Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-76
178 76. országos iUés január 22. 1876. rint elfogadni? (elfogadjuk!) A ház a §-t elfogadja. (Helyeslés.) Következik a 87. §. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 87. most 84. §-£) Elnök: Elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 88. most 85. %-t) Elnök: Nem lévén észrevétel, a §. elfogadtatik. E szerint a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a holnaputáni, vagyis hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend folytatólagos tárgya a kérvényi bizottság VlII-ik sorjegyzékének tárgyalása. Bakcsí Ferencz előadó: T. ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság részéről annak véleményes jelentését a következő kérvényekre nézve előadni. Kis-Ujszállás és Hajdu-Szoboszló városok fa sor jegyzék 1. és 2. sorszáma alatti kérvényekben) kérik, hogy a járásbirósági költségekre eddig fizetett 1500 frt alól felmentessenek. T. ház! Nem csak e két város, hanem még több város is folyamodott a bírósági szervezések alkalmával telekkönyvi hatóság megadásáért. Azonban akkor a telekkönyvi ügyek elintézésére társas biróság lévén szükséges: több község felajánlott a költségek fedezésére 1500 frtot; a törvényhozásnak 1874-ben hozott egy intézkedése folytán ma már egy biró is végezheti a telekkönyvi ügyeket s nem szükség ges 3 személyből álló társas biróság. Ennek követ-* keztében az igazságügyminisier a bizottságban kijelentette, hogy az állam igen számos költségektől megmenekülvén, hajlandó ezen városok kívánságát teljesíteni és határozottan kijelentette, hogy a jövő évi költségvetésből ezen 1500 frtot Kis-Ujszállás és Hajdu-Szoboszló javára ki fogja törölni; ennek következtében a kérvényi bizottság e két kérvényt elintézés végett az igazságügyministerhez javasolja áttétetni. Teleky László: T. ház! Hajdu-Szoboszló városának egy kérvénye van a ház asztalára letéve, melyben kéri magát azon 1500 forint fizetésétől felmentetni, melynek fizetésére a hajdu-szoboszlói járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal lett felruházásáért bizonyos feltételek mellett kötelezte magát. De hogy a tisztelt ház a dolgot kellően megítélhesse, el kell mondanom azon körülményeket, melyek közt s azon feltételeket, melyek mellett a kötelezettség megköttetett. T. ház! Hajdu-Szoboszló városának 13,000 lakosa van, ezek közül mintegy 5000 lakos telekkönyvezett birtokot bir, ennek azonban egy harmada oly kis birtokos, kinek birtoka fél vékás, egy vékás föld, kis szőllő, melyeknek becsára 10 vagy 20 forint, de azért még is csak birtokok s néha változás alá jönnek, pedig mint elaprósodott birtoknál ez mentől gyakrabban megesik; sok költségbe kerül az áttelekkönyvezés, elannyira, hogy megesik, miszerint, ha eladja 10 forintot érő birtokát valaki, kivévén a telekkönyvezési költséget, 6 forintja marad, 4 forintja mit egyúttal áldomásba megiszik: vagy ugy segítenek magukon, hogy kiszakítanak a felek a zsoltárból egy tiszta levelet, rá irják, hogy ez és ez kisbirtokát itt meg itt eladja örökösen ennek s meg ennek, s megvan az örök eladás: a hiteltelekkönyvbe a birtokosnak a nevén marad, kié volt, a birtokot meglehet már negyedik birja. így állott a dolog, midőn 1871-dik évben a bírósági szervezés alkalmával tudomására jött Szoboszló városának, hogy járásbírósága lesz ugyan, de telekkönyvi hatóság nélkül. Feljajdult erre a város lakossága, mert midőn a város 1606-ik évtől, midőn Bocskay fejedelem a szabadságharezos hajdúkat letelepítette, mini; az 1630-dik évtől vezetett jegyzőkönyvek mulatják: mindenkor a magok által választott tisztviselőik végezték ugy a törvényhozási mint közigazgatási ügyeiket; most ezen jogoktól elestek, ínég ezenfelül telekkönyveiket mint egyedüli kincseiket is más helyre hurczolják s messze vidékre kell sok költséggel, fáradsággal s idővesztegetéssel járni hozzá, Hogy ezen reájok nézve nagy terheltetóst elhárítsák, a vele egy sorsban részesült Iladház és Nánás városokkal, együttes küldöttség által keresték meg az igazságügyminisíért a végett, hogy járásbíróságaikat telekkönyvi hatósággal ruházza fel. Az akkori pónzügyigazgatóság e következő választ adá: Miután a folyamodó városokhoz csak két-két járásbiró osztatott be a szervezéssel; két biró pedig a telekkönyvi hatóság gyakorlásához nem elég, tehát ha azt akarják, hogy telekkönyvi hatóságuk legyen: a harmadik birót fizessék a magok zsebökből, ez alkalommal kimondatván, hogy egy-egy bíró évi fizetése 1500 forint. A városok, hogy czélt érjenek: elfogadták az ajánlatot azon határozott kijelentéssel, hogy csak addig fizetik a kikötött 1500 forintot, mig a törvényhozás e tárgyban máshogy nem intézkedik, a szerződés aláíratott mind a három egrvforma szerkezettel (a másolatok felolvastattak), ezzel a dolog bevégeztetett s a többi az időre hagyatott, a mi el is jött, mert 1874. május 23-dikán egy pótló törvény hozatott a törvényhozó testület által, mely kimondja : hogy a telekkönyvi ügyeket ezentúl egyes birok fogják végezni, az igazságügyministerre lévén bízva a törvény végrehajtása ; az intézkedett is felőle, mert még azon évben elvitettek a harmadik birák, kiket a városok állítottak elő s többé nem volt, kit a felfolyamodott városoknak kelljen fizetniök.
