Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-75

Ifjg 7ő. országos ülés január 21. 1876. házott városok, törvényhatóságok és községek is egyszersmind. Az ón nézetem szerint ezen különbségből ok­vetlen folynia kell annak, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városoknak községi ügyei, tehát azon ügyek, melyek az állami administratió kere­tébe nem tartoznak: a közigazgatási bizottság ha­tásköre alól kivétessenek ; és ha ez kivétetni nem szándékoltatnék, ha a községeknek saját helyható­sági ügyei a közigazgatási bizottság hatásköre alá helyeztetnének: akkor a városoknak nézetem sze­rint valóban jogosult és méltó panaszuk lenne. Ezen törvényjavaslatból mindenki meggyőződhetik arról, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok vagyonkezelési ós községi ügyeinek a közigazgatási bizottság hatásköre alá helyeztetése nem czéloztatik. De a különbség mégis oly fon­tos, hogy nézetem szerint szükséges, hogy necsak következtethető legyen ez a törvényből; hanem magában a törvényben is kifejezetten kimon­dassék. E tekintetben ugyan teljesen megnyugtató az, a mit az igen t. belügy minister ur a mai vita folyamában is kimondott, hogy tudniillik ezen köz­igazgatási bizottság hatásköre a szoros értelemben vett községi ügyekre ki nem terjesztetik s azokra nézve a városi tanács hatásköre érintetlenül ma­rad. Nézetem szerint azonban, midőn a közigazga­tási bizottság ezen §. első bekezdéséhez azon má­sodik bekezdést indítványozza, hogy a községi vagyon kezelésére nézve a közgyűlésnek, illetőleg városokban a tanácsnak eddigi hatásköre továbbra is fenntartatik: a helyes kivételt csak részben for­mulázta, mert a városnak nemcsak vagyoni keze­lési ügyei, hanem egyéb, szorosabb értelemben vett községi belügyei is olyanok, melyek, ha ma egyszer a kivételt állapítjuk, kiveendők; különben abból, hogy csak a vagyonkezelési ügyek vétetnek ki: épen az ellenkezőt, azt lehetne következtetni, hogy a városoknak egyéb községi ügyei nem szándékoltatnak kivétetni; és e tekintetben ha va­lami aggályra szolgáltathat alkalmat, nem annyira az eredeti szerkezet az. mint inkább azon nem ki­elégítő kitétel, melyet a közigazgatási bizottság indítványoz. Ennélfogva én a közigazgatási bizottság által szövegezett ezen második pont helyett következő és a kivétel egészére kiterjedő módosítást vagyok bátor ajánlani: „A 13. §. második bekezdése helyett követ­vetkező szöveg tétessék: A törvényhatósági vagyon kezelésére nézve a közgyűlésnek, városokban pedig a községi ügyekre nézve a közgyűlésnek, a tanácsnak és a polgár­mesternek eddigi törvényes hatásköre érintetlenül hagyassék " És itt még csak azt vagyok bátor megje­gyezni, hogy bár némelyek, különösen Schvarcz Gyula képviselőtársam az 1. §. tárgyalása alkal­mával azt mondotta, hivatkozva épen egy esetleg ily alakban beterjesztendő módosításra, hogy ez által az ügyön segitve nem lesz; mert a községi és a közkormányzati ügyek közti határvonalat a városokban megvonni nem lehet; ennek ellenében elégnek látom hivatkozni arra, hogy igenis ezt a különbséget meg lehet vonni, alapul szolgál erre egyfelől a községi törvény, másfelől a dolog ter­mészete. A mint például egy nem törvényhatósági jog­gal felruházott, hanem rendezett tanácsú város tudja azt, hogy mi tartozik az ő községi hatáskö­rébe és tudja azt, hogy mi tartozik azon megyei közgyűlés, esetleg megyei közigazgatási bizottság hatáskörébe, melynek alá van rendelve: igy lesz ez épen azon városokra nézve is, melyek törvény­hatósági joggal birnak; és ón azt hiszem, hogy ezen elvi határvonal az életben igenis megvonható leszen : minélfogva ajánlom elfogadás végett az általam beterjesztett módosítást. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a Teleszhy István által beterjesztett módosítást.) Remete Géza: T ház! Röviden csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a „községi ügyek" kifejezés igen tág fogalom az én véleményem szerint és igen óvatosan kellene eljárni ezen mó­dosítás elfogadásánál ; mert azon ügyek közül, melyeket most a városi tanács, továbbá a városok közgyűlései intéznek el, ezen törvény értelmében egy némelyiket a közigazgatási bizottságok lesznek hivatva elintézni, tehát könnyen megeshetik, hogy ellenmondásba jő ezen átalános kifejezés a tör­vény egyéb határozataival, amennyiben minden községi ügyet kivesz ezen §-ban; holott ezt a tör­vényjavaslat nem engedi meg, a bizottság jogai és teendőit tekintvén. S igy attól tartok, hogy össze­ütközés fog előfordulni: megjegyzem még, hogy a megyei közgyűlésnek is lehetnek, sőt vannak más ügyei is, miket ezen törvény e helyütt fel­említeni fölöslegesnek tart, nemcsak épen a va­gyonnak kezelése, Én tehát ezen aggályomnál fogva nem fogad­hatom el ezen módosítást. Tisza Kálmán ministerelnök: Osak igen röviden kívánom megjegyezni azt, hogy én Te­leszky képviselő ur módosítását elfogadom; azért, mert ón abban nem látom a törvényjavaslat inten­tióinak módosítását, hanem annak praeeisebb ki­fejezését, ami a törvényjavaslatnak különben is czélja volt, és nincs is aggályom a tekintetben, hogy ellentétbe jönne a törvényjavaslat későbbi részeivel; mert hisz itt csak a városoknak községi ügyeiről van szó, nem pedig e_ész átalánosságban a községi ügyekről, a mely esetben csakugyan coliisióba jöhetne a törvény későbbi rendelke­zésével.

Next

/
Thumbnails
Contents