Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-75
75. országos ülés január 21. 1876 lhh meggyőződésben van, hogy ezen ezélt el fogja érni akkor is: ha a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat keretébe a megyékkel együtt a városokat is beilleszti. De midőn ezt kijelentem t. ház, legyen szabad egyúttal azt is kijelentenem, hogy engem is tiszta hazafias érzés s a legtisztább szándék vezérel akkor: a mikor némileg eltárő nézetből kiindulva, a Zsedényi t. képviselő társam módosítására szavazok. Hogy miért adok nézeteimnek és aggodalmaimnak már most kifejezést, t. ház, oka az. hogyha egyszer ezen törvényjavaslat törvónynyé válandott: akkor mmdenkinek kötelessége lesz akár mellette, akár ellene szavazott legyen, azt tiszteletben tartani; sőt nem csak az kötelessége mindenkinek, hogy tiszteletben tartsa a törvényt, hanem minden hazafinak oda is kell működni, hogy mikor ezen törvény végre fog hajtatni: a végrehajtásra netalán gördülhető akadályok eltávolíttassanak, hogy a törvény alkalmazása esetében bebizonyuljon, hogy az csakugyan jó. csakugyan üdvös. És midőn ezt kijelentem t, ház, kijelentem részemről is, hogyha egyszer e javaslat törvónynyé lesz: mindent el fogok követni, hogy az alkalmazásban jónak bizonyuljon; de ha aggodalmaimnak most kifejezést adok: teszem ezt azon oknál fogva, mert ha mind ennek daczára előfordul azon eset, hogy a városokban ezen törvény talán nem fog az eléje gördülendő sok akadály miatt végrehajtathatni: akkor az iránta való tisztelet minden esetre némi csorbulást fog szenvedni. Már pedig t. ház, a törvény iránti tiszteletnek átalánosnak kell lenni s oda kell működni, hogy a törvény iránt, melyet a törvényhozás alkot, a tisztelet átalános legyen. T. ház! Hogy a megyékben és városokban a viszonyok mások és különfélék: azt én bizonyítani nem akarom, nem fogom; de fölöslegesnek is tartom, mert az ismert tény. Hogy a különféle viszonyok miatt egyszersmind a szükségletek is mások a városokban, és mások a megyékben : az az előbbinek következése. Már most ebből az következik, t. ház. hogy egy közigazgatási szervezet, alkalmazva a megyékre és tekintve azok viszonyait és szükségleteit: igen jó és igen üdvös lehet; de nem következik ebből az, hogy ugyanazon megyei szervezet a városokra nézve is — a viszonyok és szükségletek különféleségénél fogva — üdvös és jó legyen. A viszonyok és szükségletek ezen különféleségét t. ház, az 1848. törvényhozás méltó figyelembe vette. Akkor a városok, mint köz-törvényhatóságok egy külön törvónyezikkben, nevezetesen a 23. törvényezikkben rendeztettek. Meghatározta a törvény a tanács működését, illetőségét, meghatározta a közgyűlés illetőségét és a viszonyt, mely a tanács ós közgyűlés közt létezik; sőt figyelmét egyszersmind a szakbizottságokra is kiterjesztette. Ezen szervezet t. ház, a polgári elem igényeinek leginkább megfelel és az 1848. törvényezikk alapján szervezett törvényhatóságok, mind az állami, mind pedig a helyi érdekeknek tökéletesen megfeleltek. Bátor vagyok t. ház. csak az 1861. évi időkre hivatkozni, azon. időkre, mikor az akkori országgyűlés feloszlattatott. Mit tettek a városi törvényhatóságok? Közgyűléseket tartottak, elhatározták, hogy mindazt, a mi az országgyűlés feliratában foglaltatik, mint határozatot magukévá teszik, elhatározták jegyzőkönyvileg egyszersmind azt is, hogy az országgyűlésnek bátor magatartásáért, melylyel az ország ügyeit védelmezte, köszönetet szavaznak: sőt annyira mentek t. ház, hogy midőn a provisorium beállott, az illető közegek szükségesnek találták némely város közg}'üléso jegyzőkönyvéből bizonyos határozatokat kitörölni és olvashatatlanná tenni. Ebből tehát tagahatatlan t. ház. hogy a városi hatóságok a nemzettel együtt az ország védelmére keltek. És miért történt ez, t. ház, ha szabad kérdenem ? Azért, mert akkor senki más nem jutott a képviselő testületbe, sem a tanácsba: csak az, a kit a választók többsége titkos szavazás utján oda választott. Akkor volt tehát a közgyűlések határozata, intézkedése, a közvélemény kifolyása. Később behozatott a virilis intézmény, akkor az összes választók a képviselő-testületnek csak felét választották, a, tisztviselők választásába pedig nem folytak be. Így tehát, miután ez megváltozott: meglehet a határozatok is máskép hangzottak, mert a virilisek közt sokan olyanok is bejutottak a képviselő-testületbe, a kik nem birták a közönség bizalmát. Később behozatott a főispáni intézmény, ez előbb különad ólag, később együtt a megyékkel. Meglehet, hogy ezek következtében nem jogosulatlan azon aggodalom, hogy egyszer csak az mondatik, hogy a városi törvényhatóságok megszűnnek, (Mozgás.) a megyékben az alispán, az első tisztviselő, a városokban a polgármester és annak helyettese; a hol nincs rendes alpolgármester, az illető legidősebb tanácsos. Mi következik ebből t. ház? Az, hogy midőn a közigazgatási bizottság tagjainak sorában az alispán helyettese a főjegyző, a polgármestert ezen bizottsági javaslat szerint szintén a főjegyző helyettesíti ; holott a városban az egyik tanácsbeli helyettesíti őt, ez pedig nem tagja a közigazgatási bizottságnak. így tehát a polgármesternek a bizottságban nincs helyettese. Érezte ezt a ház bizottsága, midőn azon módositványt tette az 1-ső §-hoz, hogy a fővárosban a főjegyző helyett tétessék : alpolgármester, és a számaránynak helyreállítása tekintetéből tétessék be egyszersmind a második alpolgármester; de ezzel ismét coliisióba 20*
