Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-75

75. országos ülés január 21. 1876 lhh meggyőződésben van, hogy ezen ezélt el fogja érni akkor is: ha a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat keretébe a megyékkel együtt a városokat is beilleszti. De midőn ezt kijelentem t. ház, legyen szabad egyúttal azt is kijelentenem, hogy engem is tiszta hazafias érzés s a legtisz­tább szándék vezérel akkor: a mikor némileg el­tárő nézetből kiindulva, a Zsedényi t. képviselő társam módosítására szavazok. Hogy miért adok nézeteimnek és aggodal­maimnak már most kifejezést, t. ház, oka az. hogyha egyszer ezen törvényjavaslat törvónynyé válandott: akkor mmdenkinek kötelessége lesz akár mellette, akár ellene szavazott legyen, azt tiszteletben tartani; sőt nem csak az kötelessége mindenkinek, hogy tiszteletben tartsa a törvényt, hanem minden hazafinak oda is kell működni, hogy mikor ezen törvény végre fog hajtatni: a végrehajtásra netalán gördülhető akadályok eltá­volíttassanak, hogy a törvény alkalmazása ese­tében bebizonyuljon, hogy az csakugyan jó. csak­ugyan üdvös. És midőn ezt kijelentem t, ház, ki­jelentem részemről is, hogyha egyszer e javaslat törvónynyé lesz: mindent el fogok követni, hogy az alkalmazásban jónak bizonyuljon; de ha aggo­dalmaimnak most kifejezést adok: teszem ezt azon oknál fogva, mert ha mind ennek daczára elő­fordul azon eset, hogy a városokban ezen törvény talán nem fog az eléje gördülendő sok akadály miatt végrehajtathatni: akkor az iránta való tisz­telet minden esetre némi csorbulást fog szenvedni. Már pedig t. ház, a törvény iránti tiszteletnek átalánosnak kell lenni s oda kell működni, hogy a törvény iránt, melyet a törvényhozás alkot, a tisztelet átalános legyen. T. ház! Hogy a megyékben és városokban a viszonyok mások és különfélék: azt én bizo­nyítani nem akarom, nem fogom; de fölösleges­nek is tartom, mert az ismert tény. Hogy a kü­lönféle viszonyok miatt egyszersmind a szükség­letek is mások a városokban, és mások a me­gyékben : az az előbbinek következése. Már most ebből az következik, t. ház. hogy egy közigazgatási szervezet, alkalmazva a megyékre és tekintve azok viszonyait és szükségleteit: igen jó és igen üdvös lehet; de nem következik ebből az, hogy ugyanazon megyei szervezet a városokra nézve is — a viszonyok és szükségletek külön­féleségénél fogva — üdvös és jó legyen. A viszonyok és szükségletek ezen különféle­ségét t. ház, az 1848. törvényhozás méltó figye­lembe vette. Akkor a városok, mint köz-törvény­hatóságok egy külön törvónyezikkben, nevezetesen a 23. törvényezikkben rendeztettek. Meghatározta a törvény a tanács működését, illetőségét, meg­határozta a közgyűlés illetőségét és a viszonyt, mely a tanács ós közgyűlés közt létezik; sőt figyelmét egyszersmind a szakbizottságokra is ki­terjesztette. Ezen szervezet t. ház, a polgári elem igényeinek leginkább megfelel és az 1848. tör­vényezikk alapján szervezett törvényhatóságok, mind az állami, mind pedig a helyi érdekeknek tökéle­tesen megfeleltek. Bátor vagyok t. ház. csak az 1861. évi időkre hivatkozni, azon. időkre, mikor az akkori országgyűlés feloszlattatott. Mit tettek a városi törvényhatóságok? Közgyűléseket tartottak, elha­tározták, hogy mindazt, a mi az országgyűlés fel­iratában foglaltatik, mint határozatot magukévá teszik, elhatározták jegyzőkönyvileg egyszersmind azt is, hogy az országgyűlésnek bátor magatar­tásáért, melylyel az ország ügyeit védelmezte, köszönetet szavaznak: sőt annyira mentek t. ház, hogy midőn a provisorium beállott, az illető kö­zegek szükségesnek találták némely város köz­g}'üléso jegyzőkönyvéből bizonyos határozatokat kitörölni és olvashatatlanná tenni. Ebből tehát ta­gahatatlan t. ház. hogy a városi hatóságok a nem­zettel együtt az ország védelmére keltek. És miért történt ez, t. ház, ha szabad kérdenem ? Azért, mert akkor senki más nem jutott a képviselő tes­tületbe, sem a tanácsba: csak az, a kit a válasz­tók többsége titkos szavazás utján oda választott. Akkor volt tehát a közgyűlések határozata, intéz­kedése, a közvélemény kifolyása. Később behoza­tott a virilis intézmény, akkor az összes választók a képviselő-testületnek csak felét választották, a, tisztviselők választásába pedig nem folytak be. Így tehát, miután ez megváltozott: meglehet a határo­zatok is máskép hangzottak, mert a virilisek közt sokan olyanok is bejutottak a képviselő-testületbe, a kik nem birták a közönség bizalmát. Később behozatott a főispáni intézmény, ez előbb külön­ad ólag, később együtt a megyékkel. Meglehet, hogy ezek következtében nem jo­gosulatlan azon aggodalom, hogy egyszer csak az mondatik, hogy a városi törvényhatóságok megszűnnek, (Mozgás.) a megyékben az alispán, az első tisztviselő, a városokban a polgármester és annak helyettese; a hol nincs rendes alpolgár­mester, az illető legidősebb tanácsos. Mi következik ebből t. ház? Az, hogy midőn a közigazgatási bizottság tagjainak sorában az alispán helyettese a főjegyző, a polgármestert ezen bizottsági javaslat szerint szintén a főjegyző he­lyettesíti ; holott a városban az egyik tanácsbeli helyettesíti őt, ez pedig nem tagja a közigazgatási bizottságnak. így tehát a polgármesternek a bi­zottságban nincs helyettese. Érezte ezt a ház bi­zottsága, midőn azon módositványt tette az 1-ső §-hoz, hogy a fővárosban a főjegyző helyett té­tessék : alpolgármester, és a számaránynak hely­reállítása tekintetéből tétessék be egyszersmind a második alpolgármester; de ezzel ismét coliisióba 20*

Next

/
Thumbnails
Contents