­ügyigazgatóság e következő választ adá: Miután a folyamodó városokhoz csak két-két járásbiró osztatott be a szervezéssel; két biró pe­dig a telekkönyvi hatóság gyakorlásához nem elég, tehát ha azt akarják, hogy telekkönyvi hatóságuk legyen: a harmadik birót fizessék a magok zsebök­ből, ez alkalommal kimondatván, hogy egy-egy bíró évi fizetése 1500 forint. A városok, hogy czélt érjenek: elfogadták az ajánlatot azon határozott kijelentéssel, hogy csak addig fizetik a kikötött 1500 forintot, mig a törvényhozás e tárgyban más­hogy nem intézkedik, a szerződés aláíratott mind a három egrvforma szerkezettel (a másolatok fel­olvastattak), ezzel a dolog bevégeztetett s a többi az időre hagyatott, a mi el is jött, mert 1874. május 23-dikán egy pótló törvény hozatott a törvényhozó testület által, mely kimondja : hogy a telekkönyvi ügyeket ezentúl egyes birok fogják végezni, az igazságügyministerre lévén bízva a törvény vég­rehajtása ; az intézkedett is felőle, mert még azon évben elvitettek a harmadik birák, kiket a váro­sok állítottak elő s többé nem volt, kit a felfolya­modott városoknak kelljen fizetniök.

Next

/
Thumbnails
Contents